Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

5. szám - Dr. Steiner József–Bunyevácz József: Ivóvizek nitrát tartalmának alakulása

194 Hidrológiai Közlöny 1981. 5. sz. Dr. Steiner J.—Bunyevácz J.: Ivóvizek előző időszakhoz viszonyítva — többszörösére emelkedett. A felszín alatti vizek nitrát tartalmának emelkedését több tényező befolyásolja, de alapvetően az alábbiak a meghatározóak: 1. Nitrogén, különösen nitrát tartalmú talajrétegek kilúgozódása A talaj természetes összetételében a nitrogén 0,01—1%-ban található meg. A szennyezett talajok esetében a rétegben jelenlevő nitrogén menynyisége ennél lényegesen nagyobb lehet. Az emelkedést alapvetően a nitrogén körforgásba beavatkozó folyamatok okozzák. Az élő szervezet anyagcsere termékeivel, az elpusztult szervezetek bomlásával a környezetbe jutó nitrogén először ammónium-sók alakjában jelenik meg. Oxidatív kör-, nyezetben az ammónia nitrifikáció során nitriten keresztül nitráttá alakul. A végtermékként keletkezett nitrát pedig feldúsul a felszín alatti vizekben. 2. Fekális származású nitrogén tartalmú szennyvizek biológiai nitrifikálódása A nitrifikáló baktériumok hatására a szerves nitrogén ammóniává-nitritté-nitráttá alakul át. 3. A nitrogén tartalmú műtrágyák szakszerűtlen raktározása és túlzott mértékű felhasználása A műtrágyának az a mennyisége, amit a növény nem tud felhasználni, bekerül a felszín alatti vizekbe, és ott a víz nitrát-tartalmának emelkedését okozza. 4. A levegőben levő nitrogén, és ipari üzemekből eltávozó ammóniát tartalmazó gázok megkötődése és lecsapódása következtében [3] Ivóvizek nitráttartalmának egészségügyi jelentősége Az MSZ 450/1—78 Ivóvízminősítési szabvány az ivóvizekben 40 mg/l nitrátot enged meg. A határérték fölötti nitrátot tartalmazó ivóvíz a csecsemőkre veszélyes, toxikus; methaemoglobinaemiás megbetegedéseket okozhat. A 80 mg/l fölötti nitrát pedig már emberi fogyasztásra is alkalmatlanná teszi az ivóvizet. Ezt az értéket még az egyedi ásott kutak vizének nitrát tartalma sem haladhatja meg [4]. Az ivóvíz nitrát tartalma és a csecsemőkori methaemoglobinaemia közötti összefüggésre először COLMY hívta fel a figyelmet 1945-ben. Magyarországon az első eseteket RÉVÉSZ (1952) és BODÓ (1953) írták le. CORNBLATH és HARTMANN 1948-ban kimutatták, hogy a táplálékból vagy az ivóvízből a szervezetbe kerülő nitrátok a vékonybél alsó szakaszából felvándorló denitrifikáló baktóriumok következtében nitritté redukálódnak. A véráramba kerülő nitrit az oxigén szállító haemoglobin kétvegyértékű vasát három vegvértékűvé oxidálja, és methaemoglobin keletkezik. Ez ugyan az oxigént megköti, de leadni nem tudja. A vérben levő methaemoglobin mennyiségétől függően súlyos légzési és idegrendszeri károsodás léj) fel, amely orvosi beavatkozás nélkül halállal végződhet. A betegség kialakulásában egyéb tényezők is szerepet játszanak, de alapvetően a megbetegedések az ivóvizek nagy nitrát tartalmára vezethetők vissza [5]. A vizek nitrát tartalma és a csecsemőkori methaemoglobinaemia összefüggése ma már eléggé ismert. Az egészségügy részéről a megelőzés, a prevenció országosan megszervezett. Azokon a területeken, ahol nincs vezetett vízellátás, már a terhesség ideje alatt térítésmentesen elvégzik a magán kutak vizsgálatát. Ha a víznek nagy a nitrát tartalma, megadják a legközelebbi csecsemőtáplálásra alkalmas vizet adó kútnak a helyét, amely sok esetben több kilométer távolságra van a terhes lakóhelyétől. Hazánkban a megelőző tevékenység ellenére évente általában 250 csecsemő betegszik meg, és néhány haláleset is előfordul [I]. Az ivóvizek nagy nitrát tartalma nem csak a csecsemőkre káros, hanem már a magzat fejlődését is hátráltatja. A nagy nitrát tartalmú ivóvizet fogyasztó anyák gyermeke az átlagosnál kisebb súllyal születik, és még évek múlva is kimutatható a lemaradás a nitrátmentes vizű területen élő gyermekekhez képest [6]. A nagy nitrát tartalmú ivóvíz a felnőtteknél is egészségkárosodást okozhat. A felnőttek között is ismert a methaemoglobinaemiás megbetegedés. Az ivóvizek nitrát tartalma nemcsak a methaemoglobinaemia, hanem a daganatkeltő nitrozaminok keletkezése miatt is komoly veszélyt jelent [7]. Állatkísérletekben a nitrozaminok bizonyítottan rákos megbetegedést okoznak [8]. TAKÁCS és GÖMÖRI hazai vonatkozásban vizsgálta a fogyasztott víz nitrát tartalma és az emésztőszervi daganatos megbetegedések közötti összefüggést. A szerzők több e^er Borsod megyei daganatos megbetegedés adatait dolgozták fel, és szerintük a két adat között összefüggés látszik [9], Baranya megye ivóvizeinek nitrát-tartalma A megye közismerten sok aprófalvas településsel rendelkezik. A 296 településből 56 200, 120 pedig 500 főnél kisebb lakosszámú. Az aprófalvas települések és a terület hidrogeológiai adottságai kedvezőtlenek a lakosság vezetett ivóvízzel való ellátása szempontjából. A megye közigazgatási területén öt város — Pécs, Komló, Mohács, Szigetvár, Siklós — vezetett vízellátással rendelkezik, ahol 241 745 főt látnak el a közművek (1979-es adat). A város-környéki, illetve a járások településeinek vízellátottságát az 1. táblázatban mutatjuk be. A megye területén 176 olyan település található, ahol sem vezetett vízellátás, sem jó minőségű ivóvizet szolgáltató köz-, illetve közhasználatú kút nincs. Vagyis a lakosság kénytelen az egészségre káros ivóvizet szolgáltató magán kutak vizét fogyasztani. Az aprófalvas településszerkezet ellenére a megye közüzemű ivóvízzel való ellátottsága az or-