Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

10. szám - Dr. Fleps Walter: Módszerek eleveniszapos szennyvíztisztító telepek üzemének ellenőrzésére, új telepek tervezési adatainak meghatározására. II. A budakeszi szennyvíztisztító telep vizsgálata

472 Hidrológiai Közlöny 1980. 10. sz. Dr. Fleps W.: Módszerek eleveniszapos ' 1. táblázat A budakeszi szennyvíztisztítótelepre érkező szennyvíz mennyisége és hidraulikus tartózkodási ideje a levegőztető medencékben 1 hétig óránként feljegyeztük a telepre befolyt szennyvíz mennyiségét, és a kapott adatokból kiszámítottuk a nappali, éjszakai, illetve 24 órás minimális, átlagos és maximális szennyvízhozamokat. A minimális szennyvízhozamokat munkaszüneti napokon észleltük. — A szennyvízhozamok alapján kiszámítottuk a hidraulikus tartózkodási időket a tényleges 520 m

3-es, illetve a feltételezett 2<>0 m

3-es levegőztetőmedence térfogatok alapulvételével. — Végül feltünteti a táblázat, hogy az egész-napos egyenletes szenny vízbe táplálás biztosításához mekkora kiegyenlítő medence térfogatra volna szükség mafíA. 1. KoAU'tecmeo nocmynamufeü cmoHHoü eodu u zudpaeAuuecKoe epeMH npeóbteanua e óacceime-cupamope na cm. OHUcmKU BydaKecu. B Tetemin Hejie.tM B Ka>KAbift Mac 3anHCbmajTHCb 3HaMeiiHíi pacxoda nocTynaiouineH CTOMHOÍÍ Bo.'lbi, a no HHM pacMHTaHbi cpeflHHe pacxo/u.i 3a cyT. KH, IIOMH H ;IHM, cocTaB/ieHbi MHHHManbHbre cpeAHHe H MaKCHMajibHbie pacxoAbi. no AaHHbiM o pacxoflax pacMHTaHbi rnApaBjiHMecKne BpeivteHH npeöbmaHHH c yqeTOM oöbeMa őacceftHa B 520 H 260 M3. YKaabiBaeTCH oőbeM 6a cceflua, He06x0AMMbift njw oGecneyenHH paBHOMepnuH noflaMH CTOMHOíi BOAbI B TeweHHH CyTOK. Tabelle 1. Menge und hydraulisclie Verweilzeit im Belüftungsbecken des in die Abwasserkláranlage Budakeszi zujliessenden Abwassers eine Woehe hindureh wurden die zufliessenden Abwassermengen stündlich aufgezeiehnet und daraus die Daten des Abwasserzuflusses tagsüber, nachts bzw. über 24 Stunden berechnet. Aufgrund der Abwasserzu- flüsse wurden die hydraulisehen Verweilzeten unter /ugrundelegung der effektíven 520 ni

3 bzw. der angenommenen 2)10 m

3 Belüftungsbeeken-Rauminhalte berechnet. Die Tabelle führt schliesslich an, welcher Itauminhalt des Ausgleichsheokens für eine ganztágige gleiehmássige Ab-wasserhesehickung notwendig ware. hidraulikus tartózkodási idő, óra, ha a levegőztető térf. 520 ill. 200 in

3 a felepre érkező szennyvíz, in

3 időtartam min. összes [m

3/h] átlag összes [m

3/h] max. összes [m

3/h] max. 520 260 átlag 520 260 min. 520 260 nappal 7

h—l!)h éjjel 19

h—7

h 24 óra alatt kiegye nl ít ő í nedenee térfogata m: 1130 94 1274 106 1373 114 5,5 2,8 4,9 2,5 4,5 2,2 696 58 873 73 1029 86 8,9 4,5 7,1 3,6 6,0 3,0 1826 76 2147 90 2402 100 6,8 3,4 5,8 2,9 5,2 2,6 217 200 172 B ülepítőben ülepedett le, ahonnan az Sz

2 szivattyú segítségével visszajuttattuk a reaktorba. Az E csap állításával naponta 1—2 alkalommal a C utóülepítőben összegyűlt iszapot is recirkuláltattuk. Kb. 250 liter szennyvíz betáplálása után a termelt eleveniszap száraz súlya 16 g volt, ami a levegőztető edény térfogatára számítva 3,2 g/l iszapkoncentrációnak felelt meg. Az 50—60 százalékos recirkuláció elegendőnek bizonyult. Az iszap iilepedési görbéjét a 7. ábra szemlélteti. A kísérletből az alábbi következtetések vonhatók le: — A budakeszi szennyvízből is lehet megfelelő töménységű, viszonylag jól ülepedő eleveniszapot előállítani. — a termelt iszap ülepedési sebessége a jelenlegi budakeszi, ill. délpesti eleveniszap ülepedési sebességei közé esik, de még így is lehetővé teszi egy elfogadható recirkulációs arány megvalósítását, — A kísérletek során a szennyvíz hidraulikus tartózkodási ideje a levegőztető medencékben rövidebb (2—3 óra) volt, mint nagyüzemi körülmények között, és így felmerül a kérdés, hogy a terhelés növelésével megnövelhető-e a telepen kialakult eleveniszap koncentrációja is, és a nagyobb hidraulikus terhelés nem rontja-e a tisztítási hatásfokot. 3. A budakeszi telepen kialakult híg eleveniszap viselkedése megnövelt hidraulikus terhelés esetén, és a tisztítási hatásfok alakulása ilyen körülmények között A felvetett kérdések eldöntése céljából az iszapfejlesztő-készülék reaktorába a nagyüzemi levegőztető medencéből kivett 5 liter eleveniszapot töltöttünk. Az eleveniszap koncentrációja ebben az időpontban 1,47 g/l, és Mohlmann indexe 630 ml/g volt. Ezután megindítottuk a szennyvíz betáplálását, és azt néhány kisebb zökkenő leszámításával 6 napig folytattuk. A szennyvíz átlagos tartózkodási ideje a levegőztető reaktorban 2.5 óra volt. 6 nap múlva összesen 244 1 szennyvizet tápláltunk a rendszerbe, amelyben az összes iszap menvnyisége a kezdeti 7.38 g-ról 17,5 g-ra növekedett, ami a reaktor térfogatára számított 3,5 g/l-es koncentrációnak felel meg. — A 3. 4. 5. és 0. napon mértük az elfolyóvíz KOI-jét is, és azt rendre 66. 58, 60 ill. 55 mg/l-nek találtuk. A szűrt elfolyóvíz KOI-je még ennél is kisebb volt, nevezetesen 40 és 50 mg/l között váltakozott. Ennél jobb minőségű tisztított vizet nem is lehet előállítani. A kísérlet alapján megállapítottuk, hogy — a budakeszi telepen előforduló híg eleveniszap koncentrációja a hidraulikus és szervesanyag terhelés növelésével jelentősen megnövekedett, — a nagyobb koncentrációjú eleveniszap ülepedési sajátságai jobbak, Mohlmann indexe a mérések tanúsága szerint 630-ról 210 ml/g-ra csökkent, — az elfolyóvíz KOI-je kielégítő, illetve kisebb a megengedett 75 mg/l-es felső határnál. A nagyobb hidraulikus terhelés tehát nem rontja a szennyvíztisztítás hatásfokát. A kísérletek alapján a budakeszi teleppel kapcsolatban is levonható néhány következtetés. Megállapítható pl., hogy a szennyvíztisztítótelep üzeme —- noha a KOI-ban kifejezett tisztítási hatásfok igen jó — több szempontból is kifogásolható. Az eleveniszap koncentrációja gyakran igen alacsony, az iszap rosszul ülepszik és Mohlmann indexe általában nagyobb mint 500 ml/g. Ez utóbbi körülmény sok energiát igénylő nagy recirkulációs hányadot tesz szükségessé. Emellett a telep hidraulikus és szervesanyag terhelése túl alacsony. Az elmondottakra való tekintettel indokoltnak látszott, hogy pontosabb képet alkossunk ma-