Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Hozzászólások dr. Karácsonyi S.: A felszínalatti vízszerzés időszerű kérdései c. tanulmányához. I.

Hozzászólások dr. Karácsonyi S. tanulmányához I. Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 421 repük van, s az így elérhető többlet talajvíz igénybevétele a jövőben hazánkban is lényegesen fokozható. Kedvezőtlenebbül kell megítélni a mezőgazdasági meliorációs tevékenységből, és a vízi utak igénybevétele során fellépő szennyeződések lehetőségét. Ezek a veszélyek a természetes partiszűrésű vízműveket súlyosan veszélyeztetik, mint ahogyan arra dr. Karácsonyi Sándor előadásában rámutatott. A partiszűrésű vízműveket ezért megfelelő módon védeni kell a szennyező anyagok behatásától. Kiegészítésül utalnék még a műtrágyázás következményeként fellépő veszélyek fokozását jelentő növényvédő és féregírtó szerek, olajok, zsírok, mérgek stb. okozta veszélyekre. Ezek különösen súlyos problémát jelentenek a vízvédelmi tevékenységben, mivel összegyűjtésük és kezelésük gyakorlatilag lehetetlen. A nyersvíz oldali beavatkozásnak eddigi gyakorlatunkban a vízvédelmi tevékenységben van hasznos eredménye. Egyéb beavatkozásaink, mint pl. az olajjal és kátránnyal szennyezett partszakaszok sarabolása, nem jártak sikerrel, vagy pl. a rablógazdálkodáshoz hasonlatos mederkotrások, vízminőségi szempontból meg nem engedhetők, súlyos következményekkel járnak. A folyószakasz áramlási viszonyait érintő nyersvízoldali beavatkozás sok irányba ható komplex átgondolást igénylő feladat, de egyetértek Karácsonyi doktorral abban, hogy fontos lehetőség jó minőségű és védhető víztöbblet nyerése, s ezért a jövőben nem mondhatunk le alkalmazásáról. Igen fontos, hogy a gyakorlati hasznosítás előtt hosszú és alapos előkísérletek álljanak rendelkezésre, különösen a várható NOr koncentrációra nézve. Már most időszerű lenneatoljes rendszert felölelő fizikai, kémiai, biológiai-oecológiai célú kísérletek megkezdése, egész térségek vízgazdálkodása folyamatmodelljének kialakítása és optimalizálása érdekében. A felszínalatti vízhasznosítás minőségi problémái természetesen ezeken kívül még nagyon sokrétűek. Mindezek figyelembevételével teljes mértékben egyetértek Karácsonyi doktornak a felszínalatti vízkészletek fokozott hasznosítása érdekében öszszefoglalt javaslataival, s azok végrehajtását első rendű fontosságúnak tartom. l'áris Emil (VÍZITERV): A természetes lassúszűrés szerepe a vízellátásban A növekvő ivó- és ipari vízigények kielégítése a felszíni és felszínalatti vízkészletek igénybevételét egyaránt fokozza. A növekvő igények és a környezet, különösen a vízkészletek szennyeződése, egyre nagyobb terhet ró a vízbeszerzési lehetőségekre, mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt. A fokozatos minőségi romlást mutató felszíni vízkészletekkel szemben a felszínalatti vizek jó minőségük, viszonylagos védettségük, a vízadó rétegekben való öntisztulási képességük miatt, a vízellátásban az ivóvízigények kielégítése szempontjából továbbra is meghatározó szerepet játszanak. Az elhangzott értékes előadáshoz és a hozzáazólásokhoz csatlakozva, a természetes lassúszűrés és általában a vízdúsítás, mint a felszínalatti vízbeszerzés egyik tényezőjének szerepére és jelentőségére kívánok hozzászólásomban rámutatni. A Földön található felszíni- és felszínalatti édesi vízkészletek a lehulló csapadékból nyerik utánpótlásukat a hidrológiai körforgás keretében. A felszínalatti vizek a csapadék beszivárgása során a porózus vízszállító és víztartó rétegekben áramolva, lassú szűrési folyamat során, fizikai, kémiai és biológiai jellegű változásokon mennek át. Ez egyaránt jellemző a talajvíz és a mélységi vizek kialakulására. A felszínalatti vízadó rétegek jelentős utánpótlást kapnak a felszíni vizekből való elszivárgás következtében is. Ezt parti szűrésnek nevezik. Míg az első esetben az elsőként említett esetben a gyakorlatilag tiszta csapadékvíz a beszivárgással kapcsolatos lassú szűrés folyamán, gyakran igen hosszú ideig való tartózkodás mellett, a talaj és a talajban levő fizikai, valamint geológiai feltételek által megszabott mértékben, ásványi és egyéb anyagokat, mint pl. a vas, mangán, ammónia, nitrát, oxigén stb., vesz fel, ezeket rendszerint kémiai és a bakterológiai tevékenység következtében kialakuló reakciók sorozatán át módosítja — addig a partiszűrés esetében rendszerint szennyezett felszíni víz szivárog a rétegbe. Ez a víz viszonylag rövid ideig tartózkodik a talajban a kitermelést megelőzően, ahol a lassú szűréshez hasonló folyamatok során minőségi változáson megy át. Ilyenkor a vízvezető réteg víztisztító szerepet tölt be a felszíni víz szempontjából. Régebben, amikor a felszíni vizek öntisztító képessége még elegendő volt a beléjük kerülő szennyvizek hatástalanításához és a mezőgazdaságban a mai helyzettel szemben, sokkal kevesebb műtrágyát használtak, akkor a talajvizek és a felszíni eredetű parti szűrésű vizek általában emberi fogyasztásra közvetlenül alkalmasak voltak. Jelenleg mind a felszíni-, mind pedig — kisebb mértékben — a felszínalatti vizeket tisztítani kell. A felső vízadó rétegekben levő talajvíz általában már nem alkalmas közvetlenül emberi fogyasztásra. A felszínalatti vízbeszerzésekkel szerzett kedvező tapasztalatok már korábban elvezettek a vízvezető rétegek természetes tisztító hatásának jobb kihasználását lehetővé tevő megoldások kialakításához, a felszíni vizeknek a felszínalatti rétegekbe való bevezetése révén való tisztításához, a meglévő felszín alatti természetes utánpótlódású vízbeszerzések teljesítményének fokozását eredményező vízdúsításhoz, más néven a talajvízdúsításhoz. A vízdúsítás kérdését már a múlt század végén, több országban felvetették és fokozatosan kialakították az egyes országok adottságainak legjobban megfelelő megoldásokat. A vízdúsítás első létesítményeit Németországban és Svédországban alakították ki. Ezek közül említésre méltó az első, Frankfurtban létesített megoldás, ahol a parti szűrés elveinek hasznosításával, a Majna-partján telepített kútsor mögött mesterséges csatornát létesítettek, azt a folyó vizével táplálták és az onnan beszivárgó vizet a kutak vízadó rétegébe vezették. A beszivárgó többletvízmennyiség segítségével a