Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
2. szám - Aujeszky Géza–Dr. Scheuer Gyula: A nyugat-bükki karsztforrások foglalásainak vízföldtani tapasztalatai
69 Hidrológiai Közlöny 1979. 3. sz. Schulhof Ödön A Ny-bükki karsztforrások foglalásainak vízföldtani tapasztalatai AUJESZKY GÉZ A*— DR. SCHEUER, GYULA* A Ny-i Bükkben az elmúlt évtizedekben végzett forrásfeltárási és karsztvízkutatási munkálatok jelentősen bővítették a hegységre vonatkozó karsztvízföldtani és földtani ismereteket. Ezeken túlmenően a forrásfoglalási és üzemelési tapasztalatok is szolgáltattak olyan adatokat, amelyek általánosabb következtetések és megállapítások levonását teszik lehetővé. Ilyennek fogható fel a források kutakkal történő foglalása, mert a térség vízigényeinek növekedése indokolttá teszi a vízkészletek teljes hasznosítását és ennek a követelménynek a kutas forrásfoglalásokkal eleget lehet tenni. A kutas forrásfoglalások megvalósítása ós kialakítása függ a forrástípusoktól, a környezet morfológiai adottságaitól, a környezet földtani felépítésétől. Ezekre vonatkozóan kívánunk példákat bemutatni a szerzett tapasztalatok alap-' ján, valamint a karsztrendszer szükséges tározási kapacitásának meghatározására grafikus módszert mutatunk be annak érdekében, hogy a sokévi átlag forráshozarnnak megfelelő vízkészlet rendelkezésre álljon. 1. Bevezetés A rendelkezésre álló karsztvízkészletek teljes és gazdaságos hasznosítása szempontjából nem érdektelen, hogy a vízkivételi műszaki létesítmények — forrásfoglalások — az adott körülményeknek legmegfelelőbben legyenek megválasztva és kiépítve, mert ezek döntően és alapvetően kihatnak az egész vízmű üzemeltetésére és annak gazdaságosságára, továbbá meghatározói a vízfogyasztók — a lakosság, nagy ipari üzemek — igényeinek kielégítése szempontjából. Az utóbbi években számos cikk és előadás foglalkozott a Bükk-hegység karsztvízkészletével. Ennek értéke ma már megközelítően ismert. Ez egy jelentős vízmennyiség, ezért nem közömbös, hogy ebből — amely kifogástalan ivóvíz — menynyit és milyen formában hasznosítanak. A vízkivétel a Bükk-hegység karsztvízföldtani adottságaiból eredően túlsúllyal karsztforrások foglalásával oldható meg. Éppen ezért a karsztforrások foglalásának helye, ezek módja és kialaSzáma Megnevezés 1. Tardonai Hársas-forrás 2. Szalajka felső-forrás 3. Szalajka Szikla-forrás 4. Bélapátfalvai Mária forráscsop. 5. Mónosbéli forráscsop. 6. Eger Bervai-forr. 7. Felsőtárkányi Szikla-forrás 8. Egri-források 9. Noszvaji Forrókút 10. Síkfőkúti Imre-forrás 11. K ácsi- források 12. Sályi Vízfő * ÉVM Földmérő és Talajvizsgáló Vállalat, Budapest. kítása meghatározója az egész vízműnek, mind gazdasági, mind pedig a víztermelés mennyiségi oldaláról. A Földmérő ós Talajvizsgáló Vállalat 1950 óta a Bükkhegység területén 12 karsztforrás foglalására vonatkozóan végzett vízkutatási munkálatokat és adott ki forrásfoglalási terveket, amelyek már megvalósultak, ill. kivitelezés alatt állnak (1. ábra, 1. táblázat). Egyes jelentős karsztforrások megkutatásáról ós a foglalások műszaki eredményéről és hidrológiai megfigyelésekről több szerző számolt be a szakfolyóiratokban. így többek között Almássy B. (1964—65) és Zsilák Gy. (1960) a Szalajkai források foglalásáról és a munkálatok során jelentkező problémákról írtak, és tettek kritikai észrevételeket a megválasztott forrás foglalási módról, valamint annak eredményességéről, ill. hiányosságairól. Marton L. (1963) pedig a mónosbéli Vízfőforrás vízföldtani vizsgálatáról ós a forrásfoglalásról írt cikket a Hidrológiai Közlönyben. Az utóbbi években a vízigények növekedése e térségben szükségessé tette a még szabad források vizeinek hasznosítását, vízellátási rendszerekbe való bekapcsolásukat, valamint a már foglalt forrásoknál olyan vizsgálatok és megfigyelések végrehajtását, amelyek esetleges többletvíznyerés lehetőségeit tisztázzák. E munkálatok során nyert eredmények és szerzett tapasztalatok szolgáltatták azokat az adatokat, amelyek alapján lehetőség nyílt nemcsak egyedi, hanem általánosabb következtetések és megállapítások levonására. 2. A vizsgált karsztforrások általános vízföldtani viszonyai A Bükk-hegység nagy területét magában foglaló karsztforrás vizsgálatok eredményei azt igazolták, hogy a hegység bonyolult felépítése és egyegy területrészre jellemző földtani adottságok meghatározói az egyes források eredetének és származásának. Ez tágabb értelemben fordítva is igaz, 1. táblázat „ , T T, . , , , » , Vízhozam „ , ,, , ,. Kivitelezés Forrás típus Víztartó kőzet ,,' l t] H . íoglalas módja ont a felszálló triász mészkő 100 akna 1962. átbukó triász mészkő 4 000 táró 1956—1963. átbukó triász mészkő 3 000 táró 1956—1963. átbukó triász mészkő 500 fúrt kút 1975. vegyes triász mészkő 1 500 akna táróval 1962. duzzasztott triász mészkő 2 500 akna + fúrt kút 1963—1972. felszálló triász mészkő 2 000 fúrt kút 1978. felszálló triász és felső 15 000 nyitott meden1932—1973. eocén mészkő cés, fúrt kút duzzasztott f. eocén mészkő 500 l/p fúrt kút 1978. duzzasztott f. eocén mészkő 350 l/p aknás — vegyes f. eocén mészkő 10 000 l/p fedett medencés 1970. vegyes f. eocén mészkő 2 500 l/p galériás 1972.
