Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

5. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

Dr. Bozsai G.: Víztisztításhoz használt tartalmaz. A vizsgálati eredményeik alapján arra a következtetésre jutottak, hogy a kálium-permanganát vegyszer higanyszennyeződése a vegyszerbekeverő kád üledékében dúsul fel. Ebből eredően — átmenetileg — a határértéket 10-szeresen meghaladó higanyszennyeződés is felléphet az ivóvízben. A budapesti felszíni víztisztító műnél — szóbeli javaslatra — bevezették az üledék rendszeres eltávolítását. Ezzel az eljárással a vegyszerből eredő higanyszennyezést sikerült kiküszöbölni. (A vizsgált technikai minőségű vegyszer higany-tartalma az alkalmazott adagolás mellett önmagában nem okoz higiénés problémát.) IRODALOM [1] Water Monitoring Project. WHO. 1977. [2] MSZ 450/1—-78. Ivóvízminősítés fizikai és kémiai vizsgálat alapján. [3] Bakács, T., Kertai P.: Ember és biológiai környezete. BME Továbbképző Intézet, Budapest, 1975. [4] Berglund, F.: Methyl Mercury in Fish. Nord. Tydskr. Suppl. 4. (1971). [5] WHO: Working Group (1972. Helsinki) on the Hazards to Health of Persistent Substances in Water. Copenhagen, 1973. [6] Bozsai G., Köves L.-né: A Dunából nyert ivóvizek nehézfém-szennyezettségének vizsgálata atomabszorpciós módszerrel. Hidrológiai Közlöny 58, 468—472 (1978). [7]-Csanády M.: A kémiai ivóvízminősítés és az új hazai szabvány. Hidrológiai Közlöny 58, 194—200 (1978). [8] Bozsai G., Karsai M.: Budapesti ivóvizek nehézfémtartalmának meghatározása extrakciós dúsítás és elektrotermikus atomabszorpció alkalmazásával. Budapesti Közegészségügy 10, 20—23 (1978). [9] Bozsai G.: A vezetékes ivóvízellátás hagyományos szerkezeti anyagaiból kioldódó nehézfém-szennyeződés vizsgálata. Magyar Higiénikusok Társasága III. Nemzeti Kongresszusa, Pécs, 1980. augusztus 26—29. [10] Bozsai G., Csanády M.: Systematic Investigations on the Heavy Metál Pollution (Cd, Pb, Cu, Zn, Cr, Ba) of Drinking Water Using Atomié Absorption Spectrometric Methods. Fresenius Z. Anal. Chem. 297, 370—373 (1979). [11] Vízügyi létesítmények kézikönyve. Szer.: György István Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1974. [12] Lengyel B., Proszt </., Szarvas P.: Általános és szervetlen kémia. Tankönyvkiadó, Budapest, I 960. [13] Standard Methods for the Examination of Water and Wastewater. 14th. Ed. American Public Health Association. Washington, 1975. [14] Vegyészek zsebkönyve, Szerk.: Preisicli M., Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1 963. Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. 219 3arp«3HeHne pTyTbio 3acqeT pacna/ia xHMwqccKHx peareHOB, noHMeHjieMiox ripn o6pa6oTKe nHTTbeBOü boaw Eoitcau, r. B xofle HCCJie,noBaHHM ypoBHa 3arpji3HeHH0CTH nnTbeBbix BOA TFL>Ke.ribIMH MeTajUiaMH OTMetajIOCb, HT0 B cjiyQAE NEKOTOPBIX n0BepxH0CTHbix HCTOHHHKOB B0^03AÖ0PA coflep>KaHHe pTyra nnTbeBoií BOAH öburo Bwme, qeivi STOii >Ke BOflbi «o oGpaöoTKH. B Hei<oTopbix cjiyiaax coHepwanHe SAY™ npeBbicHJio n^lK. YcTaHOBneHO, MTO BO Bcex cjiyqaax HA CTAHIJHJIX OMHCTKH — ajia YAAAEHNA npiiBKyca N 3anaxa BO«I>I — floöaBJiHJicH nepiyiaHiana KAJIHH. CorjiacHO HamiiM H3MepeHHHM STOT peareHa coflep>KHT H pTyTb B cpe/iHeM 0,3 Mr/Kr. Jlaaee YCTAH0BJIEH0, q-ro PTYRB HAKANJHIBAETCA B ocaflKe öacceiíHa jtoöaBjieHHíi peareHTOB H B OTAejibHbix CJiyMa>IX 3T0 npHBOflHT K nOBblUieHHK) co^ep>KaHH>i B BOFLE, COOTBCTCTBYMEMY 10 NJLK. Ha őy^aneuiTCKOH CTaHUHH BoaooőpaőoTKH — corjiacHO ycTHOMy npefljio>KeHMK) — BBeaeHO peryjiapHoe y^ajieHHe oca^Ka. TaKHM 0(ipa30M ynaaocb npe,noTBpaTHTb 3arp>i3HeHHe 3acMeT co«ep>KaHHji pTyTH peareHra. (COAEPWAHHE STVTH B peareHTC TexHHqecKoro KaiecTBa — Ce3 HaKanjiHBaHHH — He npHqHHneT rHrHeHiiqecKKHe OCJJO>KHeHHÍl.) Die aus den bei der Wasseraufbereitung yerwendeten Chemikalien stammende Quecksilberverunreinigung Dr. Bozsai, G. Im Laufe der sich auf die Feststellung des Niveaus der Schwormetallverunreinigung beziehenden Forschungen wurde man darauf aufmerksam, dass im Fal le der aus Oberfláchenwássererzeugten Trinkwasser der Quecksilbergehalt des reinen Wassers der einzelnen Wasser werke höher war als der des rohen Wassers und im mehreren Fallen auch den Grenzwert überstieg. Es wurde festgestellt, dass in sámtlichen fraglichen Wasserwerken auch die Zugabe mit Kaliumpermanganat zur Förderung der Beseitigung von Geschmackund geruchbelástigénden Stoffen vorgenommen wurde. Laut den Messungcn enthált der chemische Stoff durchschnittlich 0,3 mg/kg Quecksilber. Aufgrund der Versuchsergebnisse gelangte man zu jener Feststellung, dass die Quecksilberverunreinigung des Kalium-Permanganats sich im Sediment des Chemikalien-Mischbeckens anreichert. Hieraus folgt, dass — vorübergehend — auch eine den Grenzwert lOfach überschreitenden Quecksilberverunreinigung im Trinkwasser auftreten kann. Bei der Budapester Oberfláchenwasser-Aufbereitungsanlage wurde — auf mündlichen Vorschlag — die regei mássige Beseitigung des Sediments eingeführt. Mit diesem Verfahren gelang es, die aus den chemischen Stoffen stammende Quecksilberverunreinigungen auszuschalten. (Der Quecksilbergehalt des chemischen Stoffes von technischer Qualitat — verursacht bei der angewandten Zugabe für sich, keine hygienischen Probleme ) A szennyvíziszap elhelyezésének és hasznosításának kérdése a csehszlovákiai Karlovy Vary-i, 1980. június 2 és 6 között megrendezett konferencián is szerepelt. Ezen a konferencián a 150 csehszlovák szakemberen kívül 1 bolgár, 1 holland, 6 lengyel, 4 NDK-beli, 2 NSZK-beli, 2 szovjet és 2 magyar szakember vett részt. A Magyar Hidrológiai Társaság kiküldöttjeként dr. Oláh József (VITUKi) vett réözt és tartott előadást ,, Szalag szűrőpréssel szerzett iszap-viztelenítési eredmények értékelése" címmel. A hazai hasznosítás szempontjából figyelemreméltók a szennyvíziszap és a szemét közös komposztálása során szerzett és közreadott csehszlovák tapasztalatok, a SOJAG rendszerű, automatizálható szűrőberendezéssel végzett csehszlovák kísérletek eredményei, valamint az NDK-ban folyó kísérletek eredményei az acélból létesített rothasztók kifejlesztésére. A konferenciát a Karlovy Vary-i szennyvíztisztító telep megtekintésével fejezték be. Dr. Csekő Géza