Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

9. szám - Dr. Vágás István: A vízszint természetes duzzasztásának és süllyesztésének meghatározó szerepe a Tisza és alföldi mellékfolyóinak vízjárásában

Dr. Vágás 1.: A vízszin természetes duzzasztása Hidrológiai Közlöny 1981. 9. sz. 391 7. táblázat .Módosítások a Bodrog sárospataki vízmércéjének árvízi adataiban Sz Év, hó, nap Tok Sáp Jav Elt Sz Év, hó, nap Tok Sáj) Jav Elt 1. 1876. III. 23. 784 630 593 - 37 28. XT. 11. 536 390 374 - 16 2. 1877. IV. 1. 710 534 482 - 52 29. 1942. III. 5. 630 446 395 - 51 3. IV. 15. 688 492 418 - 74 30. 1962. IV. 10. 794 595 498 - 97 4. IV. 30. 648 468 419 - 49 5. V. 31. 707 521 458 - 63 31. 1964. IV. 5. 857 657 546 -111 32. 1965. VI. 19. 725 529 449 - 80 6. 1878. XTI. 29. 598 446 424 - 22 33. 1966. II. 27. 719 567 537 - 30 7. 1879. I. 10. 660 526 512 - 14 34. 1967. III. 15. 831 639 547 - 92 8. II. 22. 746 624 614 - 10 35. IV. 15. 732 570 530 - 40 9. III. 4. 755 592 549 - 43 10. 1881. IV. 9. 780 583 492 - 91 36. 1970. TV. 1. 754 546 437 -109 37. V. 22. 858 630 432 -198 1 1. 1888. III. 27. 872 686 598 - 88 38. VI. 19. 753 540 421 -119 12. 1889. IV. 17. 735 556 498 - 58 39. 1974. VI. 18. 803 598 487 -111 13. 1895. IV. 9. 815 621 507 -114 40. VII. 5. 680 496 439 - 57 14. 1912. IV. 15. 726 535 462 - 73 15. IX. 13. 514 393 388 - 5 41. X. 25. 710 604 604 0 42. XI. 5. 722 630 511 -119 10. IX. 28. 647 467 376 - 91 43. 1977. II. 16. 698 576 567 - 9 17. 1913. VII. 21. 723 515 414 -101 44. II. 28. 765 598 550 - 48 18. 1915. XII. 18. 825 618 498 -120 45. III. 8. 648 518 506 - 12 19. XII. 31. 688 541 516 - 24 20. 1919. V. 9. 854 645 515 -130 46. 1979. 11. 4. 880 690 594 - 96 47. 1980. VII. 29. 761 664 669 + 5 21. 1924. IV. 2. 802 646 607 - 39 48. VIII. 3. 837 656 582 - 74 22. 19H2. IV. 1 1. 856 666 574 - 92 23. 1933. VI. 30. 636 440 373 - 67 Tok = vízállás Tokajnál 24. VII. 14. 695 494 410 - 84 Sáp = vízállás Sárospataknál 25. 1940. IV. 3. 818 630 547 - 83 Jav = a vízállás javított értéke Sárospataknál 26. 1941. V. 4. 786 585 486 - 99 Elt = a sárospataki javított ós az eredeti érték kiilönb27. X. 30. 670 464 376 - 88 sége 1—7. táblázatok a) Javítások a Tisza szegedi vízállásain a Duna vízállásának hatásai miatt. A tapasztalat szerint a Duna vízállásai a Tisza szegedi vízállásait is befolyásolhatják. Ennek hatását a Tisza titeli vízállásainak alapul vételével állapíthatjuk meg. (A titeli vízmérce 0 pontja: 69,79 mAf, a szegedié: 74,37 mAf.) Átlagértékek figyelembevételével a közömbös vízszint jellemzőjének a szegedi névleges vízállásnál 2,60 m-rel alacsonyabb titeli névleges vízállásokat tekintettünk. Megjegyzendő, hogy az 1,60 m-es különbség figyelembevételével elvégzett párhuzamos számítás sem vezetett lényegesebb eltérésekre. A Titel-Szeged folyószakaszon y

e = 7,18 m. A Hidrológiai Közlönyben 1977 és 1980 között nyilvánosságra hozott [9] cikksorozatban tanulmányozott tiszai árvizek tetőző vízállásait tekintve a Tisza titeli torkolatának Szegedtől való nagy távolsága és a viszonylag nagy y

e vízszintkülönbség miatt duzzasztási vagy süllyesztési okokból a szegedi vízállásérték javítására általában ritkán van szükség, ha az 1—4 cm-es különbségekre most nem tekintünk. Fontosabb javítások: 1915. december 31-én a mért 791 cm-es szegedi tetőzés helyett duzzasztás nélkül 786 cm-t kell megadnunk, 1933. július 8-án 571 cm helyett 560 cm-t, 1933. július 17-én pedig 660 cm helyett 649 cm-t. Az 1940. április 11-én tetőző árvíz 847 cm helyett csak 833 cm lett volna, az 1962. április 22-én tetőző 820 cm helyett 815 cm, az 1965. június 22-én tetőző 748 cm helyett 719 cm (a Duna eddigi legmagasabb vízállásai az eddigi legmagasabb szegedi visszaduzzasztást, 29 cm-t eredményeztek!), az 1967. április 28-án tetőző 784 cm helyett 776 cm, míg az 1970. április 23-án tetőző 843 cm helyett 837 cm. Figyelemreméltó az 1940 és 1965 évi módosítás. A Duna és a Tisza árvizeinek együttjárása nem gyakori, de ilyenkor a szegedi vízmércén mért adatokat feltétlenül ellenőrizni kell. 3. ábra. A Tisza szegedi viztnércéjén érvényesülő marosi vízállások csongrádi visszahatása. Puc. 3. BAUHHue ypoeiteü eodu e petce Mapoiu y Ceeeda na ypoaiiu eoöbi Tucu y lonepada Abb. 3. Rückwirkung in Csongrád der am Pegel der Tisza Tisza bei Szeged zur Oeltung kommenden Wasserstánde der Maros