Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
1. szám - P. Zánkai Nóra: Az Eudiaptomus gracilis (Copepoda, Calanoida) szaporulata a Balatonban
38 Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. P. Zánkai N.: Az Eudiaptomus gracilis 1,5 és októberben 0,7 pete képződött. Ez havi 52 ill. a vegetációs periódus 6 hónapjára számolva átlagosan 313 pete/liter, azaz 156 ezer pete/m 2/hó értéket jelentett. A peteprodukció nagysága alapján a tó vize 1967-ben oligotróf minősítésű volt. A rák szaporulatának becslésére alkalmazott módszerek közül leginkább a termelékenység nagysága alapján lehet következtetni a víz minőségére, mivel az, egyedül a populáció kondícióbeli állapotát regisztrálja, míg a reprodukció mértéke — ezen kívül — a hőmérséklettől is függ. A peteprodukció alakulását pedig — a termelékenységen és a hőmérsékleten kívül — a petés nőstények populáción belüli egyedszáma is befolyásolja. Ez utóbbi tény indokolja, hogy a tó egyes vízterületei között igen nagy a termelékenvségbeli, és alig számottevő a peteprodukcióbeii különbség. Bár a tó egyes részein eltérő a rákok kondícióbeli állapota, a kihalása is különbözik, a keszthelyi és szigligeti vizek nagy táplálékkészlete mellett a kifejlett állatok és főleg a petés nőstények mortalitása is ott a legnagyobb (Ponyi et al., 1975). összefoglalás A rák szaporulatának becslése a termelékenység, a reprodukció s a peteprodukció nagyságának megállapítása alapján történt. A termelékenység a populáció kondícióbeli állapotát jelzi. 1965—72 között a keszthelyi vízterületen átlagosan 14,2; míg Tihanynál csupán 5,7 pete volt egy petezsákban. Utóbbi helyen a peték száma 1975 végére 9, ill. 1976 jún.—okt. időszakban 19,4 átlag értékre emelkedett. A korábbi évekhez képest megháromszorozódott és meghaladta a keszthelyi vizekben korábban leírtakat. A populáció kondíciója táplálékellátottságától függ. Az E. gracilis számára pedig minden 30 u alatti részecske táplálékul szolgálhat (Haney, 1973). 1965—67-ben a tó DNy-i medencéjében olyan minűségű és mennyiségű volt a fitomassza, hogy a termelékenység nagyságát meghatározta (r = + 0,93; P = 0,1% szignifikáns). Ugyanezen időszakban az ÉK-i medencében a fitoplankton főleg nagytestű Ceratium-ból állt, így ott korrelációt nem lehetett megállapítani. 1976-ban már Tihanynál is megváltozott a fitoplankton minőségi összetétele (Vörös, 1979), így a fitomassza mennyisége ós a termelékenység között r ~ 0,82; P=l%-os szignifikanciájú kapcsolatot állapítottunk meg. A reprodukció mértékét a tápanyag rendelkezésre álló mennyiségén kívül a víz hőmérséklete határozza meg. 1965—72 között a reprodukció az egyes években azonos volt, vízterületenként viszont jelentősen eltért (Keszthely: 4,7; Tihany: 2,0 pete/nőstény/nap). Iíf76-ban Tihanynál 8,3 pete kelt ki nőstényenként és naponta, mely a korábbi évek háromszorosát jelenti. A populáció elméleti szaporulata — a peteprodukció — az 1967-es év vegetációs időszakában meglehetősen alacsony volt (156 ezer pete/m 2/hó). Ez az érték oligotróf típusú vizekre, vagy nagymértékű mortalitást elviselő populációkra jellemző. IRODALOM [1] Bárányi, S. (1974): Tájékoztató az állóvizek hidrológiai feltárásáról. 1972. — VITUKI Kiadvány. [2] Bárányi, S. (1975): A Balaton hidrológiai jellemzői, 1921—1970 VITUKI. Tanulmányok ós kutatási eredmények. 45. [3~\ Burckhardt, G. (1900): Quantitative Studien über (las Zooplankton dcs Vierwaldstátter See. — Mitt. natúr]. Ges. Luzern. 3. 129—437. [4] Gomita, G. W.,—Anderson, G. G. (1959): The seasonal development of a population of Diaptornus ashlandi Marsh, and related phytoplankton cycles in Laké Washington. — Limnol. Oceanogr. 4. 37—52. [5] Gzeczuga, B. (1959): Oviposition in Eudiaptomus gracilis G. O. Sars and Eudiaptomus graciloides Lili. (Diaptomida, Crustacea) in relation and trophic level of lakes.—Bull. Acad. Pol. Sci. II. Biol. 7. 227—230. [6] Davis, C. G. (1961): Breeding of Calanoid Copepods in Laké Erie. — Verh. Internat. Verein. Limnol. 14. 933—942. [7] Eckstein, H. (1964): Untersuehungen über den Einfluss des Rheinwassers auf die Limnologie des Schluehsees. — Arch. Hydrobiol. Suppl. 28. 119— 182 [8] Edmondson, W. T., Winberg, G. G. (1971): A manual on methods for the assessment of secondary produetivity in fresh waters. — IBP Handbook No. 17. Blackwell, Oxford. 1—358. [9] Elster, H. J. (1954): Über die Populationsdynaniik von Eudiaptomus gracilis Sars und Heterocope borealis Fischer in Bodensee—Obersee. — Arch. Hydrobiol. Suppl. 20. 546—614. [10] Entz, G.,—Kottász, •/.,—Sebestyén, O. (1937): Quantitativ tanulmányok a Balaton biosestonján. — MBKM. 9. 1—72. [11] Grygierek, E. (1971): Soine data on the role of food in the biology of Eudiaptomus zachariasi Poppe. — Ekol. Polska, 19, 21. 277—292. [12] Haney, J. F. (1973): An in situ examination of the grazing activities of natural zooplankton communities. — Arch. Hydrobiol. 72, 87—132. [13] Herodek, S. (1977): A balatoni fitoplankton kutatás újabb eredményei. — Annál. Biol. Tihany, 44. 181—198. [\b]Kibby, H. V. (1971): Energetics and population dynamics of Diaptornus gracilis. — Ecol. Monogr. 41. 311—327. [15] Malovickaja, L. K.,—Sorokin, Ju. I. (1961): Eksperimentaljnoe issledovanie pitanija Diaptomidae (Crustacea, Copepoda) s pomoscsju C 1 4. — Trav. Inst. Biol. Vodokhr. 4. 262—272. [16] Mittelholzer, E. (1970): Populat.ionsdynamik und Produktion des Zooplanktons irn Greifensee und im Vierwaldstattersee. —• Schweiz. Z. Hydrol. 32. 90—149. [17] 7ioen, Ui (1955): On the number of eggs in somé free-living freshwater copepods. — Verh. Internat. Verein. Limnol. 12. 447—454. [18] Sebestyén, O. (1960): Horizontális planktonvizsgálatok a Balatonon. I. Tájékozódás a planktonrákok horizontális elterjedéséről. — Annál. Biol. Tihany, 27. 115—130. [19] Tamás, G. (1967): Horizontale Plankton-Unter* suchungen im Balaton V. Über das Phytoplankton des Sees auf Grund der im Jahre geschöpften und Netzfilter-Proben. — Annál. Biol. Tihany, 34. 191—231. [20] Tamás, G. (1969): Horizontal plankton investigations in Laké Balaton. VII. On the phytoplankton of Laké Balaton, based on scooped samples and filtrates taken in 1966. — Annál. Biol. Tihany, 36. 257—292. [21] Tamás, G. (1972): Horizontal phytoplankton studies in Laké Balaton based on scooped samples and filtrates taken in 1967. — Annál. Biol. Tihany, 39. 151—188.
