Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

2. szám - Dr. Szalay Miklós: A szabadfelszínű mozgások hidraulikájának hazai helyzete és a fejlesztés feladatai a népgazdasági igények tükrében

62 Hidrológiai Közlöny 1979. 2. sz. Dr. Szalay M.: A szabadfelszínű mozgások jelentek. Haszpra néhány éve végzett áramláskeltette műtárgyrezgésekkel kapcsolatos modelltörvényei ugyancsak fontos eredményként könyvelhetők el. Bár a sztochasztikus hidraulika jellegénél fogva a nyíltfelszínű vízmozgások minden jelenségével kapcsolatban alkalmazási területre talál, a hidraulikában újszerűnek számító módszerei és az e téren világszerte éppen most meginduló fejlődés miatt külön említést érdemel. A vele kapcsolatos hazai vizsgálatok a már említett átvonulási elmélet kidolgozásával kezdődtek el. Ezt követte Szigyártó további vizsgálatai a mérés útján meghatározott hidraulikai paraméterek megbízhatóságának, majd legújabban, a permanens felszíngörbék számítását terhelő hibák jellemzésére. Hazai hidraulikai laboratóriumaink műszerezettsége a világszínvonalhoz képest nagyon szegényes és a saját műszerfejlesztés is csak szórványosan fordul elő. Ez utóbbi téren kiemelendők Kaposi kutatásai, amelyek révén olcsó eszközökkel lehetővé vált a turbulens sebességkomponensek átlagértékeinek lézerrel történő mérése és digitális kijelzése. Ugyancsak fontos eredmény a Somlyódy és társai által kifejlesztett száloptikás fotométer, amely az áramló víz turbiditásának folyamatos kijelzése révén hatékony eszköz a diszperziós tényező meghatározásában. Sajnálatos, hogy a többdimenziós áramlások számítása hazánkban rendkívül elmaradott állapotban van. 4. Értékelés és tennivalók Megállapítható, hogy a szabadfelszínű hidraulika területén hazánkban folyó kutatások témaválasztásukban megfelelnek a népgazdaság igényeinek, de nem merítik ki azokat a területeket, amelyeken kutatásra itthon szükség van. A kutatások színvonala egyenetlen: kis hányadukban ütik meg a nemzetközi nívót és adnak valóban újat és értékeset a világ hidraulikai ismereteihez hozzá. Volumen szempontjából is elmaradunk attól, ami — más hasonló kis országokkal összehasonlítva — tőlünk elvárható lenne. A nyomtatásban is megjelenő, szabadfelszínű hidraulikai témájú, új eredményeket ismertető publikációk száma rendkívül kevés. Ugyanez áll a Magyar Hidrológiai Társaság előadóülésein elhangzó előadásokra is. A szabadfelszínű hidraulikát ténylegesen művelők (nem csupán felhasználók) száma — bármilyen viszonyítási rendszerben —• igen kicsiny. Kapcsolatuk a külföldi kutatási intézményekkel, részvételük a nemzetközi szakmai rendezvényeken szinte elhanyagolható. A kutatókat kiszolgáló információs rendszer kezdetlegessége igen megnehezíti, hogy a világ szakirodalmát a szükséges gyorsasággal követni tudják, mellőzve ezzel a már kutatott vagy lezárt kérdések újbóli vizsgálatát. Az alapkutatások — amelyek a következő évtizedek fejlesztési tevékenységének tudományos megalapozását kell, hogy szolgálják — részesedésüket tekintve nagyon hátrányos helyzetben vannak. A szokványos megfogalmazási móddal szemben — ti. hogy eredményeinkre nagyon büszkék vagyunk, bár vannak még hibák — inkább a fordítottja áll, vagyis hogy nagyon sok mulasztást kell pótolni, sok hibát kijavítani, bár vannak olyan eredmények is, amelyekre büszkék lehetünk. Gyökeres változtatásokra van szükség ahhoz, hogy maradéktalanul meg tudjon felelni a magyar felszíni hidraulikai kutatás a mennyiségi és minőségi vízkészletgazdálkodás egyre fokozódó igényeinek. Főbb tennivalóink — címszavakban — a következőképpen foglalhatók össze: — az alapkutatások erőteljesebb pénzügyi támogatása, — a hidraulikai szakemberek, kutatók képzésének ill. továbbképzésének intézményessé tétele, — a nemzetközi kapcsolatok erősítése tanulmányutak, külföldi rendezvényeken történő részvétel fokozása révén, elsősorban a legfontosabb témákban, — az információs rendszer tökéletesítése, korszerűsítése, — az itthon hasznosítható külföldi eredmények gyors felmérése és adaptálása, — a műszerezettség színvonalának emelése import és hazai fejlesztés révén, — egyes kiemelt részterületeken tudományos műhelyek, „iskolák" létrehozása, továbbfejlesztése. A felsorolt teendők nem csupán a felszíni hidraulikára jellemzőek, felsorolásuktól mégsem lehet eltekinteni. Ha sikerül kutatásaink eme objektív feltételeit megteremteni, akkor remélhető, hogy a hazai felszíni hidraulikai kutatás ismét fel tud zárkózni a nemzetközi mezőnyben is az őt megillető helyre. Ez nem hiúsági kérdés, hanem elsősorban népgazdaságunk javát is szolgálja. Legyen szabad itt befejezésül a holland példára hivatkozni. Ez a hozzánk hasonlóan kis ország igen nagy hidraulikai kutatási kapacitást fejlesztett ki mind laboratóriumok és más felszerelés, mind a kutatói gárda tekintetében. Az eredmények nem csupán a hazai feladatok magasszintű előkészítésében és végrehajtásában nyilvánulnak meg, hanem hatalmas szellemi exportban (külföldi megbízások alapján történő tervezés, kutatás, szakértés, nagy létszámú nemzetközi továbbképző tanfolyamok szervezése) és nem utolsósorban a széleskörű nemzetközi elismerésben is. A példa követésre méltó. 5. Összefoglalás A tanulmány a szabadfelszínű vízmozgásokkal kapcsolatos kutatások fejlődését, ennek irányait, az utóbbi években bekövetkezett változásokat, tendenciákat elemzi. Részletesen rámutat a hazai hidraulikai kutatások eredményeire és hiányosságaira. A kutatásokban tapasztalható hazai hiányosságok megszüntetése érdekében javaslatokat tesz. Fontos megállapításai, hogy a hazai hidraulikai kutatások számos területen elmaradtak a nem zetközi szinthez képest és a hiányosságok mielőbbi megszüntetését sürgeti.