Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Dr. Vágás István: A vízszint természetes duzzasztásának és süllyesztésének meghatározó szerepe a Tisza és alföldi mellékfolyóinak vízjárásában

Dr. Vágás 1.: A vízszin természetes duzzasztása Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 393 5. ábra. A Tisza polgári vízmércéjén érvényesülő Sajó vízállások tokaji visszahatása. Puc. 5. BnuHHue ypoeneü eodu e pene Illaíío y UoAeapa Ha ypoenu eodu Tucbi y Toitan Abb. 5. Uückwirkung in Tokaj der am Pegel der Tisza bei Polgári zur Geltung konvmenden Wasserstandé der Sajó Tokaj között y

e= 3,36 m. A vízmércék között: /«I>„I = /(Tok - 1,57 m. A tokaji vízmércén szükséges módosítások mértéke viszonylag kicsiny. Ezek is döntően duzzasztás miattiak. A fontosabbak: 1912. szeptember 13-án 514 cm helyett 502 cm, 1941. november 11-én 536 cm helyett 524 cm, 1966. február 28-án 719 cm helyett 703 cm, 1967. április 16-án 732 cm helyett 720 cm, 1977. február 28-án 765 cm helyett 751 cm és 1977. március 8-án 657 cm helyett 643 cm lett volna a tokaji tetőző vízállás duzzasztás nélkül. 6. ábra. A szegedi vízmércén érvényesülő tiszai vízállások visszahatása a Maros makói vízmércéjére. Puc. 6. BAunnue ypoenu eodbt e Tuce y Ceeeda Ha ypoenu eodbi peicu Mapoui y MÜKO Abb. 6. liückwirkung der am Petel in Szeged zur Geltung kommenden Wasserstande der Tisza auf den Pegel der Maros bei Makó e) Javítások a Maros makói vízállásain a Tisza hatása miatt. A Maros viszonylag nagy esése ellenére is jelentékeny a Tisza visszahatása Makónál. Ezt az is fokozhatja, hogy a Tisza magas vízállásai lényegesen hosszabb időtartamúak, mint a Maros nagyobb árhullámai. Makón döntően duzzasztási hatások érvényesülnek. Gyakran ez olyan nagy mértékű, hogy a makói vízmérce adatai önmagukban alkalmatlanok annak megkülönböztetéséhez hogy marosi, vagy tiszai eredetű-e az ottani vízállás. Szeged és Makó között y

e = 2,60 m. A vízmércék között: Asze = /íMa+3,04 m. A legnagyobb mértékű javítások: 1876. március 29-én 272 cm helyett 190 cm, 1879. március 14-én 262 cm helyett Í61 cm, 1888. április 4-én 367 cm helyett 30Í cm, 1915. december 30-án 330 cm helyett 266 cm, 1940. április 10-én 322 cm helyett 176 cm (!), 1941. május 11-én 387 cm helyett 307 cm, 1962. április 21-én 352 cm helyett 272'cm, 1964. április 16-án 260 cm helyett 171 cm, 1966. március 4-én 272 cm helyett 155 cm (1), 1967. március 25-én 266 cm helyett 151 cm, 1974. november 8-án 304 cm helyett 238 cm, 1977. március 11-én 236 cm helyett 124 cm (!), és 1979. február 18-án 364 cm helyett 274 cm lett volna a vízállás Makón duzzasztás nélkül. A makói vízmércére meghatározható javítások mértéke olyan nagy, hogy ennek tudatában több árvíz szegedi adatát egészen másként ítélhetünk meg, mint enélkiil és mint eddig. Megérthető ebből, hogy az 1888. évi nagy árvíz Szegednél viszonylag már kisebb volt, az 1941. évi árvíz emiatt nem növekedett tovább, az 1962. és 1964. évi árvíz emiatt „lapult el" az Alsó-Tiszán. 1966 és 1967 tavaszán is ez vetett gátat a tiszai vízállások 800 cm fölé emelkedésének Szegeden. Az 1970. május 20-án Makón tetőző árhullám magasságában ugyan nincs szükség javításra, ugyanazon árvíz további marosi árhullámainál azonban a kisebb mérvű tiszai visszaduzzasztás miatt a mért makói tetőzési vízállás-értékekből 10—20 cm-t le kell vonni. Megérthető továbbá a makói javításokból, hogy az 1974 novemberi, az 1977 márciusi és az 1979 februári árhullámoknál a Tisza tényleges terhelése a Maros felől kisebb volt annál, mint amit a makói vízállások nyers adataiból következtethettünk. f) Javítások a Körös gyomai vízállásain a Tisza hatása miatt. A Körös rendkívül kis esésű folyó. Teljes magyarországi vízrendszere duzzasztási és süllyesztési hatások alatt áll. Ez olyan mértékű, hogy a folyóról (illetve a vízrendszert alkotó vízfolyásokról) már Korhely József [3] és Benedek Pál [1] megállapította, hogy vízállásait egyaránt befolyásolják a saját vízgyűjtőn történt hidrológiai események és a Tisza visszaduzzasztásai (amit akár a Maros, akár a Duna is befolyásolhat!). A Körös vízrendszer hidrológiai önállósága tehát a legkorlátozottabb az egész tiszai vízrendszerben. A Körösnek a tiszai árvizekre gyakorolt hatását