Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
12. szám - Dr. Pálfai Imre: Csongrád megye vízrendezésének fejlesztése
564 Hidrológiai Közlöny 1979. 12. sz. Dr. Pálfai I.: Csongrád megye vízrendezése [m] Terepszint ~ 30 D 1956 11957 \ 1958 11959 11960 \ 1961 11967 \ 1963 1196Í \ 1965 \ 1966 \ 1967 \ 196811969 \ 1970 \ 1971 \ 1972 11973 119n \ 1975 \ 1976 \ IS77 \ 1978 Hidrológiai év 5. ábra. A talajvíztükör terep alatti mélységének változása Hódmezővásárhely környékén (461. észlelő kát) Puc. 5. KoAeßanue ypoeHH nod3eMHbtx eod e paűone eopoőa XoÖMe3eeauiapxeAb (HOÖA. cneaoicuHe 2 461.) Abb. 5. Änderung der Tiefe des Grundwasserspiegels unter dem Gelände in der Umgebung von Hódmezővásárhely ( 461 Beobachtungsbrunnen ) korlátozzák. Természetesen ehhez nemcsak a főművek, hanem a kapcsolódó üzemközi és üzemi művek összehangolt fejlesztése is nélkülözhetetlen. A koncepcióterv szerint az üzemen belüli és az üzemek közötti csatornahálózat sűrűségét az 1975. évi 0,63 km/km 2-ről háromszorosára, közel 2 km/km 2 értékre kell növelni. Ezen a téren tehát ugrásszerű fejlődést kell elérni (4. ábra). Összesen mintegy 5000 km új csatorna és a hozzájuk tartozó műtárgyak megépítése szükséges. Az új csatornák zömmel üzemi csatornák lesznek (itt hatszoros a növekedés!), az üzemközi csatornák hossza — az üzemösszevonások miatt — talán még csökkenni is fog. A belvízi csúcsok mérséklése és a belvizek hasznosítása érdekében övgátas vízvisszatartó rendszereket kell létesíteni az erre alkalmas legelőkön (összefüggő, nagyobb egységekben), összesen 15 000 ha-on. A koncepció hangsúlyozza, hogy az üzemi vízrendezésnél a műszaki és az agrotechnikai-agronómiai beavatkozásokat —- azok kellő hatékonysága érdekében — együttesen kell alkalmazni, azaz komplex meliorációt kell végezni. Ez a természetes csapadék nagyobb mértékű helybentartásának és hasznosításának is legjobb módja. A megvalósításnál szem előtt kell tartani a korszerű növénytermesztés követelményeit (megfelelő táblaméretek stb.) és biztosítani kell, hogy a táblákról a káros víz minden körülmények között, — ha szükséges, tereprendezés vagy talajcsövezés segítségével — bekerülhessen a csatornahálózatba. A talajcsövezés kiterjedtebb alkalmazása a magas talajvizű vagy fakadóvizes területeken (főként a Maros mentén), a rossz vízgazdálkodású, de egyébként jó vagy közepes termőképességű talajoknál indokolt. A talaj csövezésnek jelentős szerepe lehet — különösen a megye tiszántúli részein — a termőtalajok sóháztartásának javításában is. Amint az 5. ábrán látható, a talaj víztükör "sokéves ingadozása Hódmezővásárhely térségében eléri a 2—3 m-t; a talajvíz egyes években a felszín közelébe emelkedik, ez által az altalajt fokozatosan elszikesíti (a talajvíz oldott sótartalma, ezen belül nátrium-tartalma igen magas.) Csongrád megyében a komplex melioráció végrehajtására 250 000 ha-on van szükség, tehát évente kb. 15 000 ha-t kell kivitelezni. Az előttünk álló feladat óriási, hiszen az 1975-ig vízrendezett terület mindössze 40 000 ha, de komplex meliorációt csupán két üzemben (a Tiszaszigeti Búzakalász Tsz-nél és a Eelgyői Állami Gazdaságban) végeztek. A kivitelezési sorrend szigorúan igazodjék az állami főművek fejlesztéséhez, azok elsődlegességét mindenkor betartva. Az üzemi-üzemközi vízrendezésben, ill. a komplex meliorációban mutatkozó lemaradásokat sürgősen be kell hoznunk ott, ahol az állami főművek már kellő mértékben ki vannak építve (pl. a Vidreéri rendszerben). A vízrendezéshez kapcsolódó telkesítést (területrendezési és talaj javítási) feladatokat az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet kSzegedi Laboratóriumának tanulmánya alapján határoztuk meg. A főbb mennyiségi mutatók: kémiai talajjavítás meszezéssel 60 000 ha, gipszezéssel 50 000 ha, fizikai talajjavítás 200 000 ha, homokjavítás 10 000 ha, tereprendezés, ill. talajcsövezés 120 000 ha, területrendezés (táblásítás) 250 000 ha. A belterületi vízrendezés kérdéseiről egy másik alkalommal kívánunk bővebb tájékoztatást adni, most csak annyit jegyzek meg, hogy a belterületi vízrendezés fejlesztését — az eddigi részleges megoldások helyett — a település egészére, vagy egy-egy nagyobb részére elkészített átfogó tervek alapján, a településfejlesztési elképzelésekkel szoros összhangban kell végrehajtani, figyelembe véve az érintett belvízrendszerhez való kapcsolódás lehetőségeit. A települések fejlesztése során minden esetben érvényt kell szerezni a vízügyi szakvéleményeknek, különös tekintettel a talajvízviszonyok helyenkénti meghatározó szerepére. (Feltűnő pl., hogy Makón a talajvíz szintje a belváros jelentős részén is időnként 30—50 cm-re megközelíti a terep szintjét). A koncepcióterv szerint a Csongrád megyei belterületi csatornák hosszát a jelenleginek közel kétszeresére kell növelni, ami kb. 1300 km csatorna építését teszi szükségessé. A koncepciótervben előirányzott fejlesztési célok megvalósításának becsült beruházási költségei 1976. évi árszinten a következők: — állami főművek — üzemi és üzemközi művek — telkesítési munkák (területrendezés, talajjavítás stb.) — belterületi vízrendezés Összesen: 767 millió Ft 833 millió Ft 1905 millió Ft 478 millió Ft 3983 millió Ft
