Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
8. szám - Dr. Benedek Pál–Licskó István–Uzarovicz Roman: Szervetlen mikroszennyezők eltávolításának lehetőségei a szennyvíztisztításban
Dr. Benedek P.—Licskó 1.—Uzarowicz R.: Szervetlen Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. 353 a, b, 1-nyers szennyvíz C, 2 - biológiailag tisztított szennyvíz 1 pH= W-W 2 pH-7,35-7,60 1 pH = 7,30-7,60 2pH= 7,55-7,80 1 pH - 7,40-7,70 2 pH- 7,65-7,80 10. ábra. Nehézfémek kicsapódása nyers- és biológialag tisztított szennyvízben Puc. 10. Ocaxcdeitue míixcejibix MemaAAoe e Cbipux u öuoAoewiecKU oiutyeHHbix cmoKax Abb. 10. Ausfallung von Schwermetalle in rohem und biologisch geklartem Abwásser A 6—10. ábrákon szemmel is látható törvényszerűségeket szerettük volna matematikailag is értékelni. A kicsapódás mellett Ifellépőj adszorpciós jelenség hiperbolikus függvénnyel jellemezhető, melynek egyenlete ?/=100-k xt k 2+t (1) ahol: y — kicsapódás után oldatban maradó nehézfém (%-ban, vagy mg/l-ben) — állandó k 2 — állandó t" — kontakt idő (óra) (O<t<8,0) Az 1. táblázat tünteti fel a konstansok hozzávetőleges értékeit. A 7. és 9. b ábrákon látható anomáliák magyarázatát fentebb már indokoltuk. összefoglalás A szervetlen mikroszennyezők — melyeknek nagyobb részét a nehézfémek alkotják — veszélyt jelentenek a vízi élővilág számára. Befogadótól való távoltartásuk alapvetően kétféle módon érhető el: a) szennyvízkezelés a nehézfém szennyezés keletkezésének helyén (forráskontrol), b) nehézfém eltávolítás a városi szennyvíztisztító telepen. A nehézfémek kevés kivételtől eltekintve (pl. ólom) elsősorban pontszerű szennyezőforrásból kerülnek a városi csatornahálózatba, vagy a befogadóba. Ez a tény lehetővé teszi, hogy a veszélyes nehézfém szennyezőket keletkezésük helyszínén „megfogjuk". A forráskontrol leggyakoribb alkalmazási módja nehézfémek esetében az, hogy a szennyező anyagot szilárd állapotba visszük, majd alkalmas fázisszétválasztással elkülönítjük a víztől. A szilárd állapotba vitel három módon történhet: a) tagosítással (nehézfém-karbonátok, bázisos karbonátok és hidroxidok képződnek, melyek vízben rosszul oldódnak), b) szulfid ionok jelenlétében vízben ismét csak rosszul oldódó nehézfém szulfidok keletkeznek; c) speciális szerves komplexképző anyagokkal organikus-nehézfém -komplexeket alakítanak ki, melyek kationos polielektrolitokkal szilárd fázisba vihetők és elválaszthatók a víztől. Regenerálás után mind a nehézfémek, mind a komplexképzők visszanyerhetők. Ez utóbbi módszer hazai alkalmazását a speciális komplexképzők és polielektrolitok magas ára jelenleg illuzórikussá teszi, a szulfidos kezelést pedig célszerűbbnek látjuk a városi szennyvíztisztító telepen alkalmazni. Bár a nemzetközi szakirodalomban sokat olvashatunk a nehézfémek szilárd állapotba vitelének (kicsapatásának) lehetőségeiről, legkedvezőbb körülményeiről, egyáltalán nem hangsúlyozzák, hogy a szilárd állapot kialakítása és a folyadék-szilárd fázisszétválasztásra való alkalmasság nem azonos. A pH> 9,0 tartományban a frissen képződő, vízben rosszul oldódó nehézfém vegyületek kolloid, kvázikolloid diszperziót alkotnak. A galvanizáló és egyéb, nehézfém tartalmú szennyvizeket „termelő" üzemek szennyvizei jelentős koncentrációban tartalmaznak olyan szerves vegyületeket, melyek kolloid, stabilizáló hatással rendelkeznek. Ennek következtében a 9,0—10,0 pH tartományban a folyadék-szilárd fázisszétválasztás hatásfoka — és így a nehézfém eltávolításé is — rendkívül rossz lesz. Kísérleteink szerint azonban a 10,5—11,0 pH tartományban elegendő Mg 2 + ion jelenlétében koaguláció következtében a kolloid, kvázikolloid diszperzió aggregatív állandósága megszűnik, a fázisszétválasztás — és ezzel együtt a nehézfém eltávolítás — hatásfoka megközelíti a 100%-ot. A nehézfém-cianid és amin komplexek egyszerű lúgosítás hatására nem „engedik el" a nehézfémeket. Az említett komplexeket lúgosítás előtt megfelelő módszerekkel meg kell bontani. Az oxidatív körülmények között végzett komplexbontás (pl. cianid komplexeknél Na-hipoklorittal) még azzal az előnnyel is jár, hogy a többféle vegyértékkel is rendelkező nehézfémek az oxidáltabb formát ve-
