Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
12. szám - Ujfaludi László: Átszivárgó vízhozam számítása kétrétegű talajra alapozott vízépítési műtárgyaknál
550 Hidrológiai Közlöny 1981. 12. sz. XJjfaludi L.: Átszivárgó vízhozam számítása Kf/Hg-W 4 %a 1,0 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 V kf/kg-1,0 C, 0,9 JW...^ n't 4 0j0033—— 0,2 0,4 0,6 m a M 0,8 1,0 5. ábra — Az alsó réteg jobb vízvezető A glSoa, görbék m af M függvényében Qao =Ck aH a)J//6=0,4(C = 0,181) b)Mlb= 2 (C= 0,579) c)M/b =10 (C =1,083) Puc. 5. HUJKHUÜ CAOÜ HennemcH öoAee eodonpoeodmiiUM KpHBbie (1/<W B 3ÜBHCHMOCTH OT Mf/M q 0f=zCk aH а) M/b = 0,4 (C = 0,181) б) M/b =2,0 (C = 0,579) c) M/b = 10,0 (C= 1,083) Abb. 5. Die untere Sehicht ist besser wasserführend Die 0/ff o( I-Kurven in Funktion der m atM loa^Cka 1 1 a) M/b = 0,4(C = 0,181) b) M/b = 2(C = 0.579) c) M/b = 10(C = i,083) leszármaztatott (18) képlet — úgy véljük •— alkalmas a fent jelzett tartományban a műtárgyak alatt átszivárgó vízhozamnak a gyakorlat igényeit kielégítő pontosságú számítására. b) A Kamenszkij-képlet m ajM = 0 értéknél zérus vízhozamot ad, és az m ajM <0,5 tartományban túl nagy relatív hibája miatt nem alkalmazható. A 0,5 < 0,98 tartomanyban a meresekes a Kamenszkij-képlet által számított értékek eltérése k/lk a csökkenésével egyre csökken. kfjk a= 0,01 esetén a mérési pontok már közelebb esnek a Kamenszkij-görbékhez, mint a (15) összefüggéssel számított görbékhez. 3. Igen rossz vízvezető fedőrétegek (kfjk a<0,02). A 0,01 esetet az elektrolittal működő modell itt nem részletezett technikai korlátai miatt nem tudtuk modellezni. Az eltérések fentebb leírt jellegéből azonban arra lehet következtetni, hogy kfjk a<Q,Q2 esetén a 0,5<m„/JÍ<0,98 tartományban a (2) Kamenszki j-képlet megfelelő pontossággal szolgáltatja a vízhozamot. E következtetés helyességét két tény is megerősíti. Az egyik az, hogy kj\k a csökkenésével az áramlás jellege az előző fejezetben közölt törési törvény értelmében egyre inkább megközelíti a Kamenszkij-képlet levezetésénél feltételezett idealizációt (ti., hogy a fedőrétegben csak függőleges, az alsó rétegben csak vízszintes vízmozgás van). A másik pedig az, hogy Kovács György a már idézett [14] tanulmányában hasonló következtetésre jutott a felvízoldali fedőréteges eset vizsgálata során. A gyakorlati számítások megkönnyítése céljából itt is megadtuk (5ja. . . 5jc ábra) a q\q o a görbeseregeket m ujM függvényében M\b = 0,4; 2 és 10 esetére, paraméterként k f\k a értékét választva. A k fjk a= 0,0010; 0,0033 és 0,01-hez tartozó görbéket a (19); a k }\k a = 0,033-hoz tartozó görbéket a (15); a kj\k a= 0,1 + 0,9-hez tartozó görbéket pedig a (12) összefüggéssel számítottuk. Az ábrán minden M/b értékhez megadtuk az (1/b) képlet alapján számított q o n értéket is. Az átszivárgó vízhozam ezek alapján úgy számítható, hogy a megfelelő
