Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
1. szám - Egyesületi és Műszaki hírek
26 Hidrológiai Közlöny 1979. 1. sz. Dr. Balogh J.—Tallér Gy.: Nagyüzemi tartályos csepegtető lyal, mint nyomásszabályozó és automatikus vízszétosztó szerkezettel ellátott nagyüzemi használatra alkalmas csepegtető öntöző berendezést dolgoztak ki. A berendezésre — az Olasz Köztársaság és a Magyar Népköztársaság közötti műszakitudományos együttműködés keretében 1977 májusában Magyarországon és 1977 őszén Olaszországban szolgálati szabadalom iránti igényt jelentettek be. A VITUKI-ban kidolgozták a berendezés tervezésénél követendő irányelveket és megtervezték a Dánszentmiklósi „Micsurin" Tsz 10 ha-os almás ültetvényére egy prototípus berendezést. A termelőszövetkezet a berendezést — a tervektől csupán kis mértékben eltérve — megépítette. A prototípus berendezés 1977. évi öntözési idény folyamán hónapokon át működött. Az üzemi tapasztalatok lényegében kedvezőek. Az 1977. évi üzem során megmutatkozott hiányosságok csupán olyanok, hogy — az elvi megoldások változatlan érvényben tartásával — azok az 1978. évi öntözési idényre kijavíthatok. \ IRODALOM [1] Balogh J. és társai: A cseppenkinti öntözés Magyarországon, VIZDOK, 1975. [2] Balogh J.—Klimó E.: Csepegtető öntöző szárnyvezetékek méretezése Vízügyi Közlemények, 1978/1. [3] Balogh J.—Tóth G.: Csepegtető öntözés, Vízügyi Közlemények, 1974/2. [4] Gavazza, D.: Irrigazione a Gocciá, Bonifica, 1976, Italia. [5] Goldberg, D. et alii. : Drip Irrigation, KFAR SHMARYAHU, 1976, Israel. [6] Karmelli, D. —Keller, J .: Trickle Irrigation Design RAIN BIRD, 1975, USA. [7] Perényi K.: A cseppenkinti öntözés külföldi gyakorlata VIZDOK, 1975. [8] Proceedings 2nd International Drip Irrigation Congress San Diego, 1974. [9] Tóth G.— Kiss K.: Csepegtető öntözés, Mezőgazdasági Kiadó, 1977. Budapest. Grossbetriebliche Tropfeiibewässerungsanlage mit Behälter Dr. Balogh, J. — Tallér, Gy. In Zusammenarbeit des Wissenschaftlichen Forschungszentrums für Wasserwirtschaft VITUKI und des Landwirtschaftlichen Hydraulischen Instituts der Pisaer Universität, wurde eine mit Druckregulierungsund automatischer Wasserverteilungs-Konstruktion versehene, für grossbetriebliche Zwecke geeignete Tropfenbewässerungsanlage ausgearbeitet. Für diese Einrichtung wurde im Rahmen der technisch-wissenschaftlichen Zusammenarbeit zwischen der Italienischen Republik und der Ungarischen Volksrepublik im Mai 1977 in Ungarn und im Herbst 1977 in Italien, der Anspruch für ein Dienst-Patent angemeldet. Im Forschungszentrum VITUKI wurden die im Laufe der Projektierung dieser Einrichtung zu verfolgenden Richtlinien ausgearbeitet und für die 10 ha grosse Apfelpflanzung der Produktionsgenossenschaft „Micsurin" in Dánszentmiklós eine Prototyp-Einrichtung projektiert. Die Produktionsgenossenschaft hat die Einrichtung — mit nur geringen Abweichungen vom Projekt — aufgebaut. Die Prototyp-Einrichtung arbeitete im Laufe der Bewässerungsperiode 1977 Monate hindurch. Die Betriebserfahrungen sind im wesentlichen günstig. Die Mängel während dem Betrieb im Jahre 1977 konnten — unter unveränderter Aufrechterhaltung der prinzipiellen Lösungen — für die Bewässerungsperiode 1978 ausgebessert werden. (Folytatás a 18. oldalról) A biológiai tisztítási eljárások során az utóülepítőből eltávolításra, illetve recirkulációra kerülő fölös iszap átemelését szolgáló szivattyúk elhelyezését több pályamű újszerűen úgy oldotta meg, hogy az az egyes utóülepítőkhöz illeszkedik és az itt keletkező iszaptömeg eltávolításának pontosabb lehetőségét automatizálható módon biztosítja. A Bíráló Bizottság külön vizsgálta az előregyártott irányítástechnikai megoldást és a tervezett üzemeltetői létszám helyes arányát. Több pályamű foglalkozott mikro-processzoros folyamatirányítás alkalmazásával. Rámutattak a pályázók arra, hogy meglevő hazai elemekkel hogyan oldható meg a szennyvíztelepek korszerű folyamatszabályozása. A szennyvíztisztító telep villamosenergia ellátását a pályaművek általában jól oldották meg. A pályázók nagy része terheléstől függő automatikus fázisjavítást irányozott elő. A mintegy 1000 kW egyidejű terhelés ítélhető kedvezőnek. Az 1 m 3 szennyvíz tisztításához felhasznált villamos energia reálisan 0,5—0,6 kWó. A gépészeti berendezések beruházási költségarányánál jónak fogadható el a 30 — 50%-os hányados. 50% feletti gépészeti költségarány csak a tiszta oxigénes technológiai eljárásnál jelentkezett. Ez reálisnak tekinthető, mivel a műtárgyépítési költségek ennél az eljárásnál az átlagosnál alacsonyabbak. A gépészeti ós vasszerkezeti berendezések korrózióvédelmét a pályaművek általában csak megemlítették, de a tényleges megoldásokra érdemi javaslatot nem tettek. 2. Mély- és magasépítés Építéstechnológiai szempontból a pályaművek csaknem kivétel nélkül törekedtek a korszerű, alacsony élőmunkaigényű szerkezetek és megoldások alkalmazására. A szennyvíztisztítás műtárgyait 6 pályamű tömbösített, a többi hagyományos (külön-külön elő- és utóülepítő medencés) formában oldotta meg. A tömbösítést mint gazdaságosabb területkihasználást a Bíráló Bizottság előnyben részesítette. Megmutatkozott, hogy a szennyvíztechnológiai szempontból logikus és ésszerű felépítésű műtárgy-sor építéstechnológiai és építésszervezési szempontból is kedvező lehetőségeket teremt. Előnyösek a hosszanti átfolyású medence-megoldások, amelyek között uralkodó volt a technológiai részfeladatokat ellátó egységek egytengelyű telepítése. A terepadottságoknak megfelelő kihasználása nemcsak a földmunka mennyiségére hatott előnyösen, hanem a tisztítási technológia energiaigényét is csökkentette (gravitációs üzem). A második díjas pályamű tömör elrendezésére jellemző, hogy 4,1 ha volt a területigénye. A medenceszerű technológiai műtárgyak építésmódjára tett javaslatok többsége központi betongyárból szállított, betonszivattyús bedolgozású nagytáblás zsaluzati rendszerek közé épített monolitikus műtárgyakat tartalmazott. Jó fogadtatásban részesültek a különféle mélyépítési panelrendszerek alkalmazására tett javaslatok. Ezek közül az egyik pályamű műgyanta habarcs kötést alkalmazott. A javasolt megoldás előnyösen iparosítható, élőmunkatakarékos eljárás. Műtárgy-tervezési szempontból az egyik legnagyobb feladatot az anaerob rothasztó kialakítása jelentette. A pályaművek egyik része vasbeton műtárgyat, másik része acéltartályokat javasolt. Figyelembe véve az elsősorban szóbajöhető építőipari szervezetek felkészültségét ós fejlődési irányát, az acélszerkezetű rothasztók létesítésére tett javaslatok részesültek előnyben. Ezek mel( Folytatás a 42. oldalon)
