Hidrológiai Közlöny 1981 (61. évfolyam)

3. szám - Beszámoló a Magyar Hidrológiai Társaság 1978. május 9-én Miskolcon megtartott, az 1977. évet záró küldöttközgyűlésről

Beszámoló az MHT 1977. küldöttközgyűléséről Hidrológiai Közlöny 1981. 3. sz. 133 éves terv előkészítése során kialakult feladatok végrehajtásának. Általános törekvésünk volt, hogy tevékenységünk egésze fokozottabban igazodjék a vízgazdálkodási feladatok rendszeréhez, figyelembe véve más ágazatoknak a vízgazdálkodáshoz kapcsolódó igényeit is. Előtérbe helyeztük a műszaki fejlesztés sürgető kérdéseit, a vízbeszerzés, vízkezelés, szennyvíztisztítás, a mezőgazdasági vízhasznosítás és vízrendezés, valamint az árvíz- és belvízvédelem terén. Továbbfejlesztettük és tudatosabbá tettük szakosztályainkban és területi szervezeteinkben a környezetvédelmi munkát, szorgalmaztuk az ezirányú együttműködést szervezeti egységeink között, valamint más egyesületekkel és intézményekkel. Különös figyelmet fordítottunk a főbb fejlesztési eékitfízéseket meghatározó közép- és hosszú távú vízgazdálkodási tervekre, főképpen a vízellátás, szennyvízelvezetés és tisztítás, a vízminőség-védelem, valamint a mezőgazdasági vízgazdálkodás területén. Munkánk tervszerűbbé tételére az eddiginél is alaposabban készítettük elő éves munkatervünk összeállítását. A szakosztályok és területi szervezetek munkaterveit mindenkor egyeztettük a szervezeti egységek vezetőivel és a koordinálás után még a tárgyévet megelőzően összeállítva kiadtuk. Tevékenységünk teljes mértékben igazodott a MTESZ-re vonatkozó párthatározathoz és a MTESZ XII. közgyűlésének határozataihoz, amely számos jelentős elemet tartalmaz a Szövetség és a Szövetséget alkotó tudományos egyesületek munkájának továbbfejlesztéséről. A MTESZ Országos Elnökségének határozata alapján elkészített cselekvési programunk az 1985-ig terjedő időre foglalja magában a társasági munka legfőbb elvi és gyakorlati szempontjait tartalmi és szervezeti vonatkozásban egyaránt. A már megelőző időszakban is előtérbe állított szempontok közül továbbra is súlyt kap a vízgazdálkodás közép- és hosszú távú terveinek, fejlesztési célkitűzéseinek segítése, a kapcsolatok bővítésének és elmélyítésének fontossága más szervekkel, a felnövő fiatal szakemberek fokozottabb bekapcsolása a szakmai társadalmi munkába, a vállalatok, vízgazdálkodási társulatok, mezőgazdasági vállalatok, valamint tanácsi szervek dolgozóinak nagyobb mértékű aktivizálása. A cselekvési program Társaságunk jövőbeni munkájának vezérfonala, a főbb feladatok meghatározása mellett megjelöli azok végrehajtásának módozatait, feltételei rendszerét, továbbá a Társaság vezető testületeinek munkastílusát, az egyesületi munka korszerűsítésére, továbbfejlesztésére. Munkánk hatékonyságát növeltük rendezvényeink színvonalának további emelésével, koncentráltabb, szervezettebb megrendezésével, célratörőbb tárgyalási, szervezési eljárások alkalmazásával. Fokozott gondot fordítottunk arra, hogy munkánk eredményét jól összegezve, az alkalmazást, a mielőbbi közvetlen felhasználást elősegítsük. Visszatekintve az elmúlt évi fő célkitűzésekre, megállapíthatjuk, hogy azok jó összhangban voltak az ágazati érdekekkel és a MTESZ irányelveivel. A beszámolási időszak szervezettebb, fejlettebb munkamódszerei, Társaságunk tagjainak, elmondhatjuk, igazán lelkes tevékenysége olyan eredményeket hoztak, amelyek méltóak Társaságunkhoz és megfelelően reprezentálják törekvéseinket. A Társaság szakmai munkájának igen fontos részét képezik az országos nagyrendezvények, amelyekből 1977-ben nyolcat rendeztünk. Fontos információs szerepe van e rendezvényeknek, mert megmozdítják a szűkebb szakterületen dolgozókat, s részvételük során tájékozódhatnak a témakör legfejlettebb eredményeiről, s talán nem kisebb jelentőségű az sem, hogy az azonos érdeklődésűek, az azonos munkaterületen dolgozók személyes találkozása olyan tapasztalatcserékhez vezethet, melynek az egész ország láthatja hasznát. A beszámoló részletesen foglalkozik a nagy rendezvényekkel, itt csupán köszönetet szeretnék mondani a szervezők eredményes munkájáért, külön kiemelve azokat a területi szervezeteket (Pécs, Szolnok, Baja, Borsod, Debrecen), akik a központi kezdeményezéseket kiegészítve, sikeres regionális és országos jellegű rendezvényekkel járultak hozzá ehhez a munkához. A Társaságban már évtizedekkel ezelőtt kialakult munkamódszer volt a munkabizottsági munka. Ennek kezdeti lendülete után hanyatlását tapasztalhattuk eleinte a szakosztályoknál, később a területi szervezeteknél is. A munkabizottsági munka két alapvető formában jelentkezik. A Társaság szakemberei saját elhatározásukból egy-egy népgazdaságilag fontos téma részletesebb kidolgozására, vagy meglevő anyagok társadalmi bírálatára hoznak létre munkabizottságot, vagy állami, vagy pártszervezetek felkérésére meghatározott témát dolgoznak ki munkabizottsági munkában. Mindkettő népgazdaságilag igen fontos és a Társaság munkamódszereinek is leghatékonyabb formáját képviseli. Ezért központi feladatnak tekintjük mindkét típusú munkabizottság számának növelését mind központi szakosztályaink, mind területi szervezeteink esetében. Ha áttekintjük az 1977. évi ilyen jellegű munkáinkat, megállapítható, hogy a munkabizottsági tevékenység szakosztályaink esetében továbbra is elmarad a kívánt szinttől, ugyanakkor örvendetesnek kell tartanunk, hogy területi szervezeteink mindinkább megértik ennek a munkának fontosságát és egyre inkább alkalmazzák ezt a keretet konkrét feladatok megoldására. Természetesen ezzel kapcsolatban azt is meg kell jegyezni, hogy sok esetben nem elegendő készségünk az ilyen jellegű munkák végzésére, ehhez az is szükséges, hogy igényt támasszanak velünk szemben és mi mindig készek vagyunk ezeknek az igényeknek eleget tenni. Legutóbbi elnökségi ülésünk tapasztalataira is hivatkozva itt ismét megragadom az alkalmat, hogy felhívjam szervezeteink figyelmét a munkabizottsági munkára, arra, hogy széles körben végezzenek ilyen munkát és széles körben vonják be tagságunkat ebbe a munkába.