Hidrológiai Közlöny 1980 (60. évfolyam)

4. szám - Bolberitz Károly: Az egészségügyi vízvizsgálatok fejlődése

166 Hidrológiai Közlöny 1980. 4. sz. Dr. Bolberitz K.: Az egészségügyi vizsgálatok tette a vízbeszerzés módjait, a vizek kémiai jelle­gét, a termelt mennyiséget és az ellátott lakossá­got [1], Jendrassik A. a kartotékadatok alapján értékelte Nógrád—Hont megye vízellátását [4], ahol a leggyakoribbak voltak a tífuszos megbete­gedések, valamint vidéki városaink, községeink és a balatoni üdülőhelyek vízellátását és kiemelte ezek fejlesztésének szükségességét [6, 7, 9, 12]. Midőn már létrejöttek az állami tervezőirodák, ezek éveken át hasznosították kartoték-rendsze­rünk adatait. Később a VITUKI is hasznosította a kartoték-anyag egy területi részét a vizek kémiai jellege és a geológiai adottságok közötti összefüggé­sek tisztázására. Az ásott kutak vizei akkoriban elég rosszak vol­tak. A harmincas években általában a vizsgált kút­vizek 70—80%-a nem felelt meg az ivóvízigények­nek. Minthogy a közkutaknak csak egy része szol­gáltatott kifogástalan ivóvizet, 1932-től kezdve ezek „Jó ivóvíz" feliratú táblát kaptak. 1935-ben 647 közkút kapott „Jó ivóvíz" táblát, 1936-ban már 842. 1934-től kezdve pénzt, majd pedig 1935­ben fúróberendezést bocsájtottak az OKI rendel­kezésére jó vizű, szennyezésektől mentes fúrt kutak létesítésére. A kivitelezést a Műszaki Osztály vé­gezte, a helykijelölés felelőssége a Vízügyi Osz­tályra hárult. Az államsegélyes kútépítés révén a „Jó ivóvíz" táblával jelzett kutak száma állan­dóan nőtt. Az újonnan létesített vízadó berende­zések száma az évek során az alábbiak szerint ala­kult: 1933 34 kút 1934 55 kút 1935 97 kút 1936 179 kút 1937 166 fúrt, 68 aknás, 10 forrásfoglalás 1938 114 fúrt, 24 aknás, 1 forrásfoglalás 1939 221 fúrt, 38 aknás, 1 forrásfoglalás 1940 222 fúrt, 42 aknás, 3 forrásfoglalás Ily módon a kifogásolt kutak hányada 1942-ben már 46,5%-ra csökkent. Helykijelölés céljából sok helyszíni vízvizsgála­tot kellett végezni, ami annak idején — mérőmű­szerek hiányában — elég nehéz volt. A kiszállások és a helyszínen végzett vizsgálatok száma évről­évre növekedett, 1939-ben pl. már 1224 helyszíni vizsgálatot kellett végezni. E mérések túlnyomó része a szabadban történt, az akkori munkaigénye­sebb módszerekkel és primitív laboratóriumi esz­közökkel. Lévén ezek igen törékenyek, szállításuk vonaton, vagy lovaskocsin szinte megoldhatatlan volt. Ezért az OKI műhelyében egészen újszerű 90x40x15 cm nagyságú úgymond hordozható „laboratórium" készült, amely lehetővé tette a bürettás titrálásoknak, a hevítést kívánó eljárá­soknak helyszínen való elvégzését. A vízvizsgálatok állandóan növekvő száma erős megterhelést jelentett, mert akkoriban a vízmin­ták és reagensek térfogatának pontos mérését pi­pettázással kellett biztosítani, ami fárasztó volt. Naponta 20—40 vízvizsgálat történt, ami több mint 200—400 pipettázást igényelt. Ez költséget is jelentett, mert a használat és a mosogatás során igen sok pipetta repedt meg, vagy törött el. Ennek 2. táblázat Külföldi látogatók 1928-ban: Németország 15 Norvégia 2 Anglia 8 Hollandia 1 Spanyolország 7 Svédország 1 Ausztria 6 Lettország 1 Lengyelország 6 Észtország 1 Franciaország 5 USA 42 Olaszország 5 Canada 1 Csehszlovákia 4 Dél-Amerika 2 Románia 4 Japán 8 Dánia 3 Kína 3 Bulgária 3 Egyéb 3 Jugoszlávia 3 megszüntetésére az OKI-ban készítették el az első automatikus vízmintapipettázó készüléket, amely vákuummal működött [5]. Később a Winkler-féle fokos büretta mintájára reagens-adagolókat is ké­szítettek és használtak. E szellemes és praktikus készülékekről a külföldi szakemberek még az 50-es években is elismeréssel nyilatkoztak [5]. Ezeket a készülékeket az 50-es években létesített KÖJÁL laboratóriumok is hasznosították. Az akkori laboratóriumi vizsgálatok kockázato­sak is voltak. A tömény savak, lúgok, ammónia-, nátrium-szulfid oldatok pipettával való szívása veszélyt rejtett magában. Rengeteg gondot oko­zott a tömény kénsav adagolása az NO a-ionok mérése során, mert a kénsav viszkózus lévén, az akkor alkalmazott üvegcsapos adagolókból állan­dóan kicsepegett és károkat okozott. Ennek meg­szüntetésére készült egy csapmentes üveg adagoló­készülék, amely — orvosi gumiballonnal pum­pálva — nyomással adagolta a kénsavat a min­tákba [30],' 3. táblázat Kútvi- Vízmű Fürdő- Felszíni Szenny­zek vizek víz víz víz 1945. 634 1946. 2 254 1947. 4 089 12 1948. 4 347 13 1949. 5 954 15 1950. 10 586 7 1951. 9 904 11 1952. 9 825 45 1953. 10 633 46 1954. 15 773 50 1955. 13 021 60 1956. 8 565 29 1957. 8 264 43 1958. 8 992 23 1959. 1960. 1961. 6 330 72 1962. 5 705 61 1963. 5 317 80 1964. 5 852 201 1965. 5 398 376 1966. 4 752 200 1967. 3 541 481 1968. 2 513 360 1969. 2 980 156 1970. 2 912 140 1971. 2 893 82 1972. 2 828 59 1973. 3 103 61 1974. 5 893 1008 1975. 5 995 912 — — — 34 — 23 70 1 36 60 106 60 151 575 70 42 1357 134 68 801 144 60 1133 327 48 793 274 25 903 248 12 1143 235 16 746 258 28 1081 359 54 1008 445 39 909 461 25 847 380 5 797 507 2 742 341 103 643 449 116 390 513 — 324 500 — 252 • 495

Next

/
Oldalképek
Tartalom