Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

3. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1978. május 9-én Miskolcon megtartott, az 1977. évet záró küldöttközgyűlésről

Beszámoló az MHT 1977. küldöttközgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. 133 éves terv előkészítése során kialakult feladatok végrehajtásának. Általános törekvésünk volt, hogy tevékenységünk egésze fokozottabban igazodjék a vízgazdálkodási feladatok rendszeréhez, figyelembe véve más ágazatoknak a vízgazdálkodáshoz kap­csolódó igényeit is. Előtérbe helyeztük a műszaki fejlesztés sürgető kérdéseit, a vízbeszerzés, vízke­zelés, szennyvíztisztítás, a mezőgazdasági vízhasz­nosítás és vízrendezés, valamint az árvíz- és bel­vízvédelem terén. Továbbfejlesztettük és tudato­sabbá tettük szakosztályainkban és területi szer­vezeteinkben a környezetvédelmi munkát, szor­galmaztuk az ezirányú együttműködést szerve­zeti egységeink között, valamint más egyesüle­tekkel és intézményekkel. Különös figyelmet for­dítottunk a főbb fejlesztési eékitfízéseket megha­tározó közép- és hosszú távú vízgazdálkodási ter­vekre, főképpen a vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, a vízminőség-védelem, valamint a mező­gazdasági vízgazdálkodás területén. Munkánk terv­szerűbbé tételére az eddiginél is alaposabban ké­szítettük elő éves munkatervünk összeállítását. A szakosztályok és területi szervezetek munkater­veit mindenkor egyeztettük a szervezeti egységek vezetőivel és a koordinálás után még a tárgyévet megelőzően összeállítva kiadtuk. Tevékenységünk teljes mértékben igazodott a MTESZ-re vonatkozó párthatározathoz és a MTESZ XII. közgyűlésének határozataihoz, amely számos jelentős elemet tartalmaz a Szövetség és a Szövetséget alkotó tudományos egyesületek mun­kájának továbbfejlesztéséről. A MTESZ Országos Elnökségének határozata alapján elkészített cse­lekvési programunk az 1985-ig terjedő időre fog­lalja magában a társasági munka legfőbb elvi és gyakorlati szempontjait tartalmi és szervezeti vo­natkozásban egyaránt. A már megelőző időszak­ban is előtérbe állított szempontok közül továbbra is súlyt kap a vízgazdálkodás közép- és hosszú távú terveinek, fejlesztési célkitűzéseinek segítése, a kapcsolatok bővítésének és elmélyítésének fontos­sága más szervekkel, a felnövő fiatal szakemberek fokozottabb bekapcsolása a szakmai társadalmi munkába, a vállalatok, vízgazdálkodási társulatok, mezőgazdasági vállalatok, valamint tanácsi szer­vek dolgozóinak nagyobb mértékű aktivizálása. A cselekvési program Társaságunk jövőbeni munkájának vezérfonala, a főbb feladatok meg­határozása mellett megjelöli azok végrehajtásá­nak módozatait, feltételei rendszerét, továbbá a Társaság vezető testületeinek munkastílusát, az egyesületi munka korszerűsítésére, továbbfejlesz­tésére. Munkánk hatékonyságát növeltük rendezvé­nyeink színvonalának további emelésével, kon­centráltabb, szervezettebb megrendezésével, célra­törőbb tárgyalási, szervezési eljárások alkalmazá­sával. Fokozott gondot fordítottunk arra, hogy munkánk eredményét jól összegezve, az alkalma­zást, a mielőbbi közvetlen felhasználást elősegít­sük. Visszatekintve az elmúlt évi fő célkitűzésekre, megállapíthatjuk, hogy azok jó összhangban vol­tak az ágazati érdekekkel és a MTESZ irányelvei­vel. A beszámolási időszak szervezettebb, fejlet­tebb munkamódszerei, Társaságunk tagjainak, el­mondhatjuk, igazán lelkes tevékenysége olyan eredményeket hoztak, amelyek méltóak Társasá­gunkhoz és megfelelően reprezentálják törekvé­seinket. A Társaság szakmai munkájának igen fontos ré­szét képezik az országos nagyrendezvények, ame­lyekből 1977-ben nyolcat rendeztünk. Fontos in­formációs szerepe van e rendezvényeknek, mert megmozdítják a szűkebb szakterületen dolgozó­kat, s részvételük során tájékozódhatnak a téma­kör legfejlettebb eredményeiről, s talán nem ki­sebb jelentőségű az sem, hogy az azonos érdeklő­désűek, az azonos munkaterületen dolgozók sze­mélyes találkozása olyan tapasztalatcserékhez vezethet, melynek az egész ország láthatja hasznát. A beszámoló részletesen foglalkozik a nagy rendezvényekkel, itt csupán köszönetet szeretnék mondani a szervezők eredményes munkájáért, külön kiemelve azokat a területi szervezeteket (Pécs, Szolnok, Baja, Borsod, Debrecen), akik a központi kezdeményezéseket kiegészítve, sikeres regionális és országos jellegű rendezvényekkel járultak hozzá ehhez a munkához. A Társaságban már évtizedekkel ezelőtt kiala­kult munkamódszer volt a munkabizottsági munka. Ennek kezdeti lendülete után hanyatlását ta­pasztalhattuk eleinte a szakosztályoknál, később a területi szervezeteknél is. A munkabizottsági munka két alapvető formában jelentkezik. A Társaság szakemberei saját elhatározásukból egy-egy népgazdaságilag fontos téma részletesebb kidolgozására, vagy meglevő anyagok társadalmi bírálatára hoznak létre munkabizottságot, vagy állami, vagy pártszervezetek felkérésére megha­tározott témát dolgoznak ki munkabizottsági munkában. Mindkettő népgazdaságilag igen fon­tos és a Társaság munkamódszereinek is legha­tékonyabb formáját képviseli. Ezért központi feladatnak tekintjük mindkét típusú munkabi­zottság számának növelését mind központi szak­osztályaink, mind területi szervezeteink esetében. Ha áttekintjük az 1977. évi ilyen jellegű mun­káinkat, megállapítható, hogy a munkabizottsági tevékenység szakosztályaink esetében továbbra is elmarad a kívánt szinttől, ugyanakkor örven­detesnek kell tartanunk, hogy területi szerveze­teink mindinkább megértik ennek a munkának fontosságát és egyre inkább alkalmazzák ezt a keretet konkrét feladatok megoldására. Termé­szetesen ezzel kapcsolatban azt is meg kell je­gyezni, hogy sok esetben nem elegendő készségünk az ilyen jellegű munkák végzésére, ehhez az is szükséges, hogy igényt támasszanak velünk szem­ben és mi mindig készek vagyunk ezeknek az igényeknek eleget tenni. Legutóbbi elnökségi ülésünk tapasztalataira is hivatkozva itt ismét megragadom az alkalmat, hogy felhívjam szervezeteink figyelmét a munka­bizottsági munkára, arra, hogy széles körben végezzenek ilyen munkát és széles körben vonják be tagságunkat ebbe a munkába.

Next

/
Oldalképek
Tartalom