Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

6. szám - Dr. Csekő Géza–dr. Szalai György: Az esőminőség és a vízadagolás összefüggései esőztető öntözésnél

258 Hidrológiai Közlöny 1980. 6. sz. Dr. Csekő G.—dr. Szalai Gy.: Az esőminőség és a vízadagolás 6. táblázat Technológiai határértékek TaÖAuqa 6. TexHonozunecKue HopMbi Tabelle 6. Technologisehe Grenzwerte Z.E XE Talaj F -t ZV i [mm/ó] h [mm] [J/m

2 -ó] [J/m

2.

mm

] Jó vízáteresz100—300 10— 30 10 45— 20 tő-képességű 100—600 5— 30 20 72— -20 talajok 100—900 3,330 30 81— -20 Rossz vízát160 16 10 20 eresztő-képességű talajok 160—520 8— 26 20 20— 5 nek (illetve öntözési időnek) az összefüggésére kaptunk jellemző értéket, Gödöllőn, jó vízáteresztőképességű talajon. (Ka— 24;5 órás kapilláris vízemelés 325 mm; pH = 8,25; CaC0

3= 7,45%; humusztartalom 0,9.) A cseppenergia mérésének új, szabadföldi módszerét 1977-ben alkalmaztuk először, amelyben a szórófej-modell ismert esőminőségű esőjével kalibrált mesterséges talajrögök eliszapolódási idejéből következtettünk a mérési helyen hulló eső minőségére. A módszer az 1977. évi tapasztalatok alapján alkalmasnak bizonyult az esőminőség szabadföldi körülmények között való meghatározására, s így a tócsásodás nélküli öntözés időtartama és az esőminőség kapcsolata mérés útján történő meghatározására. Az 5. ábrán látható, hogy pl. r=120 perc tócsáid sodás nélküli adagolást ——=300 J/m

2-ó eső_r • t minőségű esőztetéssel valósíthatjuk meg. Ezt pl. 10 mm/ó intenzitású és 30 J/mm.m

2 összenergia-sűrűségű (30 J/mm-m

2-10,0 mm/óra=300 J/m

2-ó) vagy 20mm/óra intenzitású és 15 J/mm -m

2 összenergia-sűrűségű (15 J/mm-m

2-20 mm/óra = 300mm/óra) esőztetéssel lehet elérni. A fentiekben azokat a kísérleti eredményeket mutattuk be, amelyekből gyakorlati következtetéseket lehet levonni arra vonatkozóan, hogy különböző vízáteresztésű talajokon milyen esőminőség határokon belül érhető el a jobb hatásfokú vízadagolás. Amint az ismertetésből kitűnik, célkitűzéseinket különböző kísérleti módszerekkel, több oldalról közelítettük, s a kapott egybehangzó adatok alapján a gyakorlat számára is használhatóak lehetnek a megállapított határértékek. Amint a 6. táblázatból — mely következtetéseink számszerű összefoglalása — látható, jó vízáteresztő-képességű talajokon az esőminőség jellemzői tág határok között változtathatók a technológiában, azaz ugyanazon öntözési feladat széles választékú technikával valósítható meg, de a rossz vízáteresztő-képességű talajok öntözésénél a választási lehetőségek szűkek. Ez a körülmény messzemenő következményekkel jár az öntözőberendezés megválasztására, illetve üzemeltetésére. A döntések meghozatalánál tehát ajánlatos a fenti technológiai határok figyelembevétele, mert ennek gazdasági vonatkozásai is vannak. Összefoglalás Számos, a világirodalomból ismert próbálkozás utána Gödöllői Agrártudományi Egyetemen módszert dolgoztunk ki az esőminőség mérésére esőztető öntözésnél. Az esőminőség jellemzésére meg kell határozni az intenzitást és a lehulló cseppek összenergiáját. Tanulmányunkban azokról az eredményekről számolunk be, amelyeket e kidolgozott módszer alapján végzett vizsgálataink során kaptunk. Vizsgálataink alapvetően 2 csoportra oszlottak : szabadföldi és féllaboratóriumi modellvizsgálatokra. E két irányú vizsgálatsorozat (2., 4., 5. táblázat és az ábrák) egybehangzó eredményeként olyan adatokhoz jutottunk, melyeknek alapján tájékoztató határértéket adhatunk jó és kevésbé jó vízáteresztő talajokon alkalmazható esőminőségre (6. táblázat). Eszerint jó vízáteresztő-képességű talajokon az esőminőség jellemzői viszonylag tág határok között változtathatók a technológiában, azaz ugyanazon öntözési feladat széles választékú technikával valósítható meg, de a rossz vízáteresztő-képességű talajok öntözésénél a választási lehetőségek szűkek. IRODALOM [1] Abrainov, F. G.: A vízátersztő-képesség megállapítása esőszerű öntözésnél. (Opredelenie vodopronicajemoszty pocsvii pri detsdevanii.) Pocévodeneie. 1954. 11. sz. 71. p. [2] Csekő G.: Szórófej-modell cseppeloszlása. Hidrológiai Közlöny, Biudapest, 1972. 8. sz. [3] Csekő G.: Modellvizsgálatok az esőszerű öntözés paskolási kártételének kimutatására. ATE Közlemények, 1973. 77—83. o. [4] Mantell, A.—Golderg 1).: Különböző intenzitású esőszerű öntözés hatása a talajszerkezetre. (Effeet of water application rate on soil structure) Journal of Agrióultural Engineering Research, Silsoe, 1966. 11. köt. 2. sz. 76—79. p. [5] Okamura, S.: Elméleti vizsgálatok szórófejek permeteloszlására. (Theoretical study on sprinkler sprays; part one) Transaction of the Japanese Society of Irrigation, Drainage, Reclative Engineering, Tokyo, 1968. 26. sz. 49—67. p. [6] Okamura, S.: Vízcseppek nagyságának eloszlása szórófejből szárnazó vízsugárban. (Rozdelini velikosti vodnich kapek v papraku z postri kovaee) Vodni hozpodarstvi -— A, 1971. 2. sz. 52—55. o. [7] Oroszlány I.: Az öntözővíz egyenlőtlen elosztásából fakadó károk. CIGR Ankét korreferátuma, Hidrológiai Közlöny,' 197. 4. sz. 166. o. [8] Szálai Gy.: Vizsgálatok az esőszerű öntözés adagolási elemeinek meghatározására, lejtős területeken. Hidrológiai Közlöny, Budapest, 1968. 3. sz. 98—106. o. [9] Szalai Gy.: Lejtő hatása a vízadagolásra különböző öntözőmódszereknél. Kandidátusi értekezés, Gödöllő, 1969. [10] Tanda, G.: Néhány megfontolás az esőztető öntözőberendezésekkel kapcsolatban. (Considerazioni sugli irrigatori) La irrigazione a pioggia, Bologna, 1958. 2. sz. 157—169. 9.