Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

6. szám - Könyvismertetés

Budavári K.: Kommunális szennyvizek Hidrológiai Közlöny 1981. 6. sz. 261 eten besprochen, denmach kann bereits mit der grossbetriebliehen Unterbringung bzw. Nutzung der Abwassersehlamme begonnen werden; — Im 3. Kapitel schreibt der Verfasser über die Notwendigkeit der komplexen Betrachtung, woraus es ersichtlich ist, dass a) die Bestimmung der Realisierungsreihenfolge in Ungarn wiehtig wáre, bier müsste aber auch die gesamte Wasserwirtschafts- und Umweltschutzkapazitat berücksichtigt werden; b) bei der l'rojektierung und Errichtung der einzelnen Abwasserkláranlagen müsste in der Zukunft sowohl das ganze Vertikum der Unterbringung des Abwassers als auch die Abwasserschlammbehandlung berücksichtigt werden. — Im 4. Kapitel wird die Notwendigkeit der Unterbringung der Abwásser und ihrer Schlámme auf land- und forstwirtschaftliehen Gebieten begriindet; hier weist der Verfasser darauf hin, dass auch die Unterbringung im Boden begründet ist, weiters, dass a) die Unterbringung der Abwásser lángere Zeit hindurch in Wasserláufen einen Katastrophalen Zustand in der Wassergüte des Flusses, in der Pflanzenund Tierwelt zur Folge habén kann; b) durch die Unterbringung der Abwásser im Boden kőimen nicht nur die Gefahren der Umwelt vermeiden werden, sondern kann hiermit auch ein Mehrertrag in der Landwirtschaft erzielt werden; c) durch die entsprechende Unterbringung der Abwassersehlamme im Boden, kann — neben Verhütung der Uinweltgefahren — auch der Náhrstoffgehalt des Bodens erhöht werden; — im 5. Kapitel werden die Unterbringungsarten der Abwásser und der Abwassersehlamme besprochen aus folgenden 5 Varianten ausgehend: 1. das gereinigte Abwásser wird in den Fluss eingeleitet, den Abwasserschlamm unterbringen wir durch Stabilisierung und Entwasserung ohne Nutzung in Deponien, 2. das gereinigte Abwásser leiten wir in den Fluss und den Schlamm unterbringen wir nach Entwasserung oder Kompostierung an landwirtschaftlichen Gebieten. 3. das gereinigte Abwásser leiten wir in den Fluss und den Schlamm unterbringen wir ohne Entwasserung an land- oder forstwirtschaftliehen Gebieten, 4. das gewöhnlich nur mechanisch gereinigte Abwásser unterbringen wir durch Bewásserung und den Schlamm durch Injektierung oder durch einer der Bewásserungsmethoden áhnlichen Technologie auf land- oder forstwirtschaftliehen Gebieten, 5. das — gewöhnlich nur mechanisch gereinigte — Abwásser leiten wir über ein entsprechend ausgebildetes Seesystem in den Fluss oder See und den Schlamm unterbringen wir auf land- oder forstwirtschaftliehen Gebieten. Unter den fünf Grundfállen schlágt der Verfasser den vierten oder fünften vor. — Im 6. Kapitel ist somit aufgrund der Besprechung der Gestaltung der Kosten und der Wirtschaftlichkeit die Unterbringung auf land- und forstwirtschaftliehen Gebieten vorteilhafter als die künstliche biologische Reinigung II. + III. Grades (chemisch), weil die Investitions- und Betriebkosten gleicherart niedrigersind und diese infolge der Mehrertráge innerhalb 10—20 rückvergütet werden (die Kosten der künst lichen biologischen Reinigung hingegen werden niemals ersetzt, weil hier kein Mehrertrag ist): — Im 7. Kapitel bespricht der Verfasser seine Vorschláge; diese beziehen sich auf die Investitionskonstruktion auf das Mass und die Art der staatlichen Unterstützung, als auch auf andere — notwendige — Massnahmen. AUSZTRIA VÍZGAZDÁLKODÁSA 1979-BEN (Die Wasserwirtschaft österreichs 1979) (Schriftenreihe des Österreichischen Wasserwirtschaftsverbandes, Hejt 51. Wien, 1980.) Az Osztrák Vízgazdálkodási Szövetség 265 oldalra terjedő beszámolója ismét gazdagodott: a Közlönyünk 1980. évi 3. számában ismertetett előző évihez képest 80 oldallal, vízjogi résszel, bővült. Tartalma a címlapon feltüntetett vezérszavak szerint: működési jelentések, kutatás, jogügyek, szakirodalom, szövetségi beszámoló. Az esztendő időjárásának tömör jellemzését követő 113 oldalas 1. részbon a tudományos akadémia 3, valamint a tudomány- és műszaki egyetemek 35 intézete, ill. tanszéke, az érdekelt 5 minisztérium illetékes osztályai ós 14 alárendelt intézménye, a szövetségi köztársaság tagjának vízügyi szervei és intézetei (6), 9 vízerőmű-vállalat és 11 egyéb intézmény évi jelentését foglalta össze a szerkesztő: Gerhard Spatzierer. Az országban folyó vízügyi vonatkozású kutatómunkáról a Szövetség a tudományos ügyek ós kutatás minisztériumának megbízásából 1975-ben készített felmérés óta vezet folyamatos nyilvántartást. Ezt tartalmazza a 38 oldalas 2. rész. Az anyag csoportosítása a következő: A hidrológia mennyiségi és minőségi vonatkozásai; vízkészlet-gazdálkodás; vízellátás szennyvíz- és hulladék-eltávolítás; árvízvédelem; a víz rombolása elleni védelem; öntözés ós leesapolás. A kimutatás minden tételénél fel van tüntetve, hogy a munka folyik, befejeződött vagy éppen csak megindult. A 3. részben dr. Franz Höss az 1959. évi vízjogi törvény egyes pontjaihoz kapcsolódva nyújt 44 oldalas áttekintést az 1978. ós 1979. év joggyakorlatának figyelemre méltó megállapításairól és a felsőbírósági döntésekről. Az esztendő szakirodalmi terméséről a 4. rész (14 o.) tájékoztat. Az összeállítás a szerzők betűrendjét követi. A Vízgazdálkodási Szövetség beszámolóját az ügyvezető, Reinhard Weiss állította össze. Az előző évhez hasonló felépítésben értesít a három szakosztály és munkabizottságaik tevékenységéről, a Szövetség rendezvényeiről (amelyek közül a hidrológiai és a különféle szintű szennyvíztisztítási tanfolyamokat emelem ki), a kiadványokról és a nemzetközi kapcsolatokról. A beszámoló tanúsága szerint Ausztria vízgazdálkodásának középpontjában a szennyvíz és a hulladék kérdései állanak. Érdekes jellemzője ennek nemcsak az, hogy a bécsi műegyetem Kemmerling professzor vezette vízrendezési és mezőgazdasági vízgazdálkodási intézetének neve a -hulladékgazdálkodással bővült, és von der Emde professzor intézetének nevébe az ivóvízellátás és szennyvíztisztítás mellé a vízvédelem is bekerült, hanem leginkább az, hogy a két professzor, — tanszéke önállóságának megtartásával, — 1979 közepén egy harmadik, közös környezetvédelmi intézetet hozott létre. (Institut für Wassergüte und Landschaftswasserbau, szabad fordításban: az egészséges vizek és a tájba illő vízépítés intézete.) A környezetvédelem keretében nagy súllyal szerepelnek, — Bécs közelsége miatt is, — a Fertő-tavi kutatások, amelyek élén a tudományos akadémia H. Löffler professzor vezette limnológiai intézete áll. (Folytatás a 268. oldalon.)