Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Almássy E.—Deák B.-né A közműves vízellátás Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. 457 hall), weil ungefáhr 44% der zu berücksichtigenden Wasservorráte unter natürlichen Verhaltnissen geschützt werden. Mehr als die Halfte des noch bestehenden Anteils kann noch vor den die Wassergüte schadigenden menschliehen Tatigkeiten geschützt werden, ungefáhr 10% sind aber aus solchem Gesichtspunkte in riskantem Zustand. Auch so kann noch ein Wasservorrat von mehr als 10 Millionen m

3/d in Rechnung komrnen, so dass diese Menge aus Wassergüte-Gerichtspunkt mit Sicherheit beschaffbar ist. Dies befriedigt zahlenmássig aus dem perspekt ivisehen Entwieklungsplan der öffentlichen Trinkwasserversorgung stammenden 7 Millionen m

3/d betragenden Wassermangel. Utn dies zu erreichen muss man sich aber viel anspruehsvoller als bis heute mit der Wassergewinnung befassen. Die Wasserforschungen müssen mit zeitlichem Vorhalt und erweiterter Betraehtung durchgeführt werden, dainit die Wasserbasis sowohl hinsichtlich Gefahrdung als auch Schützfáhigkeit ausgebildet. werden kann. Die aufgeschlossenen Wasserbasen müssen unter vorhergehenden Schutz gesetzt werden. Die technische Projektierung muss sich sowohl auf die Festsetzung der Schutzzonen als auch auf die Wasservervorratsbildung und Wassergüteveránderungen der Beobachtungs-Kontrollnetze ausbreiten. Unter den Investitionskosten müssen auch die Kosten der Schutz- und Kontrolltátigkeiten gesiehert werden. Die Schutzgebiete, Schutzprofile müssen regelmassig kontrolliert werden. Dies gestaltet zwar die Wassergewinnung kostspieliger als heute, die Kostenerhöhung stammt aber hauptsachlich daraus, dass diese Tatigkeiten bisher nicht zu den Wassergewinnungskosten eingereiht wurden. Demgegenüber müssen die Oberfláchengewásser in erhöhtem Masse in Anspruch genommen werden, wenn sich die Erreichung der Sieherheit wenigstens dermassen als kostspieliger erweist, als im Falle der Grundwassergewinnung. Die Vorteile des stufenweisen Ausbaues und der verhaltnismássigen Wassergütestabilitat fallen hingegen weg. Der Erfolg der auf diesem Gebiet vornehmbaren Massnahmen beeinflusst die Netzentwicklung der Trinkwasserversorgungssysteme. Beszá in oló tanul ni ány utakról A Csehszlovák Műszaki Tudományos Egyesület (CSVTS) „XVII Nemzetközi Völgyzárógát Napok" című konferenciáját Pilzenben tartotta 1980. június 2—6 között. Társaságunk kiküldöttjeként Karkus Pál (VGI) és Papp Ferenc (VIZITERV) tagtársaink vettek részt a rendezvényen. A szocialista országokból 29 fő, az NSZK-ból 3 fő, Ausztriából 2 fő, Finnországból 1 fő ós Svájcból 1 fő meghívott volt jelen a kb. 200 fő csehszlovák szakemberen kívül. Fótóma a Nemzetközi Völgyzárógát Bizottság (ICOLD) 1979-ben tartott kongresszusának értékelése volt (Prof. L. Votruba, ing. M. Simek), továbbá foglalkoztak csehszlovákiai föld- és kőgátak tervezése, építése (ing. dr. M. Dolezálova), és az üzemeltetés kapcsán felmerülő biztonsági kérdésekkel (pl. ing. V. Dosa). A kiküldöttek megállapítása szerint az aszfaltbeton rézsűburkolattal valamint a fólia-szigeteléssel kapcsolatos építési és üzemi tapasztalatok még nem elég kiterjedtek és megbízhatóak Csehszlovákiában. Ezt célszerű figyelembevenni a közös beruházásban készülő Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer tervezési munkáinál. A műanyag szűrőszövetek alkalmazása több ország szakembereinek egybehangzó véleménye szerint előnyös és megbízható. A völgy zárógát-katasztrófák jelentős része a hidrológiai adatok (főleg árvízi) hiányára, az adatfeldolgozás problémáira, valamint a különböző anyagú gátrészek kapcsolatának megoldatlanságára vezethető vissza. Csehszlovákiában egyre komolyabb gondot okoz a vízügyi hatáskörön kívül levő tározók, halastavak, továbbá pernyetározók biztonsága. A konferencia keretében megrendezett 1 napos tanulmányi kiránduláson a Karlovy Vary ivóvízellátását szolgáló Stanovice-tározót, az épülő Ujezd-tározót, valamiht a Drinov-tározó környéki vízrendezési munkákat, és a 287 millió m

3-es Neehranice-tározót tekintették A rendezvény publikációi a Vízügyi Könyvtárban ós a MHT titkárságán megtalálhatók. 1981. szeptemberében Pozsonyban rendezik a Bős— Nagymarosi Vízlépcsőrendszer ópítósóvol foglalkozó ,, Völgyzárógát Napokat". Fogarasi István (Vízépítőipari Tröszt) tagtársunk 1980. IX. 21—27 között Vártiában vett részt a bolgár Tudományos Műszaki Egyesület (NTS) rendezésében megtartott 6. Dunai—Európai Talajmechanikai és Alapozási Konferencián. A három szekcióban elhangzott előadásokat és hozzászólásokat a 20 országból érkezett nagyszámú szakember hallgatta meg. (1. szekció: Építés kedvezőtlen és roskadásra hajlamos talajokban; 2. szekció: Talajok feszültségi ós alakváltozási állapota; 3. szekció: Természetes és mesterséges rézsűk állékonysága.) A beküldött 115 publikációt szekciónként összefoglaló és értékelő előadások (Előadók: prof. M. ./. Abetev; prof. O. Stefanoff; prof. Kézdi Á.; prof. H. Bandi) mellett: -— H. Brandl az Ausztriában alkalmazott építési megoldásokról és a nagyméretű töltések és bevágások rézsüstabilitása érdekében; -— A. Mihalik a Romániában alkalmazott előregyártott szivárgók ós vízáteresztő támfalak építéséről, és — H. Broms egy svédországi tengerparti földcsuszamlás kialakulásáról és okairól, vetített-képes előadásai különösen értékesek voltak. Fogarasi István: „A résfalépítési módszer tapasztalatai kedvezőtlen talajviszonyok között Magyarországon" címmel tartott, nagy érdeklődéssel kísért előadást. A konferencián szerzett tapasztalatok a hazai vízépítés és mélyépítés területén is hasznosíthatók. A különböző talajok tulajdonságainak elemzése során elsősorban a folyósodó agyagok és a roskadásra hajlamos lösz talajok olyan tulajdonsgaira mutattak rá a konferencián, amelyek a hazánkban is gyakran előforduló talaj fajtákban való építkezésnél is új szempontokat jelenthetnek (pl.: Tisza menti agyagtalajok, dunaújvárosi lösz partfal stb.). A mesterséges rézsűk állékonyságának új számítási módjait ós gyakorlati biztosítási módszereit a vízépítési földműveknél hasznosíthatjuk. Az előregyártott elemekből épített szivárgórendszerek ós támfalak hazai alkalmazása hozzájárulhat a jelenleg alkalmazott nagy élőmunkaigényű eljárások kiváltásához. A konferencia ideje alatt két szakmai kirándulást szerveztek: megtekintették a Várna—Balcsik közötti tengerparti szakasz földcsuszamlásait, a földcsuszamlások geológiai okainak ismeretével, majd kirándulást tettek a tengerbe nyúló, a tengerszint felett 70 m magas Kaliakva Fokra, és meglátogatták a várnai Földcsuszamlás Ellenőrző Állomást, az ellenőrzés módszereinek és műszereinek ismertetésével, majd a Pobiti Kameni nevű geológiai jelenséghez kirándultak, ahol a régi tenger ós a jelenlegi erózió különleges sziklaoszlopalakzatokat hozott létre. A konferencia kiadványai a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalatnál, Debrecenben megtalálhatók. A 7. Dunai—Európai Talajmechanikai és Alaj)ozási Konferenciát Kievben, 1982-ben rendezik meg. Dr. Csekő Géza