Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
2. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: A nyugat-bükki karsztforrások foglalásainak vízföldtani tapasztalatai
72 Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. Aujeszky G.— Dr. Scheuer Gy.: A Ny.-bükki karszt. már nagyobb mélységre (100—180 m) került részének töréseire célszerű a kutat kiképezni (5. ábra) A kutak kezdetben kifolyóvizet fognak szolgáltatni és a várható üzemszerű vízszintek a termelés nagyságától függően 10—20 m körül alakulnak ki, a vízutánpótlódás és a karsztos kőzet tározó kapacitásának függvényében. 4.2.3. A felszálló forrásoknak két típusa van. Az egyik, ahol a vízzáró képződményekkel körülvett mészkő vagy dolomit sasbércét fiatal üledékek fedik le és a forrásvíz ezen keresztültörve jut felszínre. Ezt a típust a Ny-i Bükkben az egri források képviselik. Vízkészletük hasznosítása érdekében telepített kutak kitűzhetők a sasbérc legmagasabb részére — a forrás járatokra —- vagy a sasbércet lehatároló vetőkre, vagy a mélyre levetett karsztos kőzetet átjáró vetőkre. Mindhárom esetben a kutak eredményességének nagy a valószínűsége, amelyet számos kedvező adat bizonyít. A másik típusnál közvetlenül a víztartórétegből lép a víz a felszínre. Ilyen forrás a vizsgált területen pl. a felsőtárkányi Szikla forrás, amelynek mészkőrögét részben agyagpala, részben pedig miocén vulkáni képződmények veszik körül. Ilyen források vízutánpótlódásukat távolabbi területekről kapják és a' vízzáró képződmények alatti karsztos kőzetek közvetítésével jut el a víz a kifolyási helyig. Kúttelepítéses forrásfoglalásra többféle lehetőség kínálkozik. Kedvező morfológiai helyzet esetén vagy a forrásfeltörés helyén karsztos járatokból, vagy a karsztos rögön belüli vetők feltárásával oldható meg a vízkitermelés (6. ábra). Egyéb esetekben a forrás alatti, vagy feletti területrészeken kitűzött kutak létesítése jöhet számításba a különböző vízvezető járatok és vetők vizeinek hasznosítása érdekében (7. ábra). A Szikla forrásnál a forrás feletti területet kellett figyelembe venni, mert Felsőtárkány község közelsége miatt a forrás alatti területek nem jöhettek szóba. 4.2.4. A vegyes forrástípusoknál, miután azoknál keveredik több forrástípus, ill. együtt jelentkezik, a fent felsorolt esetek valamelyikét kell kiválasztani és alkalmazni. A kutas forrásfoglalásnál a kút vagy kutak legkedvezőbb helyeinek megállapítása érdekében természetesen előzetesen kutatási munkálatokat, hidrológiai megfigyeléseket és vizsgálatokat kell végezni. Ezek eredményei alapján dönthető csak el a foglalás legcélszerűbb módja, a kutak helye, annak kiképzése és a vízkivétel formája. 4.3. Természetes karsztos felszínalatti víztározás igénybevétele A tanulmány bevezetőjében tett megállapítás szerint a forráshozamok sokévi átlagértékének folya8. ábra. Forráshozam összeggörbe és a sokévi átlagos forráshozamnak megfelelő víztermeléshez szükséges felszín alatti tározótér grafikus meghatározása elméletileg teljesen szabályos forráshozam ingadozási periodicitással rendelkező forrás esetén Abb. 8. Graphische Bestimmung der Quellschüttungs-Summenkurve und der zur vieljährigen durchschnittlichen Quellschüttung entsprechenden Wasserförderung notwendigen unterirdischen Speicherräume, im Falle einer theoretisch über vollständig regelmässige Schwankungsperiodizität verfügenden Quelle ingadozási periódus Forrás hozom ingadozási periódus Forráshozam Vvir* 2,5 millió rn 3 —'——— JELMAGYARAZAT: Természetes fbrróshozamok összeg-görbéje ,A'pontban induló egyenletes (sokéviátlagos forróshozomnak megfeleli) víztermelés mellett a rendszerből távozó hozamok összeg Egyenletesen kitermelhető vízhozam mfév-ben (ho a V vj z mennyiség felszínalatti víztározásból rendelkezésre áll)
