Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

8. szám - Dr. Benedek Pál–Licskó István–Uzarovicz Roman: Szervetlen mikroszennyezők eltávolításának lehetőségei a szennyvíztisztításban

354 Hidrológiai Közlöny 1981. 8. sz. Dr. Benedek P.—Licskó I.—Uzarowicz R.: Szervetlen 1. táblázat A nehézfémek kicsapódását leíró összefüggés állandói TaóA. 1. Koncmanmu coomnouienun, onucbwawuieeo ocajicdenue msuiceAbix MemaAAoe Tabelle 1. Konstante der die Ausfattung der Schwermetalle beschreibenden Zusammenhánge ÁBRA NEHÉZFÉM Görbe KONSTANS száma minősége kezdeti száma k

x k

2 koncentrációja [mg/l] 6a Cu 3,0 1 53 0,10 3,0 2 66 0,15 3 65 0,10 4 72 0,20 6b Cu 10,0 1 75 0,11 2 82 0,05 3 80 0,15 4 85 0,10 6c Cu 30,0 1 89 0,05 2 88 • 0,07 3 92 0,10 7a Zn 3,0 1 89 0,05 2 85 0,25 4 18 0,05 7b Zn 10,0 1 94 0,07 10,0 2 81 0,08 4 28 0,05 7c Zn 30,0 1 93 0,18 2 82 0,60 4 33 0,10 8a Cd 3,0 1 81 0,30 3,0 2 72 0,30 3 64 0,30 4 40 0,60 8b Cd 10,0 1 80 0,30 2 70 0,30 3 40 0,10 4 35 0,10 9a Cu 30,0 1 26,5 0,05 2 26,2 0,05 3 25,5 0,05 9c Cd 10,0 1 5,2 0,25 10,0 2 3,9 0,25 3 3,7 0,90 10a Cu 30,0 1 87 0,04 2 85 0,15 10b Zn 10,0 1 96 0,10 2 68 0,17 10c Cd 10,0 1 75 0,20 10,0 2 40 0,20 szik fel. A nehézfémek oxidáltabb állapotú hidroxidjai, oxidjai vízben nehezebben oldódnak, mint hasonló redukáltabb vegyületeik. Egyedül a króm kivétel, amelynél — más megfontolások miatt — redukált állapotban kell a hidroxid képzést megvalósítani. Egyes külföldi szakirodalmi adatokkal és hazai véleményekkel szemben megállapítottuk, hogy a legtöbb nehézfém egymás mellett nagyon jó hatásfokkal eltávolítható a szennyvizekből elegendő Mg

2+ ion jelenlétében a 10,5—11,0 pH tartományban. Az oldott állapotú nehézfémek csatornahálózatban és városi szennyvíztisztító telepen való „viselkedését" tanulmányoztuk laboratóriumi körülmények között. Az oldott-szilárd átmenet mértékét vizsgáltuk nyers szennyvízben a pH és az idő, valamint a lebegőanyag koncentráció és az idő függvényében. Az általunk vizsgált pH tartományban (6,2< pH 8,1) megállapítottuk, hogy a réz spontán kicsapódása csaknem független az aktuális pH-tól, a szilárd állapotú cink és kadmium vegyületek kialakulása viszont erősen pH-függő. A kicsapódás kevés kivételtől eltekintve gyors, egy órás kontakt idő után a nehézfémek 80—90%-a már szilárd állapotú (a nyolc órás végállapotra vonatkoztatva!) A lebegőanyag koncentráció függvényében végzett vizsgálataink során megállapítottuk, hogy réz esetében nagyon kicsi a lebegőanyag hatása. A kísérleteink során alkalmazott legnagyobb lebegőanyag koncentráció 400 mg/l volt, ennek adszorpciós hatása a nehézfémre (rézre és kadmiumra) alig volt nagyobb, mint a 100 mg/l alatti lebegőanyagé. Ebből is kitűnjk, hogy réznél a kicsapódási folyamat jellemző a reakciómechanizmusra, nem az adszorpció. A cink kicsapódása szempontjából kritikus pH tartományban (7,0—7,5) a lebegőanyag koncentrációjának növekedése számottevően emelte a cink adszorpcióját. A lebegőanyag adszorpciós hatása az oldott-szilárd átmenet során csak a kis nehézfém koncentrációknál számottevő (cc.<3,0 mg/l). Biológiailag tisztított szennyvízben a vizsgált három nehézfém (réz, cink, kadmium) kicsapódása sokkal rosszabb, mint nyers szennyvízben. Véleményünk szerint ez azzal magyarázható, hogy a biológiai tisztítás során olyan vegyületek keletkeznek, melyek komplexeket alkotnak a nehézfém ionokkal. Miután a biológiai tisztítás során keletkező közbenső termékeket nem ismerjük, nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy a már kicsapódott nehézfémek a levegőztető medencében ismét feloldódnak. Ezért arra kell törekednünk, hogy már a levegőztető medence előtt ,,megfogjuk" a nehézfém szennyezőket. Ezzel kapcsolatos kísérleteinkről egy későbbi tanulmányban számolnuk be. IRODALOM [1] Benedek, P. és Licskó I.: Szervetlen mikroszennyezők eltávolítása az ivóvízből. Hidrológiai Közlöny. 477, 1980. [2] Wuhrmann, K.: Industrieabwasser und Gewasser. Kézirat. Raach, Ausztria, 1979[3] Oláh J. és Berta K.: Szennyvíziszapok nehézfémtartalmának meghatározása és a hazai helyzet értékelése. VITUKI Közlemények 2. sz. 1978. Budapest. [4] Berta E. és Oláh J.: A hazai szennyvíziszapok nehézfémtartalmának felmérése. Hidrológiai Közlöny, 469, 1979. [5] A state of the art review of metál finishing waste treatrnent. Water Pollution Control Research Ser. EPA, 12010 EIE 11/68, 1968. [6] Blakeslee, P. A.: Monitoring considerations for municipal wastewater effluent and sludge application to the land. Proc. Conf. on Recycling Municipal Sludges and Effluents on Land, Chaspaign, III. USA 1973. [7] Pitt, R. E. and Amy, G.: Toxic materials analysis. of Street surfaco contaminants. Environmental Protection Tech. Ser. EPA-R2-73-283, 1973. [8] Jenkins, S. H., Kcight, D. G. and Ewings, A.: The solubility of heavy metál hydroxides in water sewa-