Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Rácz Tamás†–Perecsi Ferenc: A takarékosság és az intenzív fejlesztés elvei és lehetőségei a településvízgazdálkodásban

444 Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. Rácz T.—Perecsi F.: A takarékosság és az intenzív Törvényeink, rendeleteink és rendelkezéseink jók és progresszívek, megalkotásuk és alkalmazá­suk nélkül nem tudott volna a vízgazdálkodás ilyen eredményeket elérni. A kötelezések, illetve a tiltások sok térségben vezettek már a közműves vízellátás vagy csatornázás megteremtéséhez. A gondot az jelenti, hogy a jelenlegi jogalkotá­sunk — és különösen joggyakorlatunk — nem is­meri az ésszerű kompromisszumot, márpedig an­nak a korszaknak, amikor a követelményeket a lehetőségekhez kell igazítani, ez elkerülhetetlen velejárója. A kompromisszumot el kell fogadni, ha — általa akkor is javul a vízellátás, illetve a víz­védelem helyzete, amikor más, igényesebb megoldásra nem lenne mód, — a szerényebb mértékű javulás koncepciójában illeszkedik egy később realizálható teljes értékű fejlesztéshez. A hatósági szigor nem válhat merevséggé, mert ez — céljával ellentétesen — teljesíthetetlen kö­vetelményeket állítva éppen a racionális előreha­ladást gátolja. Nem kedvező a gazdasági szabályozás sem. Éppen az elmúlt húsz év extenzív fejlődéséből következik, hogy szabályozásunk egyoldalúan — az üzemeltetés színvonalemelésével szemben is — a fejlesztési tevékenységnek kedvez. Egy eldöntött beruházás anyagi vonzatait ter­mészetesen minden felügyeleti szerv tudomásul veszi, ugyanakkor az üzemeltetési költségek emel­kedése — ha ez az üzemeltetési színvonal emelke­désének velejárója is — általában negatív szank­ciókat von maga után. Figyelembe kell venni például, hogy a közüzemi vízművek gazdasági hatékonyságát mindenek előtt az eladott víz mennyisége alapján mérik. Ha tehát egy üzem működési területén — akár ered­ményes víztakarékossági tevékenység miatt — csökken az értékesített víz mennyisége, akkor ez éppen az érintett közüzem elmarasztalásához, a dolgozók és vezetők jövedelemcsökkentéséhez ve­zethet. A végrehajtás kockázata és felelőssége. Az exten­zív fejlesztéshez képest az intenzív fejlesztés álta­lában nagyobb kockázattal jár. Kézenfekvő lehe­tőség, hogy a szerény méretű technológiai beavat­kozás vagy az üzemeltetést javító módszerek nem vezetnek el az előírásokban meghatározott határ­értékekig. Ezeket a követelményeket mindenesetre igényes beruházásokkal könnyebb kielégíteni, mint belső erőfeszítésekkel. Önáltatás lenne azt hinni, hogy gazdasági jele­nünk és jövőnk ismerete természetesen vezet majd el a fejlesztési szemlélet és a tevékenység jellegé­nek megváltoztatásához. Tudatában kell lennünk, hogy a víztakarékosságnak és az intenzív fejlesz­tésnek jelenleg gyakorlatilag még nincs meg az igazi szakmai tömegbázisa. Külön tanulmányt ér­demelne, hogy a kutatás, a műszaki tervezés, az építéskivitelezés, a gyártás vagy az export-import tevékenység szervezetében és szabályozásában mennyire az extenzív fejlesztéshez kötődik. A politikai és gazdasági vezetés feladata nem merülhet ki abban, hogy a vízügyi dolgozókat meggyőzze a szemlélet megújulásának szükséges­ségéről. Az elkövetkező években tovább kell fej­leszteni a hatósági-, gazdasági- és technológiai szabályozó rendszerünket, hogy az új fejlesztési szakasz megvalósítási feltételei valójában megfe­leljenek a társadalom és a népgazdaság által ki­tűzött célok elérésének, valamint a realitásoknak. ripHHUHnbl H B03M0JKH0CTH HHTCHCHBHOTO pa3BHTHfl H 3K0H0MHH (|)OIlflaiMH B BOAOCHaíí>KeHHH HaceJieHHbix MecT Paif, T. I—riepeuu, 0. ABTOPM tibrrajiHCb HaöpocHTb npuHuiinu 6epe>KJiH­BOCTH H HHTCHCHBHOrO pa 3BHTH$I B OB-TiaCTH B0fl0CHa6>Ke­MIFL Hace/ijjeHHbix MECT B BeHrpuH. PA3BN™E BOFLOCHAÖWEHIIH H KANAJIH3AUNN B nepno« MEWFLY 1960 H 1980 rr. aBTopaiwn npe«CTABJIAETC5I B CBETE flaHHblX 3K0H0MHMCCKHX B03M0>KII0CTeM. OHH yKa3bIBaK)T 0C06eHH0CTH nepHOfla pa3BHTiiji, oöycJiaBJiHBaioT Bbico­KHÜ TeMn pa3BHTHíi, npeflCTaBJiíuoT MeTOAbi ocymecTBjie­HHH (B T.l. HeflOCTaTKH). AHajIH3IipyiOTC$I COOTHOUieUHfl MCWy p33BHTHCM B0fl0CHafí>KeHH5I H KaHajIH3aUHHH, 06 pamaeTcji nniiMamic na Hanpn>KeHHOCTb, B03HHKaiomra,mo­npil 3T0M. npu onpeflejieHHH TeHfleHUHií o>KHflaeMoro pa3BHTHH aBTOpbí HCXOflHJTH H3 OTlblTa npOUieflUIHX 20 JieT, yMHTbl­BajTH npOflOJOKHTCJlbHbie TeHfleHUHH B 3K0H0MHKe CTpa­Hbl B T.M. ÖOJiee CKpOMHbie B03MO>KHOCTH pa3BHTH5I. AB­Topbi npHBeTCTByiOT BceB03M0>KHbie TGXHHHCCKHe peme HH5I, n03B0JiíU0inHe jiyiuie ncn0.nb30BaTb pe3epBbi ii 3(})(|)eKTHBHeíÍ peajIH30BaTb B03M0>KH0CTH, OflHaKO yT­Bep>KflaK)T, MTO flJIH BOflHOrO X0351HCTBa OCHOBHOH (f)Op­MOH pa3BiiTioi H B SYFLYMEM ocTaeTcji pacmupeHHe MOIU­HOCTeii sa CMeT KanHTanbHbix BJIOHÍCHHH. nocJieAnee yTBepwfleHHe fleTajibno oöocnoBbiBaeTcji. BepewjiHBoe NCN0JIB30BAHNE BON. ABTOPBI CMITAIOT OCHOBOH AJUI coBpeiweHnoro BeAeimji BOflHoro xoaaiícTBa Hace^eHHbix MecT, HO TyT >KC /i0Ka3biBaioT: oöpamaTbca 6epe>KJTHBO MOMÍHO TOJlbKO C TEM, MTO Y>KE HMeeTCH B pac­nopji>KeHHH. ABTOPH npuBOflíiT nanCojiee pacnpoerpa­HeHHbie npiieMbi SKOHOMHH BOflbi, BOSMOJKHUC nyTH COK­pameHHji B0flon0Jib30BaHHíi h pcmeHHa hjih ocBoöo>Kfle­HHA pecypcoB nnTbeBoro KaMCCTBa, Hcnojib3yeMbix npo­MblUlJTeHHOCTbK). YKaSblBaeTCH Ha SKOHOMHMCCKyiO Bbl­roay OT yfl0BjieTB0peHHH n0Tpe6H0CTeii eejibCKoro xo 3­ÍIHCTBa B OpOCHTejlbHOH BOfle 3a CMeT OMHIHeHHblX CTOM­HblX BOFL H Ha CBJ13aHHbie C 3THM npoÖJieivibi. BTopaa MacTb CTaTbH npe/iCTaBJifleT BO 3MO>KHOCTII H yCJIOBHÍI HHTeHCH(J)HKaUHH B 0Í)JiaCTH BOflHOrO X035!HCTBa HacejieHHbix MecT. OnpeaejiíieTCH HHTeHCH(|)HKaL(Ha KaK noHíiTHe B HayMHOíi JiHTepaType HO yi<a3biBaeTCfl, MTO caMbi aBTopbi noa HHTeHdJtHKauHeíí noHHiwaioT Meponpu­5ITHJI no B0fl0Cna6>KeHHK) H KaHaj>H3auHH, HanpaBJieHHbie JIH6O Ha jiyMuiee Hcn0Jib30BaHiie npnpoflHbix BO3MO>K­HOCTeii, jiHÖo Ha 6ojiee 3<|)(|>eKTHBHyio 9KcnjiyaTauiuo cymecTByiomHX coopyjKeHnií. B HJUuocTpaumo TaKoii MbICJIH npiIBOflíITCJI MHOrOMHCJlCHHblC npHMepbi H3 OTe­MCCTBeHHOH ITpaKTHKH. B TPETBEÜ MACTH CTATBII NPEFLCTABJISUOTCÍI ROPHFLIMECKHE, TexHHMecKHe H SKOHOMHiecKHe peryjiHTopbi, K0T0pbie B HHTepecax BBINOJIHEHHH 3aaain B flaJibHefiuieM ,aoji>KHbi SyayT H3MeHCHbi HJIM ycoBepuieHCTBOBaHbi. B oöjiacTH lopHflHMecKoro peryjiHpoBaHHH aBTOpbí ripeflJiaraiOT cor­jiaciiTbCH c npHeMJieiwocTbio npoMOKyTOHHbix peuieHHií; B TEXHHMECKOM peryjiHpoBaHHH npe^JRARAETOI BPCMCHHO H3MeHHTb HeKOTOpbie flHpeKTHBbl npOeKTHpOBaHHH. B OT­HOlUeHHH HeKOTOpbIX SKOHOMHieCKHX HHCTpyMCHTOB pe­ryjinpoBáHHíi (oxpaHa njio«opoflHbix 3CMeJib,, npecJiepeH UHH) aBTopw npefljiaraioT 0TKa3aTbca OT cymecTByiomiix npeflnncaHHH. B 3aKJlK)HHTeJlbH0H M3CTH rOBOpHTCÍI 0 pHCKe, CB33aH­HOM C BbinOJlHeHHeM H 06 OTBCTCTBCHHOCTH HCnOJIHHTejieií. HHTeHCHBHOe pa 3BHTHC no CpaBHeHHIO C 3KCTeHCHBHbIM — caMO no ce6e CMHTaeTCH piicKOBannbiM He roBopa y>Ke

Next

/
Oldalképek
Tartalom