Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Bolberitz Károly: Az egészségügyi vízvizsgálatok fejlődése

165 Hidrológiai Közlöny 1980. 3. sz. Az egészségügyi vízvizsgálatok fejlődése DK. BOLBEKITZ KÁROLY* Magyarországon a rendszeres egészségügyi vízvizsgálatok az 1925-ben alapított Országos Közegészségügyi Intézet korszerű laboratóriumi épületében, 1927-ben indultak meg. Ez a részleg kezdetben a dr. Schulek Elemér által vezetett Kémiai Osztályhoz tartozott két különálló laboratóriummal, melyek egyike gyógyszer ellenőrzéseket végzett, a másik feladata a vízvizsgálatokon kívül a levegő és élelmiszer vizsgálatokra is kiterjedt. Ezt a részleget dr. Jendrassik Aladár vezette. A vízminták coli-titerét a Bakteriológiai Osztály határozta meg. 1936-ban önállósult a Vízügyi Osztály Jendrassik A. vezetésével. Az egészségügyi vízvizsgálatok kezdetben túlnyomórészben a vidéki felső talaj vízréteget hasznosító ásott, aknás köz- és magánkutakra terjedtek ki, melyeket a közelben levő űrgödrös árnyékszékek és trágyadombok többnyire erősen szenynveztek. E vizsgálatok során minden vízmintában mértük az összes szilárd tartalmat, a Winkler-féle lúgos káliumpermanganátos oxigénfogyasztást, a nitrát-ion tartalmat a Winkler-féle brucinos eljárással, a klorid-ion koncentrációt, a lúgosságot és az összes keménységet a Wartha—Pfeiffer eljárással, a vas, ammónium, nitrit és szulfát-ionokat pedig csak kvalitatíve. Vízműveknél a vas- és mangán-ionokat a harmincas évek elején kialakult kvantitatív kolorimetriás eljárással mértük. Az OKI igen jelentős kutatómunkát végzett a vizsgáló módszerek kidolgozása, fejlesztése és értékelése terén, melyek az 50-es évektől kezdődően már fokozatosan túlhaladottakká váltak, de a maguk idejében még újdonságoknak számítottak. Két éven át végzett számos kútvíz vizsgálat azt mutatta, hogy nálunk nem lehet a szerves szenynyezettség megállapítására a külföldi szakemberek által javasolt alacsony, 1,50 mg/l-es oxigénfogyasztási határértéket alkalmazni, ezért ezt 2,50 mg/l-re kellett emelni. A mélyfúrású kutak vízvizsgálata során Jendrassik ismerte fel először, hogy a magas oxigén-fogyasztás, valamint a jelenlevő 'ammónium nem jelez szennyezést, mert a mélyrétegekből származó vizekben ezek természetes eredetűek. Viszont, ha nitrát fordul elő — akár kis koncentrációban is, — ez már külső szennyezettséget jelez. Az akkori gyakori tífuszos, dizentériás és kolitiszes megbetegedések túlnyomórészt ezektől az ásott kutaktól eredtek, ezért főleg a közkutak vizs* A szerző oki. vegyészmérnök, nyugdíjas, az OKI nyugd. tud. főmunkatársa, 1978. március 20-án, aranydiplomájának átvétele előtt, 72 éves korában elhunyt. Utolsó cikkében a vízvizsgálatok fél évszázados fejlődését foglalta össze a rá jellemző aprólékos gondossággal. gálatára nagy súlyt kellett fektetni. A kútvizek okozta fertőzések kiküszöbölésére megindított egészségügyi vízvizsgálatok évről-évre fokozódtak (1. táblázat), ami a tapasztalatokat bővítette. Az adatok rögzítésére, az áttekinthetőség biztosítására a vizsgálati eredményekről kartoték-rendszer készült, amely községenként csoportosítva rögzítette a kutak jellemző adatait és a vizsgálati eredményeket. Az első években rengeteg külföldi szakember látogatta az OKI-t, mert akkor az volt a legkorszerűbb ilyen létesítmény Európában (2. táblázat). E szakemberek mind csodálattal nézték kartoték-rendszerünket, mert ilyen rendezett adathalmaz egy országban sem állt rendelkezésre. Ebben persze nagy szerepe volt annak, hogy kis területű ország lévén, nálunk könnyebb volt ezt megvalósítani, mint egy nagy kiterjedésű országban. De még a hollandok, a dánok és az osztrákok is elismerésüknek adtak kifejezést a kartoték-rendszer láttán. A kartotékok száma az évek folyamán óriási mértékben növekedett, (1935-ben már 18 378 kút adatai álltak rendelkezésre). A bennük levő adatok statisztikai értékelése számos kérdésről nyújtott volna tájékoztatást, az állandóan növekvő vizsgálatok következtében azonban csak egy olyan irányú munkára került sor, amely a szennyezettségre utaló kémiai jellemzők és az akkoriban csupán a coli-titert megállapító bakteriológiai eredmények közötti összefüggéseket értékelte, megállapítva, hogy a szennyezést jelző, kifogásolt kémiai jellemzők száma döntőbb fontosságú, mint a mért koncentrációk [5, 8, 29]. Magyarországon először 1931-ben jelent meg a közműves vízellátással rendelkező települések vízműveinek összefoglaló ismertetése, amely rögzí1. táblázat Közkút és inagánkút Vizsgálatok száma Ásványvíz 1927. 366 3 1928. 1843 4 1929. 1594 2 1930. 2331 9 1931. 1485 -1 1932. 1724 2 1933. 2828 — 1934. 4325 4 1935. 5960 4 1936. 8049 2 1937. 7133 -—. 1938. 5952 — 1939. 7691 — 1940. 5831 — 1941. 7089 — 1942. 4896 —