Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

10. szám - Áll Lajos–Dr. Szirota István: Magyarország vízellátásának és csatornázásának helyzete és fejlődése

Áll L .—Dr. Szirota 1.: Magyarország vízellátása Hidrológiai Közlöny 1981. 10. sz. 433 1. ábra. A közüzemi vízművek napi mértékadó kapacitásának, kapacitás kihasználtságának, a magaslati tárolótérfogat és annak a kapacitáshoz viszonyított arányának alakulása Puc. 1. JJllHQMUKÜ cymouiíbtx MOllfHOCmeíí KOMMyHCtAbHOSO eodocHaöJKeHun, u ucnoAb30eaHH0cmb, eucomnux oőbeMoe xpaHenua u nponopifuu nocAednux no omnouienum K MOÜFHOCMAM Abb. 1. Gestaltunq des Masses der massgebenden taglichen Kapazitat der öffentlichen Betriebe, ihrer Kapazitdtsausnützung, Rauminhalt, der Höhen-Speicher und ilire Grösse im Verháltnis zur Kapazitat 1960. 1965. 1970. 1975. 1980. 1985. 1990. 2000. VÍZELLÁTÁSI-CSATORNÁZÁSI OLLÓ " Vlzvezetékes lakások Közcsatornába 35 44 55 66 75 85 90 95 (A távlatban az ellátott lakosok és lakások arányát azonos értékűnek vehetjük.) Távlatban sem tervezzük a közműves vízellátást 100%-ra, mivel várható, hogy a külterületi lakosság egy része — 600—700 ezer fő — kedvező egyedi vízellátást tud saját maga részére biztosítani. A települések vízszükségletét befolyásolja a helybeli ipar igényének alakulása. Az eddigi gyakorlatnak megfelelően a közüzemi ivóvízműről látjuk célszerűen kielégíthetőnek a szolgáltató ipar, a településen belüli ipari és mezőgazdasági üzem szociális vízszükségletét, továbbá az. ipar ivóvízminőségben jelentkező technológiai vízszükségletét esetenként, gazdasági vizsgálat alapján. Az ipar fejlesztésének üteme az előzőek miatt tehát hatással van a közüzemi ivóvízművek kiépítésének mértékére. Jelenleg a közüzemi ivóvízművek termelt vizének egyharmada ipari igényeket elégít ki. Ezt az arányt 2000-ben is elfogadhatónak tartjuk, bár lehetőségét látjuk annak is, hogy ez az érték 20—25%-ra csökkenjen. Bizonyításként szolgál néhány fejlett ország közműves vízhasználatának vízfelhasználók szerinti megoszlása : Vízfelhasználás %-a, 1970. Vízfelhasználók Ausztria Francia- Hollan- USA ország dia városaiban Háztartások 46,2 44,0 53,0 46,6 Ipar 41,3 29,3 35,2 41,6 Egyéb 12,5 26,7 11,8 11,8 Összesen: 100,0 100,0 100,0 100,0 A csatornázás fejlődésénél a vízellátásához hasonló szempontok érvényesülésével számolunk: A közcsatornával ellátott területeken élő lakosság arányának alakulása: 1960. 1965. 1970. 1975. 1980. 1985. 1990. 2000. 23 25 28 33 43 60 70 80 (A közcsatornával ellátott lakások aránya ennél kevesebb, 1980-ban 37%, 2000-re a kétféle ellátás között várhatóan elenyésző lesz az eltérés.) A települések szennyvíz-csatornahálózata a településen belül keletkező ipari szennyvizek befogadójaként is szolgál. Az ipari jellegű szennyvizek aránya jelenleg mintegy 40%. Ennek az aránynak a nagymérvű megváltozását csak az ipari vízszükségletek, tervezettől döntő mértékben való eltérése okozhatja, így 2000-ben is hasonló aránnyal számolunk. A településen belüli ipar közcsatornához való csatlakozása nemcsak műszaki, hanem gazdasági kérdés is, amennyiben a közcsatornába való bevezetés előtti tisztítás ós a csatlakozás költségei, illetve az önálló szennyvíztisztítás és elhelyezés költségei állíthatók szembe egymással. Az ipar részvétele a közüzemi vízellátásban és csatornázásban a településfejlesztés érdeke. Az iparilag fejlett országrészek vízellátásának és csatornázásának átlagosnál magasabb színvonala bizonyítja az ipar által igényelt és a részvételével megteremtett közművesítés fejlődésre gyakorolt kedvező hatását. 2. A fejlesztés alapelvei és műszaki tartalma A vízellátás, csatornázás fejlesztését az igényeken kívül azok a meghatározó körülmények befolyásolják, amelyek a maihoz hasonlóan vagy attól eltérően, de mindenképpen becsülhető módon alakulnak a 2000. körüli években. A vízellátás területe — Az ivóvízellátásra elsődlegesen a felszín alatti vízkészletet célszerű felhasználni mindenütt, ahol a készlet megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre áll, ill. a szállítása még gazdaságosan megoldható. — A vízszükségletek és a vízkészlet összehasonlításából megállapítható, hogy az ivóvízminőségű vízszükségletek nem haladják meg a ren-