Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Rácz T.—Perecsi F.: A takarékosság és az intenzív Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. 445 o piicKe, conpn>KaH)iueH ciwejibie peuieHHfl. Hejib3H HC yiJHTblBaTb H HeKOTOpbie MOTHBbI OÖmeCTBeHHOrO MHeHH, Koraa npnxoflHToi B3BeiunBaTb PHCK ocymecTBjieHiiji MeHee HeGjiaronpiiíiTHbix BapiiaHTOB. CorjracHO nocjie,iHeMy npefl.no>KeHHK) cTaTbii: peryjijiropi>i ^OJDKHM öbiTb yCOBCpiUCHCTBOBaHbl TaKllM 0fipa30M, HTOÓbl OHH — rapM0HH3Hpya C HOBbIM 33K0H0M paSBIITIIfl COOTBeTCTBOBaJIH TpeöoBaimsiM, npeflaBJineMbiM K Hauieii npo(J)ecHH co CTOpoHbi oCmecTBa H HapoflHoro xo3$jiícTBa. Prinzipien und Éntwicklniigsmöglichkeiten di>r Wirtschaftliclikeit in der Siedlungswasserversorgung [Rácz, T.

| — Perecsi, •F. Die Verfasser versuehen die Grundsátze und Mögliehkeiten der Wirtschaftliehkeit tind der intensiven Entwieklung auf dem Gebiet der ungarischen Siedlungswasserwirtsehaft zu schildern. Zwischen 19(30—80 wird die Wasser-Kanalisierung Entwieklung innerhalb der gegebenen wirtschaftlichen Möglichkeiten gedeutet. Es wird auf die Eigenartigkeiten der Entwieklungsperiode hingewiesen, das rasche Entwicklungstempo begründet und auf die Durohführungsmethoden (deren XJnzulánglichkeiten) hingewiesen. Weiters wird das Verliáltnis zwischen der Entwieklung der Wasserversorgung und Kanalisiation und die hieraus stammenden Spanmmgen analysiert. Bei der Schilderung der zu erwartenden Entwicklungstendenz wird aus den Erfahrungen der vergangenen 20 Jahre ausgegangen, unter Berücksichtigung der sich für dauernd versprechenden wirtschaftlichen Ungarns und der bescheideneren Entwicklungsmöglichkeiten als die bisherigen. Samtliche technische Bedenken werden als notwendig betrachtet die in bessere Kichtung der Aufsehliessung der vorhandenen Reserven und bessere Ausniitzung der gegebenen Möglichkeiten hinweisen, es wird aber betont: die durch neue Investitionen realisierbare Entwieklung der Wasserwirtsehaft bleibt auch weiterhin die Hauptform der Entwieklung. Diese Feststellung wird eingehenderbegründet. Die Verfasser betrachten die sparsame Wasserwirtschaft, die Wassereinsparung als Grundlage der moder nen Siedlungswasserwirtschaft, sie beweisen aber: sparen kann man nur dann, wenn man hat womit. Weiters, werden die haufigsten Sparungseingriffe, die möglichste Reduzierung des Wasserverbraurhs und die mögliehen Wege der Ausscheidung der Gewasser von Trinkwassergüte seitens der Industrie für Industriezweeke. Es wird auch sowohl auf die wirtschaftlichen Vorteile ningewiesen, die in der Zufriedenstellung des Bewásserungswasserbedarfes der Landwirtschaft mit geklartem Abwasser verborgen sind, als auch auf die damit verbindenen Probleme und Schwierigkeiten. Der zweite Teil es Artikels schildert die Möglichkeiten und Bedingungen auf dem Gebiet der Siedhmgswasserwirtsehaft. Enthált den im Fachschrifttum gebráulichen Begriff der Intensivierung, aber abweichend hiervon halt er jene Wasserversorgungs- und Kanalisiationseingriffe aus Sicht des Fachzweiges für Intensivierung, mit Hilfe deren die Ausnützung der Naturgegebenheiten bzw. die Wirksainkeit der Funktionerung der vorhandenen Anlagen erhöht werden kann. Als Methoden der Intensivierung werden die Verbesserung der Naturbedingungen, die Erhöhung der Wirksamkeit der vorhandenen Anlagen , Einrichtungen bezeichnet, mit Erwáhnung von zahlreichen Bespielen aus beiden Gebieten der ungarischen Praxis. Im dritten Teil des Artikels werden jene juridisehe, technische und wirtschaftliche Regulierungen besprochen die spater — im Interessé der Durchführung der Aufgabe—verándert bzw. geschaffen werden müssen. Bei der Rechtsregelimg werden bezüglieh der rechtlichen Annahman der provisorischen Rechtsmassnahmen (Rechtsanerkennung) bei der technischen Regulierung die provisorische Modifizierung der Projektierungs- und technischen Richtlinien und auf dem Gebiet der wirtschaftlichen Regulierung für die Aufhebung cinige Vorschriften einzelner wirtschaftlichen Normativen (Bodensehutz-Organe, Práferenzen) Vorschlage gemacht. Zum Schluss wird über das Risiko der Durchführung und über die Verantwortlichkeit der in der Durchführung Teilnehmenden gesprochen. Die intensive Entwieklung ist im Verháltnis zur extensiven Entwieklung auch für sich schon ein Risiko und dieses wird durch das Risiko der waghalsigen Eingriffe nocht gehauft. Auch einige mit gewissen gesellschaftlichen Beurteilungen zusammenhángende Motive können nicht ausseracht gelassen werden, wenn wir das Risiko der weniger schlechteren Realisierung erwágen. Der Schluss-Satz des Artikels lautet: Die Normativen müssen so entwickelt werden, dass sie sich den neuen Entwicklungsregeln anpassend, den durch die Gesellschaft und der Volkswirtschaft für diesen Fach gestellten Anforderungen entsprechen. A MTESZ munkája az értelmiség helyzetének, közművelődésben betöltött szerepének felmérésére A MTESZ Országos Elnöksége mellett működő Közművelődési Bizottság részletesen foglalkozott az értelmiség, azon belül a műszaki értelmiség társadalomban betöltött jelen helyzetével, közművelődésben országosan betöltött szerepével s vitaanyagként alkalmas tanulmányt is összeállított a tárgyban. Érdemes a tanulmány főbb vizsgálati területeit röviden áttekintenünk, annál is inkább, mert ennek egyes részletei sajtóközleményekben, sőt, országgyűlési felszólalásban is tükröződtek. A Közművelődési Bizottság megállapította, hogy az értelmiség, így a műszaki értelmiség társadalmi elhelyezkedése és betöltött szerepe történelmileg meghatározott ós történelmileg módosuló. Az értelmiség hivatásszerűen végzett tevékenysége elemeként új szellemi értékeket alkot, biztosítja e tudás módszeres alkalmazását, részt vállal a kulturális értékek, az általános- és szaktudás közvetítésében, irányító-, vagy szakértőként részese a magasabb képzettséget igénylő döntéselőkészítő és végrehajtó munkának. Az értelmiségi munkakört ellátók így sajátos társadalmi viszony hordozói is. A szocialista társadalom értelmisége nem zárt ós nem is homogén réteg. Amellett, hogy nem is minden szellemi dolgozó számít értelmiséginek — pl. a magasabb képzettséget nem igénylő egyszerű szellemi műveletek gépies ismétlésén alapuló tevékenységet végzők biztosan nem — a különböző értelmiségi csoportoknak sem az érdekviszonyai nem feltételníil azonosak, sem a termeléshez, alkotáshoz, vagy az igazgatáshoz való viszonyaik nem azonosak. Még az sem egyértelmű jellegzetesség, hogy egyetemi, vagy más felsőiskolai végzettségük van, bár ma ez elég fontos meghatározó. Az kétségtelen, hogy 1941 és 1971 között az értelmiség hazánkban számbelileg négy és félszeresére nőtt, meghatározóvá vált a munkás-paraszt származásúak dominanciája és a nők részesedése. A szakértelmiség elsődlegesen szaktudását ós szakmai műveltóségét kamatoztatva szolgálja a közművelődést. Különleges a szerepe az igen elterjedt felnőttoktatás különböző formáinak is. Egyesek felnőttoktatás keretében szereznek képzést vagy továbbképzést, de jelentős az értelmiség ós a szakértelmiség tevékenysége a felnőttoktatás oktatói, szervezői és irányítói oldalán is. A felnőttoktatásnak, a mobilizációnak, tehát az értelmiség kétkezi dolgozókból vagy azok gyermekeiből történő felfrissülésének egyes időszakokban nagyobb, másokban kisebb volt a számszerű súlya ós a fejlődési folyamat nem mindenkor volt egyenesvonalú. Ma is fontos a fejlődés útjában álló akadályok folyamatos elhárítása. Az értelmiségi hivatás kibontakoztatása szempontjából lényeges dolog figyelmet fordítani olyan adottságokra, amelyek sokakat hátrányosan érintenek. (Folytatás a 466. oldalon.)