Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

5. szám - Dr. Steiner József–Bunyevácz József: Ivóvizek nitrát tartalmának alakulása

HIDROLOGIAI KÖZLÖNY 61. ÉVFOLYAM 5. SZÁM . 193—236. oldal Budapest, 1981. május Ivóvizek nitrát tartalmának alakulása DR. STEINER JÓZSEF* BUNYEVÁCZ JÓZSEF"* Bevezetés A természetben található vizek sok olyan hatásnak vannak kitéve, amelyek befolyásolják eredeti állapotát, tisztaságát, illetőleg fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságait, ezzel együtt felhasználási lehetőségeit. Különösen nagymértékű minőségi változást tapasztalunk a felszínközeli rétegekből kinyert, korábban ivóvíz minőségű vizeknél. Ilyen szempontból különösen riasztóak a települések ásott magán kútjainak és a védetlen vízadókból származó közüzemű kutak vízminőségi adatai. A talaj- és rétegvizekből nyert ivóvíz elsősorban a rohamosan növekvő nitrát tartalom miatt esik kifogás alá, és a fogyasztóknál egészségkárosodással is számolni kell. Sok vizsgálati adat bizonyítja azt is, hogy az eddig „védettként" kezelt víznyerő területekről kitermelt ivóvizekben emelkedik a nitrát tartalom [1, 2]. Mindaddig, amíg a környezetszennyezés világméreteket nem öltött, a víz természetes úton megtisztult, újrafelhasználása lehetséges volt. Az ipari és mezőgazdasági termelés intenzív növekedésével azonban jelentős, és napjainkban is egyre növekvő mértékű környezetszennyezés megy végbe. Ennek a környezetszennyezésnek a hatását tudjuk mérni a felszín alatti vizekben. Ivóvizek vízminőségi problémái Világviszonylatban egyre növekvő gondot jelent a megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz felkutatása, beszerzése és a felhasználókhoz való el* Baranya megyei KÖJÁL, Pécs. ** Dél-Dunántúli Tervező Vállalat, Pécs. juttatása. Amíg évekkel ezelőtt a vízmennyiségi problémák jelentették a megoldandó fő feladatot, addig ma ezek mellett a vízminőségi kérdések kerülnek előtérbe. A mennyiségi és minőségi problémákkal egyidőben a koncentrált ipar és infrastruktúra egyre több és több vizet igényel. Ennek eredményeként az utóbbi évtizedek egyik legégetőbb problémája az emberiség megfelelő menynyiségű és minőségű ivóvízzel való ellátása lett. A közüzemű vízellátás egyik alapvető célja: olyan minőségű víz biztosítása, amely a fogyasztóknál, felhasználóknál sem akut, sem krónikus egészségkárosodást nem okoz. Egészségvédelmi szempontból ennek a fontos alapelvnek az érvényesítése különösen napjainkban jelent komoly feladatot. A hazai vízminőségi problémák közül a nitrát-szennyezettség kérdése a legsúlyosabb. Ivóvizek nitrát-szennyezése és eredete Az ivóvízzel foglalkozó közegészségügyi szakemberek előtt régóta ismert, hogy a települések talajvizei nitráttal szennyezettek. A vízszennyezést az állattartás hulladékai, árnyszékek és a báz körül keletkező szemét bomlástermékei okozzák. Amíg néhány évtizeddel ezelőtt a lakóterületek szélén vagy attól távol levő kutak nem, vagy csak alig tartalmaztak nitrátot, addig ma a talaj- és rétegvizek nitrát tartalma a lakott területeken kívül is növekszik. Ennek következménye, hogy egyes településeken egyetlen olyan ásott kút sincs, amely csecsemőtáplálásra alkalmas, 40 mg/l-nél kisebb nitrát tartalmú vizet szolgáltatna. A lakott területen kívüli kutak nitrát tartalmának növekedése arra az időszakra esik, amikor a nagyüzemű mezőgazdaság műtrágya felhasználása — az