Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

14 Hidrológiai Közlöny 1981. 1. sz. Dr. Szolnoky Cs.: A hőszennyezés [16] Bede O. — Gács I. — Berente I.: Hőszennyezés megengedhető mértékének meghatározása. BME Hőerőművek T., 1978. [ ] 7] Lipták L. — Gács A.: Friss vízhűtésű erőmű me­legvízcsóvája visszahűlésének számítása. ERŐ­TERV. Kutatási jelentós, 1978. [18] Osztheimer M. — Szabolcs G. . Élővizek megenged­hető hőszennyezóse. VEIKI. Összefoglaló jelentés. 1978. [19] Szolnoky Cs., Aniot P., Kontúr /., Búzás K.: Az Észak-budapesti Duna-szakaszon bevezetett szenny­es csapadékvizek elkeveredése. Magyar Hidrológiai Társaság Országos Vándorgyűlése. Keszthely, 1979. [20] Szolnoky Cs.: A hőszennyezés környezetvédelmi szemmel. MHT-OVH-MTA IV. Víztisztítás-Kör­nyezetvédelem Szemináx'iuma, Győr, 1977. [21 ] Szabolcs G., Osztheimer M., Szolnoky Cs.: Vizeink hőszennyezésének fizikai folyamata. Akadémiai pályamunka az Országos és Tárcaszintű Távlati Tudományos Kutatások körében 1978-ban meg­hirdetett pályázaton. [22] Váradi M.: Hazai erőművek hűtési rendszerének összehasonlítható elemzése. Előadás a MHT „Hő­szennyezés okozta vízminőségi problémák" ankét­ján, Budapest, 1978. [23] Courvoisier, P. — Müller, E.: Standards for efflu­ents in Switzerland. IEAA-JM. 146/14. New York, 1970. [24] Mount, D. I.: Thermal standdards in the USA. IAE A-SM-146/15. 1970. [25] Rádonyi L.: Élővizek termikus szennyezése (kriti­kai irodalom-feldolgozás). BME Hőerőművek Tan­széke, 1975. [26] Tnenessee Valley Authority: Division of VVater Control Planing: Research 1971-72. Norris, Ten­nessee, USA, 1973. Über (len Zusainnieiiliang der physiknlisclien u. liydrobiologischen l'rozesse der Wariiieveriinreinigung Dr. Szolnoky, Cs. Der Hauptzweek der Abhandlung ist, durch Auf­schliessunff der Warmebelastung in Klüssen,die Forsehun­gen der Wasserqualitát, in erster Reihe über hidrobio­logische Prozesse zu ergründen. Durchgeführte For­echungen" Analyse des Systems der Warmebelastungspro­zesse und V ersuclisunttersuchungen an den ungarischen Fliissen wurden in Studien (1. 2) bereits frülier behan­delt. Auf dieser Grundlage erörtert vorliegende Ab­handlung den Zusammenhang zwisclien den physika­lischen und biologischen Prozessen. Bei der Analyse der Forschungen muss der Wárme­belastungsprozess—überdieüblichen hydraulischen und kalorischen Gesiohtspunkte hinaus — aus Sicht der ein­zelnen Partikéin der den Lebenstraum des Wassers be­deutenden Wassermenge untersucht werden (1. und 2.) und auch die charakteristische Lebensgemeinschaften (Biozönosen) berührenden meschanischen und war­meeinflüsse müssen ermittelt worden. Die grossen un­garischen Flüsse verfügen in dieser Sicht über voneinan­der abweichende Eigenartigkeiten (Abb. 4.) : das war­me Wasser fliesst an der Donau dem Ufer entlang bün­delartig herab, wáhrend an der Aufgestauten Strecke der Theiss eine rasehe Verbreitung des Warmwassers in Querrichtűng und eine Schichtung dem Senkel ent­lang charakteristisch ist. Somit ist an dem zwei Flüssen auch der die Biozöno­sen berührende, in der Zukuntf zu erwartende Warme­einfluss verschiedenartig (Abb. 5 und 6). Überblickt werden weiters die Eigenarntigkeit der gegebenen Kraftwerke und Flussstrecken berücksichtigenden Un­tersuchungen und die im Tnteresse der Vcrringerung der schádlichen Einflüsse der VVasserverunrcinigung in Frage kommenden Lösungen. A Német Demokratikus Köztársaság-beli Karamer der Technik 1979. április 10. és 12. között rendezte meg 12. szennyvíztisztítási kollokviumát Gera városában. A kollokviumon Szabó Zoltánné dr. Muhits Katalin képviselte a Magyar Hidrológiai Társaságot. A kollok­viumon 13 NDK, 2 bolgár, 2 csehszlovák ós 1 szovjet előadás hangzott el az ipari szennyvíztisztítási ós szenny­vízelőkészítési eljárásokról. A kollokviumot követően a résztvevők megtekintették Jenában az olajfinomító szennyvíztisztító berendezését. A Szovjetunió-beli Taskentben 1979. május 30. és június 1. között tudományos konferenciát rendeztek a városi szennyvíztisztító létesítmények hatékonyságá­nak emeléséről. Szovjet, lengyel, német, csehszlovák, bolgár és magyar előadók részéről összesen 23 előadás hangzott el. A Magyar Hidrológiai Társaság küldött je­ként Keresztúri János (Szombathely) vett részt a kon­ferencián s tartotta meg „Városi szennyvíziszap-kezelés hatékonysági kérdései Szombathely város szennyvíz­tisztító telepén" c. előadását. A konferencián elhangzott további előadások közül a legfontosabbak az alábbiak voltak: Turovszkij: A városi szennyvíziszapok gépesített fel­dolgozásának jelenlegi és jövőbeni tervei. Szabó Pál: Nyomásmentesített flotálás a szennyvíz­tisztításban. Kisbooskóí László: A Tatabányai Szénbányák V. víz­és szennyvízkezelési tevékenysége és gyártmányai. fíjüntler, L. J.: Alapvető irányelvek a városi szenny­víztisztítás módszereiben. Mahlin, M. P.—Karimov, M. K.: A városi szennyvíz­tisztítási munka hatékonyságának növelése Üzbegisz­tánban. Gindin, G. V.: A tisztító telepek tervezésében szer­zett tapasztalatok. Szverdlov, L. S.: A városi szennyvíztisztítás ós iszap­kezelés típustervezésének ós kísérleti berendezésének tapasztalatai. A konferencia résztvevői az előadó ülésszakot kö­vetően megtekintették Taskent egyik, 400 000 m 3/nap teljesítőképességű szennyvíztisztító telepót. A Csehszlovák Műszaki Tudományos Szövetség (CSVTS) 1979. június 10 és 12 között Gottwaldovban rendezte meg a III. talajvíz-dúsítási konferenciát, amelyen a Ma­gyar Hidrológiai Társaságot Páris Einil képviselte. A konferencián 50 csehszlovák, 2 szovjet, 5 lengyel, 1 bolgár és 1 magyar résztvevő jelent meg. "A talajvíz­dúsítás időszerű kérdéseit három témacsoportban vi­tatták meg. Az T. témacsoportban 12 tanulmány foglal­kozott a talajvíz-dúsítás talajfizikai, hidrológiai, hid­raulikai, vegyészeti ós biológiai kérdéseivel. A II. téma­csoportban 7 tanulmány a talajvíz-dúsítás gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos kérdéseket tárgyalta. A 111. témacsoport a talajvíz-dúsítás vízjogi vonatkozásait 5 tanulmány alapján vizsgálta. Páris Emil áttekintő tájékoztatója a talajvíz-dúsítás alkalmazásában elért magyar eredményeket foglalta össze. A konferencia résztvevői megtekintették a Bmoi egyetemi kutató intézetet, amely talajvíz-kutatásait mutatta be. A Szovjet Agrártudományi Egyesület 1979. szeptem­ber 16 és 21 között Taskentben rendezett konferenciát „Az öntöző rendszerek karbantartásának, üzemének szervezése és Képesítése" címmel. A Magyar Hidrológiai Társaságot Pálhídy Csaba (Szolnok) és Rauni László (Budapest) képviselte. A szovjet szakembereken kívül még Csehszlovákiából, Bulgáriából ós a Német Demokra­tikus Köztársaságból vettek részt kiküldöttek a kon­ferencián. Pálllídy Csaba előadást tartott ,,A vízelosztás automatizálása Magyarországon, a Közép-Tisza vidék öntözőrendszereiben" címmel. Az elhangzott 24 előadást követően a konferencia ajánlásai közé bevette a KGST országokkal folytatott együttműködés elmélyítését is. A konferenciához kapcsolódó tanulmányúton a részt­vevők a Zsűrin-ról elnevezett Öntözési Kutató Intézet­ben, illetve a Sreder-ről elnevezett Kertészeti- Szőlé­szeti- és Borászati Tudományos Kutató Intézetben tettek látogatást.

Next

/
Oldalképek
Tartalom