Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

11. szám - Dr. Juhász József: Nagykiterjedésű földalatti műtárgyak talajvízre gyakorolt hatásának vizsgálata

Dr. Juhász J.: Nagy kiterjedésű föld alatti Hidrológiai Közlöny 1981. 11. sz. 479 A geohidrológiai egyenlet nem változik meg, csak az egyes tagok értéke tolódik el. A beszivárgó csapadék és a magasabb területről odaszivárgó talajvíz értéke lényegében nem változik. A tápláló karsztvízhozam, illetve rétegvízhozam (Q„) a rétegvíznyomás és talajvízszint különbségének (Ah) függvényében változik Q

a — f(Ah). A folyóba elszivárgó, illetveonnan a teraszba beszivárgó hozam a duzzasztott talajvízállás (h*) függvénye Q

e=f(h*). A terasz területén jelentkező párolgás is egyéb, itt állandó tényezők mellett függ a talajvízállás megduzzadásának mértékétől Q

v = f(h*). A tározódás a szabad hézagtérfogat (n

0) mellett a talajvízállás-változás (h*) függvénye T=f(n

0, h*). A teriilet lehatárolása A mélyépítéssel befolyásolt terület vizsgálata érdekében olyan geohidrológiai vizsgálati testet kell kiválasztani, amelynek határán a létesítmény már nincs (észrevehető) hatással a természetes talaj vízháztartásra. Ezen túlmenően — ha lehet — ott kell a vizsgálati idom határait megvonni, ahol minél több vízháztartási elem zérus. Ha például összefüggő vízzáró fekii van a teraszréteg alatt, tehát Q„ = 0, úgy a geohidrológiai vizsgálati idom alsó felülete célszerűen a terasz fekiije. Ha a vizsgált területnek közel van a talajvíz vízválasztója, akkor azon a szakaszon a vízválasztót célszerű vizsgálati határnak venni, mert ott Q

0— 0. Az erózióbázis felé a folyó partja a célszerűen választott vizsgálati határ, mert így csak a folyó vízállásával és a Q

e értékeivel kell számolni, a folyó vízhozama nem kerül be a vizsgálatba, ami a pontatlanságot nagyságrenddel is megnövelheti. Előfordul, hogy kénytelenek vagyunk a vizsgálati idomot oly módon határolni helyenként, hogy ott már nem a természetes talajvízháztartási viszonyok, hanem azok kisebb-nagyobb módosulata érvényes a mélyépítés hatására. Ilyenkor a várható módosítást előre felvett függvénnyel kell leírni, és annak helyességét a vizsgálat során ellenőrizni, s szükség esetén pontosítani. Ez a megoldás azonban minden lehetséges módon kerülendő, mert az eredmények pontosságát lényegesen befolyásolhatja. Fentiek ismeretéhez szükség van még a vizsgált terület teraszvízszint adataira, abból szerkesztett hidroizohipszás térképre. Lényeges, hogy a szerkesztés alapjául szolgáló adatok vagy egyidejűek legyenek, vagy legalább 20 év, legalább heti egyszeri vízállásméréseiből számított sokévi átlagok. Ha válogatási lehetőség van, úgy az egyidejű mérési adatokból azt az időpontot kell kiválasztani, amely minél hosszabb stagnáló állapot vége felé esik. Ekkor ugyanis a számítás lényegesen könnyebb, mert az ilyen adatokból szerkesztett hidroizohipszákat kvázi permanensnek lehet tekinteni a teraszréteg nagy áteresztőképessége miatt. Tapasztalataink szerint a két hetet meghaladó stagnáló állapotot — ha csak 5 cm-en belül változik a vízszint—, már kvázi permanensnek lehet tekinteni. 9. ábra. Vízháztartás elemei egy rácspont környezetében Puc. 9. SAeMerímbi eodHoeo öaAaHca eöAU3U odnozo U3 y3Aoe pemertiKU Abb. 9. Elemente des Wasserhaushalts %n aer Umgebun r eines Gitterpunktes JELMAGYARÁZAT•• ° Belső hátópontok • Folyó menti határ halópontok A Magasabb terület felőli határ hálópontok • A műtárgy hálópontjai 8. ábra. Vizsgálati hálózat Puc. 8. MccAedoeameAbCKan cemb Abb. 8. Untersuchungsnetz A földtani adatok alapján a vizsgálati területre fel kell vinni a teraszréteg vastagságát és a szivárgási tényező izovonalait. Ha a teraszréteg függőlegesen változó szivárgási tényezővel bír, valamint, ha a fedőben van vízvezetés szempontjából figyelembe veendő átmeneti réteg, úgy a valódi vastagságokat és a vastagságokkal súlyozott függélyenkénti átlagos szivárgási tényezőket kell a szerkesztésnél figyelembe venni. Ha a teraszrétegen belül vagy az átmeneti rétegben a szivárgási tényező több, mint egy nagyságrenddel eltér, úgy azt nem célszerű összevontan kezelni, hanem külön rétegként kell figyelembe venni, ilyen esetben két vagy három rétegvastagságot kell feltüntetni a réteg feküjének abszolút magassága feltüntetésével és ugyanennyi szivárgási tényező izovonalas helyszínrajzot. Az alapadatok ismeretében a vizsgálatokat többféle rendszerrel lehet elvégezni. Közülük a