Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
1. szám - Váradi József: A Hajdúhátsági Többcélű Vízgazdálkodási Rendszer üzemeltetési alapelvei
Váradi J.: A Hajdúhátsági többcélú rendszer TÁROZÓK (b) VEZETÉKEK (c) CSATORNÁK (a) szT(e) BERENDEZÉS (a) N Ö t-—: N Co •4, CNj kl CM CQ CVJ CQ HH esi "a Cvi H 5* i a; CSI -üj 5 n i £ 1 fj 3? « te Központilag beállítható vízszintérzékelő és működtető (f) ff Z 1 /* frr r r Vízszintről vezérelt zárószerkezet (g) X X X X X X X Óraszerkezettel is ellátott zárószerkezet (h) 1 Központilag vezérelt zárószerkezet (i) H H Vízszint mérő és jelző (j) * * h $ Aivizszinttartb (h) • • • • • Állandó vizhozarnmérés (l) 0 ff Esetenkénti vízhozammérés (m) Mf fS fS ff ff * ff ff ff ff 4. ábra. A Rendszerben jelentkező távmérési, távirányításiávjelzési és vízhozammérési szükségletek táblázatos összefoglalása Abb. 4. Tabellarische Zusammenfassung des sieti im System melderulen Fernmessungs, Femmeldungs- und A bflussmengenbedarfs » lően, a B-l tározó végére, alulról vezérelt műtárgy kerül, a cstornába szükség szerint ugyancsak alvízszinttartók létesülnek és a távirányítással állíthaté) magassági érzékelő a B-2 tározó vízszintjét kell, hogy érzékelje. A B-2 tározé) vizét a Brassó-ér vezeti tovább, ezért annak csatlakozázásához ugyancsak al vízszinttartó automatát kell beépíteni. A B-l tározóból látjuk el vízzel a Vidi-éri tározót is a H-II-2 jelű zárt vezetéken keresztül. A Vidi-ér tározó vízszintjéről vezérelt elzárószerkezet tehát a Vidi-éri tározó töltésében épülhet meg. A rendszer keleti részének üzeme A 2. sz. napi tározó ismertetésénél már szóltunk a csatlakozó H-I-2 vezeték és a N-l-2 tározó kapcsolatáról és azok működtetéséről. Meg kell azonban említeni még a H-l-3 vezeték üzemeltetésének rendszerét. Az N-l-2 tározóból a víz egy szivattyúállás közbeiktatásával kerül a H-I-3 vezetékbe. Mindezek következtében a H-I-3 vezeték üzemelési rendszere lényegében függetleníthető a rendszer többi részének üzemelési rendjétől. A mozgékony és egyszerű üzem biztosításának érdekében javasoljuk, hogy ennek a vezetéknek üzemét is alulrólvezérléssel alakítsák ki. A termelői szivattyús vízkivételek kialakításának szempontjai A termelői szivattyiis vízkivételek közül, csupán azok kialakítására hívjuk fel a figyelmet, a«/ Kinriehtung; bt Speieher; c-t Leitungen; dl Kaniile; et Pumpwerk; // zentral einstellbarer Wasserspiegelfülder und Bet&tigungseinrichtung; (// voni Wasserspiegel aus gesteuerter Versehluss; hl aui-h mit Uhrwerk versehener Versehluss; U zentral gesteuerter Versehluss}/ Wasserspiegelmessungs und Signaleinrichtung; k/ Unterwasser; spiegel-Reguliervorrichtung; // stiindige Abflu^smengenmessungsmöglichkeit; mt fallweise Abflussmengenme.ssungsmSglichKcit; nt zentral o/ Produzenten (Verbraucher) melyek a tározókat összekötő gravitációs vezeté" kékről üzemelnek. Az itt elhelyezett vízkivételeket úgy kell ugyanis kialakítani, hogy a csővezetékből a víz minden körülmények között eljusson a szívóaknába. Ennek több lehetséges megoldása kínálkozik. Ilyen eset például, hogy a termelői vízkivételeknél a fővezetéket megszakítjuk és ott egy olyan aknát építünk ki, melynek fenékszintje a szükséges mértékben a vezeték fenékszintje alá kerül; vagy egy másik megoldásnál a fővezeték alján több, közvetlenül egymás után elhelyezett kifolyónyílást képezünk ki. Az ezeken kifolyó vizet egy közös gyűjtővezetékben fogjuk fel és ezt a vezetéket csatlakoztatjuk a szivattyúkhoz, vagy azok szívóaknájához. Az automatika kialakításánál alapvető követelmény, hogy mindén termelői szivattyús vízkivételnél biztosított legyen a villamosenergia ellátás. A szivattyúk működését ugyanis a diszpécser központba be kell jelezni, a szivattyútelepeket pedig fel kell szerelni folyamatosan működő vízhozamösszegző berendezésekkel is. Távmérés, távirányítás, távjelzés, vízkorlátozás Az elmondottak összefoglalásként az alábbiakban összegezzük a rendszerben jelentkező távmérési — helyszíni mérési — távirányítási szükségleteket (4. ábra) ós befejezésként szólunk a vízkorlátozás lehetőségéről.
