Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)
6. szám - Budavári Kurt: Kommunális szennyvizek és szennyvíziszapok mező- és erdőgazdasági területeken történő elhelyezésének problémái
260 Hidrológiai Közlöny 1981. 6. sz. Budavári K.: Kommunális szennyvizek eredményekkel, így a szennyvizek öntözéssel, illetve tórendszerekkel való hasznosításának általános alkalmazásba vétele már időszerűvé vált; — a 2. fejezetben a szennyvíziszapok mezőgazdasági területeken való elhelyezésének helyzetét ismertettem; eszerint már a szennyvíziszapok nagyüzemi elhelyezését, illetve hasznosítását is meg lehet kezdeni; — a 3. fejezetben a komplex szemlélet szükségességéről írtam; ebből látható, hogy a) a megvalósítási sorrend meghatározása fontos lenne hazánkban, ennél pedig a teljes vízgazdálkodási és környezetvédelmi komplexitást is figyelembe kell venni; b) az egyes szennyvíztisztító telepek tervezésénél és megvalósításánál mind a szennyvíz, mind a szennyvíziszap kezelésének és elhelyezésének teljes vertikumát figyelembe kellene venni a jövőben; — a 4. fejezetben a szennyvizek és iszapjaik mezőés erdőgazdasági területeken való elhelyezésének szükségességét indokoltam meg; ebben rámutatok arra, hogy a talajba történő elhelyezést az indokolja, hogv a) a folyóvizekben hosszabb időn át történő elhelyezés katasztrofális állapotot teremthet a folyó vizének minőségében, növény- és állatvilágában, b) a szennyvizek talajba való elhelyezésével nemcsak a környezeti veszélyek kerülhetők el, hanem ílymódon többlettermést is el lehet érni a mezőgazdaságban, c) a szennyvíziszapoknak a talajban megfelelő módon való elhelyezésével — a környezeti veszélyek elkerülése mellett — a talaj tápanyagtartalma is növelhető; — az 5. fejezetben a szennyvíz és a szennyvíziszap elhelyezésének módjait ismertetem a következő 5 változatból kiindulva: 1. a tisztított szennyvizet folyóba vezetjük, a szennyvíziszapot stabilizálással és víztelenítéssel depóniában helyezzük el, hasznosítás nélkül; 2. a tisztított szennyvizet folyóba vezetjük, az iszapot víztelenítés vagy komposztálás után mezőgazdasági területen helyezzük el, 3. a tisztított szennyvizet folyóba vezetjük, az iszapot pedig víztelenítés nélkül helyezzük el mező- vagy erdőgazdasági területen, 4. a — rendszerint csak mechanikailag — tisztított szennyvizet öntözéssel, az iszapot pedig talajba való injektálással vagy valamelyik öntözési módszerhez hasonló technológiával helyezzük el mező- vagy erdőgazdasági területen, 5. a — rendszerint csak mechanikailag tisztított — szennyvizet megfelelően kialakított tórendszeren át a befogadó folyóba vagy tóba vezetjük, az iszapot pedig mező vagy erdőgazdasági területen helyezzük el; Az öt alapesetből lehetőleg a negyediket, vagy az ötödiket javasolom választani; — a 6. fejezetben a költségek és a gazdaságosság alakulását ismertetem: eszerint a mező- és erdőgazdasági területeken való elhelyezés gazdaságosabb, mint a mesterséges biológiai és III. fokú (vegyi) tisztítás, mivel a beruházási és az üzemeltetési költségek egyaránt alacsonyabbak, a többlettermések miatt pedig 10—20 év alatt meg is térülnek (a mesterséges biológiai tisztítás költségei viszont soha sem térülnek meg, mivel ennél nincs többlethozam); — a 7. fejezetben a javaslataimat ismertetem; ezek a beruházási konstrukcióra, az állami támogatás mértékére és módjára, valamint egyéb — szükséges — intézkedésekre vonatkoznak. IRODALOM [1] Kloke A.: Tolerierbare Gehalte verschiodener Elemente in Böden. (Landwirtschaftliche Nutzung von Abwásser und áhnliehen Stoffen 1974.) [2] Kunze E. és társai: Faehtagung Frautwuchungen im Rhein. (Wasser-Energie-Luft 68. Ig. H-10. S. 223—245) [3] Mengel K.: A növények táplálkozása és anyagcseréje (Mezőgazd. Kiadó 1976.) Budapest. [4] Pálinkás L.: Település-egészségtan. Medicina 1971. Budapest. [5] Bhode G.: Sind bedenkliche Anreieherungen von Schwermetallen in Böden und Pflanzen nach vortgeseztetem Einsate von Müll — unk Mullklárschlanimkomposten Möglich? ANS-Mitteilungen 35. 1972. S. 295—300. [6] Schmid G. és társai: Einfluss von Klárschlamm auf Pflanze und Umwelt. Landvirtschaftliclie Forschung: Sonderheft 24. 1972. S. 363—-373. [7] Seidel K.: Klárwerke aus Binsen und Schilf. Hobby: 3/1976. S. 17—22. [8] Hidrológiai Közlöny 1979/10—11 számai [9] OVSZH. 115—71. Szennyvizek elhelyezése és mezőgazdasági hasznosítása öntözéssel. Altalános követelmények. Budapest. [10] OVHMI 116—71. Szennyvizek elhelyezése és mezőgazdasági hasznosítása öntözéssel. Tervezési szempontok. Budapest. [11] VMGT 87.: Faültetvények szerepe a szennyvíz elhelyezésében és hasznosításában. Budapest. [12] VMGT 90.: A szennyvíziszap elhelyezése és mezőgazdasági hasznosításának feltételei. Budapest. Unterbringungsprobleme der kommunáién Abwásser und Abwassersclilfimme an land- und forístwirtsehaftlielien Gebieten Budavári, K. Der Verfasser wünseht die Aufmerksamkeit darauf lenken, dass der Problemenkreis — der Klarung und Unterbringung des Abwassers nicht mit der bisherigen — lediglich nur auf die Reinigungstechnologie eingeengte -— Betrachtung wáhrend der Projekteirung und Realisierungsarbeiten behandelt werden darf, sondern in jedetn Fali das Vertikum und die Komplexitát vor Augen gehalten werden müsste, — für die Reinigung, Aufbereitung und Unterbringung der Abwásser und der Abwásserschlámme wáre die Herausgabe eines Verwaltungserlasses für eine neue, einheitliehe Investition, Konstruktioná- und Wirtschaftsimpulses notwendig, und auch eine weitreiehende gesellschaftliche Solidaritat. Zur Begründung Erlasses —- wird im 1. Kapitel die Lage der Abwassernutzung in Ungarn besprochen, woraus es ersichtlich ist, dass in Ungarn 3 Versuchs- und 3 grossbetriebliehe Nutzungsanlagen schon seit mehreren Jahren mit gutem Erfolg funktionieren und somit die Anwendung der Nutzung von Abwássern für Bewásserung bzw. — mit Seesystemen bereits zeitgemass geworden ist; — Im 2. Kapitel wird die Lage der Unterbringung der Abwásserschlámme auf landwirtschaftlichen Gebi