Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
9. szám - Dr. Vágás István: A vízszint természetes duzzasztásának és süllyesztésének meghatározó szerepe a Tisza és alföldi mellékfolyóinak vízjárásában
336 Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. Dr. Vágás I.: A vizszin természetes duzzasztása b) Javítások a Tisza csongrádi vízállásain a Maros hatása miatt. A Marossal egyesült Tisza vízjárása különbözhet a Tisza Csongrád-Szeged szakaszáétól. Képzeljünk mozgó szintű duzzasztóművet a Maros torkolati szelvényben a Tiszába, amelynek szintjeit a mindenkori szegedi vízállás vezérli. A szegedi és a csongrádi vízmérce között y e = 2,04 m. A vízmércék közötti átszámítás: /ís Ze = ^cso + 0,29 m. A csongrádi vízmércén az általunk tanulmányozott legnagyobb tiszai árhullámok esetében is jelentékeny mértékű javítások szükségesek, A legnagyobbak: 1877. május 2-án 714 cm helyett 669 cm, 1912. szeptember 5-én 6G5 cm helyett 617 cm, 1970. május 21-én 740 cm helyett 617 cm lett volna a csongrádi vízállás marosi eredetű viszszaduzzasztás nélkül. Gyakoribbak azonban itt a süllyesztés miatti javítások, ami arra mutat, hogy a Maros árhullámának elmaradása az Alsó-Tiszán enyhítette az árvízi terhelést. 1879. március 6-án a tényleg bekövetkezett 805 cm helyett 845 cm, 1888. április 5-én 834 cm helyett864 cm, 1915. december 26. és 29. között 822 cm helyett 870 cm, 1919. május 13-án 929 cm helyett 969 cm (!!), 1932. április 18-án 924 cm helyett 964 cm (!!), 1940. április 10-én 890 cm helyett 940 cm, 1941. május 11-én 865 cm helyett 897 cm, 1964. április 17-én 807 cm helyett 855 cm, 1966. március 6-án 838 cm helyett 886 cm, 1967. március 25-én 836 cm helyett 888 cm, 1977. március 5-én 793 cm helyett 832 cm, és végül 1979. február 19-én 876 cm helyett 922 cm lett volna a csongrádi tetőző vízállás. Megjegyzendő, hogy az 1919-ben, 1932-ben és 1940-ben számítással kimutatott értékeket a Tisza még sohasem érte el! Csongrád árvízi biztonsága tehát nem kis mértékben a Maros árhullámának elmaradásán vagy viszonylag kis mértékén múlik. 4. ábra. A Tisza csongrádi vízmércéjén érvényesülő körösi vízállások szolnoki visszahatása. Puc. 4. B/iUHHue ypoeneü eodbi e pene Képéiu y Hompada na ypoeau eodu Tucbi y COAHOKÜ Abb. 1. Eückivirkung in Szolnok der am Pegel der Tisza bei Csongrád zur Oeltung kommenden Wasserstande der Körös A számításból érthető meg valójában Tellyesniczky János 1923-ban tett megjegyzése [8], amely szerint — az 1919. évi árvíz adataiból ítélve — a Tisza vízszinének hossz-szelvényében az AlsóTiszán akkor még megmagyarázhatatlan „letörés" volt. c) Javítások a Tisza szolnoki vízállásain a Körös hatása miatt. A Tisza Csongrád feletti szakaszának vízállásaira elsősorban a Körös gyakorol hatást, de nem mellőzhető el a Maros távolhatása sem. A Körös torkolatától távolodva természetesen egyre inkább a Tisza jellegzetességei érvényesülnek. A kisebb mellékvízfolyások szerepét elhanyagolva, a Sajó betorkolása táján a Polgár vízmércéje alatti körzetben mondhatjuk, hogy említésre méltó duzzasztási, vagy süllyesztési hatás már nincsen. Szolnok vízmércéje viszont még a Körös hatása alatt áll. Csongrád és Szolnok között y e = 2,50 m. A vízmércék közötti összefüggés: Acs o = ^Szo+0,18 m, hcso = hszo — 0,50m, ha 820</i fe o<890 cm. A megtörtént árvízi esetek elemzése mutatja, hogy a szolnoki vízmércén általában csak ritkábban szükséges a javítás. Ilyenkor azonban 30 cm körüli értékek is előfordulhatnak. A legfontosabb javítások: 1877. április 11-én 670 cm helyett 692 cm, 1933. július 6-án 620 cm helyett 651 cm, július 20-án 662 cm helyett 694' cm, 1977. március 6-án 881 cm helyett 891 cm, végül 1979. február 12-én 904 cm helyett 914 cm lett volna a szolnoki vízállás akkor, ha a Körös vízhozama elegendő lett volna a közömbös állapotú tiszai vízszint fenntartásához. A Tisza vízjárásának tapasztalt ismerőieddig úgy tartották, hogy „aszolnoki szelvény nem képes 2500—2600 m 3/s-nál többet átereszteni". Ez a hidraul ikailag némileg pontatlan megállapítás annyiban valóban megalapozottnak tűnik, hogy a szolnoki LN V környéki tetőzések a vízhozamgörbe alapján formálisan valóban értékelhetők így. A duzzasztások és süllyesztések értékelése mutatott rá, hogy nem a Szolnokon áteresztett vízhozam értéke korlátozott, hanem az Alsó-Tisza vízviszonyai esetleg olyan süllyesztést, és ezáltal olyan jó lefolyást létesítenek, hogy kisebb szolnoki vízállások nagyobb vízhozamok levezetésére is alkalmasak. Szolnoknál azonban nemcsak a süllyesztéseknek, hanem a duzzasztásoknak is nagy a szerepük. Kiemelkedő javítások a duzzasztás miatt: 1877. május 4-én 639 cm helyett 611 cm, 1881. április 18-án 764 cm helyett 746 cm, 1889. április 26-án 728 cm helyett 710 cm, 1919. május 14-én 882 cm helyett 868 cm, 1970. június 23-án és 24-én 845 cm helyett 825 cm lett volna a szolnoki tetőző vízállás duzzasztás nélkül. d) Javítások a Tisza tokaji vízállásain a Sajó hatása miatt. A Sajó visszaduzzaszthatja a Tisza Polgár feletti szakaszát. Ennek hatása elsősorban a tokaji vízmércén mutatkozik meg. Polgár és CSONGRÁD [cm]
