Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Markovits László–Dr. Bulkai Lajos: Vízkezelés a hazai közüzemi vízellátásban

468 Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. Markovits L.—Dr. Bulkai L.: Vízkezelés, 3. táblázat A ivóvízkezelés mennyiségi megoszlása TÜOA. 3. KoAmecmeeHHbie coomnouienua e eoAooöpaöomKe Tabelle 3. Quantitative Verteilung der Trinlcwasseraufbereitung Kezelés módja Felszíni víz men nyisége Felszín alatti víz Összesen (1978) ( %) mennyisége ( %) mennyisege ( %) Összes kezelt 85,1 100 560,4 83,6 645,5 85,5 Ebből ülepítés 62,7 73,7 0,6 — 63,3 8,4 szures 81,1 95,3 41,7 6,2 122,8 16,3 vas és mangán eltávolítás 3,6 4,2 90,7 13,5 94,3 12,5 klórozás 85,1 100,0 507,6 75,7 592,7 78,5 savtalanítás — — 8,0 1,2 8,0 1,0 derítés 82,8 97,3 — — 82,8 11,0 egyéb — — 5,4 0,8 5,4 0,7 Összes kezeletlen: 109,8 16,4 109,8 14,5 Vízterm. összes: 85,1 100,0 670,2 100,0 755,3 100,0 4. táblázat Az ivóvízellátás fajlagos költségei (Ft/ni

a) TafíA. 4. ydeAbubte 3ampambi Ha eodocHaömernie (<t>m/M

3) Tabelle 4. Spezifisehe Kosten der Trinkwasserversorgung (Ft/m

3) Felszíni felszín alatti Kezelés Tárolás Szállítás Összes víztermelés Kitermelt vízre Kezelt Tároló Értékesítés- Értékesí- Termelésre vetítve menny. kap.-ra re vetítve tésre vetítve vetítve vetítve vetítve Ország összes vállalatai 1,96 1,58 Víz. Csat. mű összesen 1,6 1,42 Reg. Váll. összesen 2,42 3,63 0,32 0,36 2,18 4,49 4,38 0,26 0,35 2,16 4,16 4,1 3,63 0,72 0,37 2,33 6,46 Előzők előrebocsátása után a 3. táblázatban mutatjuk be az ivóvízkezelés mennyiségi megoszlását Mm

3-ben, valamint a kezelt és kezeletlen ivóvíz arányát származásuk, ill. kezelési módok szerint: E táblázatban a hagyományosnak tekintehető vízkezelési eljárásokat szerepeltettük a teljesség igénye nélkül. Adatok mindenesetre alátámasztják azt a megállapítást, hogy jelenleg még a parti szűrésből származó ivóvíz legnagyobb része kezelés nélkül, ill. kizárólag fertőtlenítéssel (klórozással) kerül a hálózatba, tehát közvetlenül használható. Nyilvánvaló továbbá, hogy a felszíni víz teljes mennyiségét tisztítani szükséges. Azt, hogy a hagyományos technológiák mennyire felelnek meg a szennyező anyagok eltávolítására, a későbbiekben részletezzük. A víztermelés és vízkezelés arányainak bemutatása mellett érdemes néhány szót ejteni a fajlagos üzemeltetési költségekről. Az ivóvízellátás fajlagos költségeit a közüzemi vállalatoknál a 4. táblázatban mutatjuk be (1978-as adatok). A táblázatban az országos átlagértékeket tüntettük fel. A víztermelés — kezelés — elosztás átlagos költsége Magyarországon 4,38 Ft/m

3, ami azonban vállalatonként igen változatos képet mutat. A Fővárosi Vízművek esetében ez 2,08 Ft/m

3, míg pl. a Pest-megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál ez az érték 7,46 Ft/m

3. A szélsőségek a víztermelés és elosztás helyi körülményeinek, eltérő földrajzi, hidrológiai és település-népességi viszonyainak következményei. Ezek a szélsőséges esetek megnehezítik az egységes vízdíj-politika kialakításának összehangolását a vállalat — lehetőség szerinti — gazdaságos működtetésének igényével. A fajlagos költségek alakulásában a vízkezelés és tárolás költségei viszonylag alacsonyak. Ennek oka a vízkezelés esetében, hogy — a klórozástól eltekintve — a parti szűrésű vízkészlet lényegében nem szorul tisztításra és ez az összes termelt víz 44%-ára tehető. Felszíni készlet használata esetén természetesen a vízkezelési költséghányad nagyobb súllyal szerepel az összes költségben, mivel ennek teljes mennyiségét tisztítani kell. A vízellátás további költség-növekedésével lehet számolni az elkövetkező időszakban. Ennek okai: —- az energiaárak növekvő tendenciája, — a víztermelés (vízbázis) és a fogyasztói hely földrajzi távolságának növekedésével nőnek a szállítási költségek (mint ahogy az a regionális vállalatok esetében a 4. táblázatból is megállapítható), — a vízkészletek szennyeződése, új típusú szenynyező anyagok megjelenése egyre bonyolultabb