Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

1. szám - Könyvismertetés

Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. 39 [22] Tamás, O. (1974): The biomass change of the phy­toplankton in Laké Balaton during the 1960 s. — Annál. Biol. Tihany, 41. 323—342. [23] Ponyi, J. E.,—Horváth, J. N.,—Zánkai, N. P. (1975): Investigations on planktonie Crustaeea in Laké Balaton VI. Qnantitative ehanges in the Eudiaptomus gracilis population at various re­gions of Laké Balaton. — Annál. Biol. Tihany, 42. 20—3218. [24] Vörös, L. (1977): A Balaton fitoplanktonja 1976­ban. — Kézirat. [25] Winbery, G.G. (1971) (ed.): Methods for the esti­mádon of production of aquatie animals. — Acad. Press. London and New York, I = XII+ 1 —175. [25] Zánkai, N. P. (1978 b): The duration of develop­ment of Eudiaptomus gracilis (G. O. Sars) (Cope­poda) iii Laké Balaton. — Acta Biol. Debrecina, 15. 183—198. Fecundity of Eudiaptomus gracilis (Copepoda, Calanoida) in Laké Balaton By P. Zánkai, N. Gand. Biol. Sc. The rate of fecundity has been estimated on the hasis of fertility, reproduction and egg production. Productivity is indieative of the eondition of the pop­ulation. Between 1962 and 1972 the number of eggs in a single sac was 14.2 and only 5.7 in the waters off Keszthely and Tihany, recpestively. By the end of 1975 this number has inereased in the water off Tihany to 9, while in the period June — October, 1976 to 19.4 on the average. The increase over earlier years is a three-fold one, the count having even exceeded the figures men­tioned aerlier for the waters off Keszthely. The eondition of the population depends on the nut­rient supply. Ali particles smaller than 30 /i are potén­tial nutrients to E. gracilis (Haney, 1973). In the years 1965—67 the phytomass in the SW hasin of the laké was of a quality and quantity to eontrol the fertility (r = +0,93; P=0,1% significant). In the same period the phytoplankton in the NE basin con­sisted inainly of large Ceratium, so that no correlation could be ostablished. By 1976 the qualitative composi­tion of the phytoplankton undorwent a change at Ti­hany as well (Vörös, 1979), so that a correlation of r=+0,82 and P=l% significance could be established between the phytomass and fertility. Besides I he availability of nutrients, the rate of reproduction is eontrolled by the temperature of wa­ter. From 1965 to 1972 the rate of reproduction remain­ed constant over the years, while it differred appreei­ably in the different parts of the laké (at Keszthely and Tihany 4,7 and 2,0 egg/female/day, respedtively). In 1976 the number of eggs per feinale and per day in­ereased to 8.3 off Tihany, thus to three times the value of the earlier years. The theoretical fecundity rate of the population — the egg production rate — was rather low in the veg­etation period of 1976 with 156 thousand eggs per sq.rn and mönth. This value is typical of oligotrophic wa­ters, or populations eapable of tolerating high mortality rates. Könyvismertetés Dr. Ilaszpra Ottó: Modelling Hydroelastic Vibrations (Hidroelasztikai rezgések modellezése). Akadémia Ki­adó, Budapest és Pitman Publishing, London -San Francisco—Melbourne közös angol nyelvű kiadása 1978; 136 oldal, 84 ábra, 218 irodalmi hivatkozás. Vízépítési acélszerkezeteken az áramláskeltette hid­rodinamikai hatások következtében veszélyes rezgések léphetnek fel, amelyek a műszaki tervezés igényeit kielégítő pontossággal számítással nem követhetők, ezért keletke ésük feltételeit, nagyságukat — jelentő­sebb létesítményeknél — általában modellkísérletek segítéségével vizsgálják. Minthogy a vizsgálódások főcélja az áramlásba helyezett szerkezet rezgéseinek a meghatározása, a vizsgált szerkezet rugalmassága a je­lenségek kialakulásából nem hagyható figyelmen kívül. A klasszikus hidraulikai kisminta-vizsgálatoknál azon­ban ez a feladat csak merev szerkezet feltételezésével volt megoldható, ezért ilyen vonatkozásban a kis­minta- vizsgála'ok jelentős fejlesztésének kell tekinte­nünk azokat a kutatásokat, amelyek a VIZITERV meg­bízása alapján a kiskörei vízlépcső különböző elzáró­szerkezeteinek rezgésvizsgálatával kapcsolatosan a VI­TUKI-ban 1964-től a szerző irányításával folytak. Ennek során dolgozta ki a szerző a hidroelasztikai ha­sonlóság módszerének alapjait, amely igazolta, hogy le­hetséges olyan hidraulikai kisminták építése, amelyek a nehézségi erő, a tehetetlenségi erő és a szerkezet ru­galmas alakváltozásaival arányos rugalmas erő egyidejű figyelembevételére alkalmasak. Az elméleti vizsgálatok alapján lehetővé vált az említett vízépítési acélszer­kezetek rugalmas tulajdonságainak figyelembevételé­vel, az áramláskeltette rezgések, illetve ezek következté­ben a szerkezeteken fellépő igénybevételek modell­kísórleti meghatározása. Az úttörő jelentőségű mű a vízépítési szerkezetek áramláskeltette rezgéseinek modellezését lehetővé tevő hidroelasztikai hasonlóság módszerét mutatja be és részletesen tárgyalja e módszer szisztematikus kísérleti ellenőrzését. Az I. fejezetben a szerző bevezeti az olvasót a hidro­elasztika és a hidroelasztikai rezgések modellezésének fogalmi körébe. A II. fejezet rövid áttekintést nyújt a hidroelasztikai modellkísérletezés előzményeiről az aeroelasztikában, vagyis a repülőgépi ervezés, a híd- és magasépítési szer­kezetek területén 1938 óta folyó modellhasonlóság, vizsgálatoknak a mű tárgyát érintő mcgállapításairóli majd a hidroelasztikai modellkísérleteknek a hajóépí­tésben történő felhasználásáról. Részletes kritikai elem­zést ad e fejezet a hidroelasztikai modellkísérleteknek vízépítési szerkezeteknél történő eddigi külföldi és hazai alkalmazásairól, nyomon követve e téren a mo­dellezés elméleteinek és módszereinek fejlődését. A III. fejezet a mű alapvető részét alkotja, mivel a szerző hidroelasztikai hasonlósági módszerének ismer­tetését tartalmazza. A vízépítési szerkezetre ható erők számba vétele után a kisminta dinamikai hasonlóságá­nak kritériumát vizsgálja, majd részletesen elemzi a mo­dell méretezését hajlító, longitudinális és csavaró rez­gésekre, vizsgálja a felfüggesztő elemek rugalmas mo­dellezését, végül a súrlódással kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. A IV. fejezetben a szerző a hidroelasztikai hasonlóság módszerének kísérleti igazolására szabadfelszíni áram­lásba helyezett rugalmas modellel végzett vizsgálatait mutatja be, amelyet 1968—69-ben az lowai Hidraulikai Kutatóintézetben, majd 1970-ben a VITUKL-ban vég­zett. A mérési eredmények értékelése alapján megálla­pítható volt, hogy a hidroelasztikai hasonlóság módszere a gyakorlat által megkívánt méretarányhatárok között a szerkezetek hidraulikai rezgéstani vizsgálatára jól alkalmazható. Az V. fejezet a hidroelaszt ikai modellek készítéséről és rezgésmérő műszerekről ad rövid áttekintést, kiemelve a VITUKI-ban kifejlesztett vízálló frekvenciamodulá­ciós mérőfejet. Az „Alkalmazási példák" címet viselő VI. fejezet röviden bemutatja a kiskörei duzzasztómű áramló vízben lebocsátásra kerülő betétgerendájainak rezgés­tani vizsgálatát, majd a hangensteini ún. sisakrostély gáton Kolkman által végzett méréseket. A szerző a mű utolsó, VII. fejezetében a hidroelaszti­kai modellezés jövőjót illetően fejti ki gondolatait mintegy kijelölve az elméleti alapok, a modellépítési gyakorlat és a méréstechnika területén még megoldásra váró feladatokat. A könyv gazdag irodalomjegyzéke ugyancsak hozzá­járul ahhoz, hogy a témakörrel foglalkozó kutató és ter­vező mérnökök elmélyülten tanulmányozhassák ezt az igen érdekes problémakört. Dr. Dévényi József

Next

/
Oldalképek
Tartalom