Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

1. szám - Váradi József: A Hajdúhátsági Többcélű Vízgazdálkodási Rendszer üzemeltetési alapelvei

46 Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. Váradi J.: A Hajdúhátsági többcélú rendszer Távmérés Távmérőhálózatot csak a tározókban tartott vízszintek mérésére kell beépíteni. Helyszíni mérés A távmérés mellett azonban helyi mérési igények is jelentkeznek, melyek két részre, feltétlen és esetleges mérésekre oszthatók. Feltétlen szükséges állandó jellegű vízhozammérés a szivattyútelepeknél. E mellett a tározók vízszintjét — a távmérés lehetősége mellett — a helyszinen is mérni kell. A kiegyenlítő tározóban a szint mérése a bukón leadott vízhozam mérésére is szolgál. Esetleges mérések szükségesek a tározókba belépő vízhozamok mérésére. Ugyancsak esetenkénti vízhozammérés szükséges a H-ITI-I és H-III-2 vezeték végénél, abból a célból, hogy a H-III-1 elején lévő aknában elhelyezett zárószerkezetet be lehessen állítani. Távirányítás A tározók tartható vízszintjének beállítása távirányítással történik. Az L-l tározó vízszintje távirányítással kapcsolja be, illetve ki — az 1. sz. napi tározóban elhelyezett — saját töltéséhez szükséges szinteket. Távjelzés Távjelzőhálózat kiépítésével célszerű megoldani a fővízkivétel és a termelői vízkivételek üzemelő szivattyúinak bejelzését a diszpécser központba, lehetőség szerint a szivattyúkat sematikus helyszínrajzon feltüntetve. Ugyancsak távjelzéssel kell megoldani a vészjelek továbbítását a diszpécser központ felé, amire akkor van szükség, ha a tározókban tartott víz szintje kilép az előre meghatározott tartományból. Vízkorlátozás A vízkorlátozást a termelői szivattyúk darabonkénti helyszíni lezárásával lehet a legcélravezetőbben megoldani. Természetesen gondoskodni kell arról, hogy a szolgáltató által lezárt szivattyúkat illetéktelen ne indítsa el. « A rendszerbe beépített fontosabb szerelvények táblázatos összefoglalását a 4. sz. ábra tartalmazza. Az üzemtechnológiái előírásra vonatkozó javaslat ismertetésének végére érve befejezésként hangsúlyozzuk a következőket: A javasolt vezérlési alapelv igazodik a tervezők elképzeléséhez, lehetőséget teremt a rendszer rugalmas, kevés beavatkozást igénylő üzelmeltetésére. Figyelembevéve azonban, hogy a kiviteli tervek elkészítése során a vázolt kiépítési elképzelés és ezzel a rendszer működésével szemben támasztott igény bizonyos mértékig még változhat, szükség lehet az ismertetett technológia kisebb részleteinek módosítására is. A végleges üzemelési technológia tehát csak a kiviteli tervek elkészültével egyidőben akalulhat ki és erről, amennyiben a változások lényegesek lesznek, egy későbbi cikkben számolunk majd be az érdeklődőknek. IRODALOM [1] Papp F.: Debrecen térségének vízgazdálkodása. Vízügyi Közlemények, Budapest, 1974/4 [2] Sáfián J.: Hajduhátsági Rendszer öntözőtelepeinek kialakítása, Vízügyi Közlemények, Budapest, 1974/4. Betriebsgrundsatze dos MelírzwecksWasserwirtschaftssystems (les Hajdúhátság Váradi, J. In vorstehender Abhandlung .wurde zum Ziel gesteckt, eine der Grundlage bildenden Betriebstechnologischen Vorschriften des Mehrzweck-Wasserwirtschaftssystems im Hajduhátság zu veranschaulichen. Dieses System ist sowohl in ihrer Charakteristik, als auch in ihrer Funktion in Ungarn alleinstehend, deshalb verlangten die Projektanten von den Forschern die Anfertigung eines solchen Materials, mit dem eine Möglichkeit für uns geschaffen wird, dass die aufgrund der einheitlichen Gesichtspunkte ausgearbeiteten Grundlagen der Lenkung und des Betriebs bereits bei der Projektierung berücksichtigt werden können. Das in Rede stehende Wasserwirtschaftssystem (Abb. 1.) müssen die Verfasser für die Lösung folgender gnmdlegenden Aufgaben zustandebringen: — Wasserversorgung der Stadt Debrecen, die Entwieklung der Landwirtscliaft durch Bewásserung der Gebiete im Hajduhátság — Schaffung der ftirsorgerischen Wasseroberflachen — Schutz gegen schadliche Gewásser und Linderung der Abwasserunterbringungssorgen der Stadt Debrecen — Binnenwasserregulierung Zur Realisierung dieser Zielsetzungen wird der Ausbau eines einheitlichen Wasserwirtschaftssystems geplant, das aus Kanálén und aus diese miteinander Verbindenden Leitungen bzw. Kanalsystemen besteht. (Abb. 2.) Die Forscher habén im Laufe der Ausarbeitung der verlangten betriebstechnologischen Vorschriften die in Frage kommenden Steuerungsprinzipien untersucht und zum Schluss die Realisierung einer zur gemischten Steuerung am náchsten stehenden Steuerung vorgeschlagen. In diesem Interesse habén wir folgendo Grundsátze festgelegt: — im Spitzenbetricb kommt das Pumpwerk automatisch zum Stillstand, bis dahin aber wird der TagesAusgleisspeicher Nr. 1 bis zum notwendigen Mass aufgefüllt; — in dem die Steuerung des Systems versehenden System mit gemischter Steuerung, wird die Beschickung des Abflusses durch GrundwassernieveauhalterAutomaten durchgeführt, unter denen bei einigcn das Vergleichungszeichen X mit Fernsteuerung eingestellt werden kann; — die Wasserentnalimender Produzenten geniessen einen Vorteilsogar bis zur vollstándigen Ausnützung der Kapazitát der wasseführenden Strecke — gegenüber der Auffüllung der Speicher; — die Speicher werden von untén gesteuert aufgefüllt, das in den Speichern gehaltene Niveau muss aber zentral — von oben — eingestellt werden. Unter Berücksichtigung dieser Grundlagen wurde nachher jenes detaillierte — sich auf jede Anlage ausbreitende — Steuerungsgrundprinzip ausgearbeitet, das eine einen geringen Eingriff beanspruchenden und sich den Ansprüchen der Verbraucher elastiseh anpassende Lenkung ermöglicht. Die Forscher stellten jene Grundsátze fest, die bei der Ausgestaltung der einzelnen Objekte (Abb. Nr. 3) im Interesse der Realisierung der in Rede stehenden Steuerungsprizipien, berücksichtigt werden müssen. Zur Schluss wurden mit Hilfe der Abb. Nr. 4. die sich regelmassig meldenden Fernmess-lokale-MessungsFernsteuerungen und Fernmelde-Bedarfe summiert.