Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
8. szám - Kuzman Gábor: Hidrológiai észlelések a Duna budapesti szelvényében
Kuzmann G.: Hidrológiai észlelések Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 365 1,300 1,200 d c í o •c 1,100 i .o <o I % o 1,000 0,900 s-s ÍQ Oá 0,800 0,100 • Vízállás [cm] 5. ábra. A számított vízhozam 95 %-os valószínűségű kon fidenciasávja I., II. és III. egyenes által határolt sáv. Betűjelek magyarázata a szöveg 7. pontjában. Puc. 5. 95%-si doeepumeAbHüH noAoca JHCi'tenuü pacxodoe oidbi, noAyieunbix e pe3yAbmame paciemoe no eoccmanoeAeHUH) (rrOJIOCbl orpaHHMeiíbl npflMbIMH I., II., III.) (OÖ-bHCHeHHe 6YKBeHHLix o6o3ira<ieHHfí CM. B n. 7. TeKCTa) Abb. 5. 95 % ige IVahrscheinlicher Kon/idenzstreifen des berechneten Abflusses durch /, II und III Qeraden umgrenztcr Streífcn Erklarung der Buchstaben in Punkt 7 des Textcs Ez a hiba állandó jellegű. A 6. ábra alátámasztja a számított vízhozamgörbe helyességét. A mérési tartományban jól megegyezik a Vásárhelyi Pál által számított összefüggéssel [37]; továbbá a Lászlóffy Woldemár által számított vízhozamgörbét [20] a Vízrajzi Osztály által közölt — hivatalosnak tekinthető — duzzasztás mértékével ellátva, az a számítási görbét felülről határolja le. III. Vízhozamok 1. Jégmentes időszak vízhozamának számítása. A sorokosári Duna-ág 1872. májusában történt lazárásáig a vízhozam a fentiek szerint 0 = 323+424 h+57h 2+0,8 h 3 Az összefüggés érvényességi határa 1872. V. 31. A soroksári ág lezárása után az egyenletek: Q = 324 + 3391) + 6lh 2 - 0,6h 3 0 = 175+40 h + 67h 2 + 5,0h 3 \h(h-. • 6,99) 6,99) Az így számított vízhozamok 1872. VI. 1.— 1887. XII. 31. között a ténylegesnél kissé magasabb eredményt adnak, mivel az 1871—79 és 1881—87 években a promontori szakaszt többször kotorták. Az első szakaszban elkotorták az 1641,9—1645,0 fkm közötti jobbparti zátonyt és az 1621,3—1641,4 fkm közötti balparti csepeli zátonyt. A kotort mennyiség meghaladta az 1,091 mió m 3-t [10 [21]. A kotrási fenékszint egyrészt azonban nem haladt a — 100 cm alá, másrészt a munkák egy része már készen volt a soroksári ág elzárásának idejére, így a +541 cm vízállásra vonatkoztatott 14 cm-es vízszint-csökkenést a vízhozamszámításokban felesleges figyelembe venni [27]. A második szakaszban a promontori szakaszt kotorták a —110 cm, ahol pedig lehetséges volt, a — 170 cm mélységig. A robbantási kísérletek, amelyekkel — 225 cm medermélységet kívántak elérni, eredménytelenek maradtak [27]. Az elvégzett munkák okozta, a+541 cm vízállásra vonatkoztatott vízszint-csökkenést 22 cm-re tették [27], amely az 1872. V. 31.—1887. XII. 31. közötti időszakra számított vízhozamok csökkentését tenné szükségessé (3.6—4.5%) Mivel a korábbi számítások a beavatkozási munkák árvízcsökkentő hatását általában túlbecsülik, a fenti csökkentés a számításban nincs végrehajtva. Az évi KÖQ értékét a havi adatokból számítottuk, a Szesztay Károly által kidolgozott eljárással [33], Az összefüggés használatából keletkező hiba a havi értékben ±2.6%, amely az évi KÖQ értékénél már csak ±0,8% értékkel jelentkezik. Ez a véletlen jellegű hiba az alább számított konfidecia-intervallumokba bele van építve. 2. Jeges és duzzasztott vizű időszakok vízhozama Az álló jeges és duzzasztott vizű időszakokat a 2. táblázat tünteti fel. 8000 — 1832-33 évi mérésekből számított görbe Vásárhelyi Pál által számított görbe[37] ^ dr Lászlóffy W. vizhozamgörbéje [20] /j a Vízrajzi Osztály által számított íj >4i i-t-jnc*-T4-rtpcynl ÍAOt oltnlt/rt / / / -f 1849-50évi felszíni sebességmérések adatai ^5000 4 5 Vízállás [m] 6. ábra. Számított vízhozam-görbe (1817. V.—1872. V.) Puc. 6. BoccmanoeAemian tcpuean pacxodoe eodu (Maii 1817.—Man 1872) Abb. 6. Berechnete Abflussmengenkurve (1817. V.— 1872. V.)
