Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

6. szám - Dr. Andó Mihály: Szeged város település-szintje és változásai az 1879. évi árvízkatasztrófát követő újjáépítés után

276 Hidrológiai Közlöny 1979. 6. sz. Dr. Andó M.: Szeged város településszintje ző adottságokat teremtett, de ezek az adottságok összességükben korántsem teremtettek nehézségeket a város további életében. Szeged mesterséges feltöltése 16,1 millió m

3 tömegű „urbanit" helyszínre szállításával valósult meg. A körtöltés övezte városterületnek mintegy a felét takarja mesterséges földtömeg. A feltöltés vastagsága a belvárosban, a közúti híd környékén a legnagyobb, ott még a 6 m-t is meghaladja. A feltöltés mértékét a 2. ábra mutatja. Tudvalevően a Tisza szegedi vízmércéjének 0 pontja a 74,37 mA.f. szinten van, így az 1879. év árvíz gátszakadási, 806 cm-es szintjének 82,43 m A.

f., az 1970. évi LNV 961 cm-es szintjének 83,98 m A.f. abszolút szint felel meg. A mai szegedi városterület feltöltés utáni térszín magassága a hídfő táján 83,5 m A.f. ,a Kiskörúton 82,5 m A.f., a Nagykörúton 81,4 m A.f., a Nagykörúton kívüli városrészekben 78,8—80,3 m A.f., a beépítetlen területeken pedig 78,5—81,5 m A.f. között változik Az 1970. évi árvíz tetőzési szintjét tekintve tehát az egész város ez alatt fekszik, 0,5 m-től 5,5 m-ig terjedő különféle szintkülönbségekben. Az újjáépítéssel egyidejűleg elvégzett talajfeltöltés „urbanit" rétege vált a felszín uralkodó rétegévé. Ennek minősége és vízáteresztő képessége nem mindenütt egyforma. A Felsővárosnak a József Attila sugárúttól — a vásárhelyi országútról — keletre eső részén pl. inkább a vizet át nem eresztő frakciók, attól nyugatra már a félig áteresztő frakciók uralkodnak. A Rókus városrész nyugati, Felsővárossal határos részén szintén félig vízáteresztő, egyébként vízzáró az urbanit. Kis területen, a Makkos-erdő táján vízáteresztő feltöltési talajok is előfordulnak. A Móraváros területén a vízátnemeresztő urbanit az alárendelt, s leginkább félig áteresztő és áteresztő s feltöltés anyaga. Az Alsóvárosban a legáltalánosabbak a vízáteresztő feltöltési anyagok. A belváros jellege leginkább vízzáró. Lechner Lajos városépítési koncepciójának végrehajtása az elmondottak szerint lényeges és igen tanulságos változásokat hozott létre Szeged város térszínében. Ez, ha a megelőző árvízvédelemnek csupán az egyik, nem is feltétlenül a legfontosabb része is, Szeged város újjáépítés utáni építészeti kialakításának mégis lényeges meghatározója volt, és sokáig hozzájárult az árvízi biztonságérzet kialakulásához Szeged város lakosságának sorai között. Elődeink munkaszeretótét, szervezettségét és áldozatkészségét dicséri, hogy a 16,1 millió m

3-es feltöltési földmunkát a gépesítés mai lehetőségeinek ismerete nélkül, emberi erővel, legfeljebb a teherhordó állatok munkájának igénybevételével mintaszerűen véghezvitte. Megemlékezések és rendezvények a szegedi árvízkatasztrófa századik évfordulóján A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi Bizottsága, valamint Szeged megyei város tanácsa 1979. március 11-én a szegedi városháza dísztermében ünnepi ülést tartott. Török Józsefnek, a városi pártbizottság első titkárának köszöntője után Papp Gyula, Szeged megyei város tanácsának elnöke mondott emlékbeszédet, majd Győri Imre, az MSZMP Központi Bizottságának titkára adta át a Központi Bizottság üdvözletét Szeged városának, valamint a vízügyi dolgozóknak. Dr. Gergely István, államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke kitüntetéseket adott át az új partfal építőinek. 1979. március 11-ón délben avatták fel Szegeden az árvízkatasztrófa századik évfordulójára készített emlékművet, Segesdy György szobrászművész alkotását. Az avató beszédet dr. Gergely István államtitkár mondta. Az emlékmű avatásával egyidejűleg felavatta az új partfal építményeit is. Ugyancsak március 11-ón avatták fel Szegeden a Bécsi körúton a Szeged újjáépítéséhez segítséget nyújtó európai fővárosok: Bécs, Berlin, Brüsszel, London, Párizs, és Kóma városát megörökítő emléktábláját. Az emlékbeszédet Prágai Tibor, a városi tanács elnökhelyettese mondta. A Szegedi Móra Ferenc Múzeum képtárában szegedi festőművészek műveiből, valamint egykorú várostervekből nyílt kiállítás, amelyet március 11-én Kardos Imre főmérnök nyitott meg. Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság március 12-ón tartotta megemlékezését, majd ezt követően megnyitotta az újszegedi, marostoroki gátőrházban berendezett vízügyi emlékhely kiállítását. Avató beszédet mondott: dr. Vágás István. A vízbetörés órájában, március 12-ón éjjel 2 és fél 3 óra között Szeged város összes harangját megkondították és fél órás harangzúgás emlékeztette a város lakosságát a száz évvel ezelőtt történtekre. 2. kép. A szegedi árvizi emlékmű — Segesdy Oyörgy alko tása. (Fotó : dr. Somogyi Károlyné)