Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

12. szám - Dr. Pálfai Imre: Csongrád megye vízrendezésének fejlesztése

Dr. Pálfai I.: Csongrád megye vízrendezése Hidrológiai Közlöny 1979. 12. sz. 565 1. táblázat A Csongrád megyei belvízrendszerek teljesítőképessége és javasolt fejlesztése TaÖA. 1. nponycKuaa cnocoőiiocmb ocymumeAbUbix cucmeM e oőAacmu loHepad u npedAaeaeMoe pa3eumue Tabelle 1. Leistungsfähigkeit und vorgeschlagene Entwicklung der Binnenwassersysteme im Komitat Csongrád Az állami főA belvízrendszer, ill. művek fajlabelvízöblözet gos teljesítő- A fejlesztés képessége mértéke Jele Megnevezése TerüJelenJava[l/s [ %] Megnevezése lete [km

2] legi [l/s•km

2] solt [l/s • •km

2] •km

2] 34. Dongér—• Halasi (2. öblözete) 110,8 9,0 18,0 9,0 100 35. Vidreéri 248,9 40,2 40,2 0 0 36. Percsora— 156,9 41,4 58,0 16,6 40 Sövényházi 156,9 41,4 37. Algyői 923,0 18,7 23,3 4,6 25 38. Tápé— Vesszősi 102,3 54,7 '54,7 0 0 39. Gyálai 533,8 34,3 38,4 4,1 12 77. Kurcai 1124,9 19,1 22,8 3,7 20 78—79. Mártélyi és Tisza—Ma932,6 23,7 31,3 7,6 32 Mártélyi és Tisza—Maroszugi 80. Sámsoni (1. öblözete) 131,1 22,9 32,6 9,7 42 81. Élővízi (2— 4. öblözete) 142,7 16,1 21,6 5,5 34 82. Újszeged 54,3 58,9 58,9 0 0 83. Maros bal parti 197,1 26,1 50,2 24,1 92 Az 1961—1975 közötti 15 évben 820 millió Ft-ot fordítottak a megyében vízrendezésre. A mostani előirányzat ennek közel ötszöröse (ha az időközi árváltozásokat is tekintetbe vesszük, akkor is legalább három-négyszerese). A vázolt program 15 év alatti megvalósítása tehát nagy erőfeszítéseket kíván, de nem elérhetetlen célkitűzés. A legnagyobb feladatot jelentő telkesítési munkák költségének 60%-át a talajjavítás, 40%-át pedig az egyéb munkák (területrendezés, tereprendezés, talaj csövezés) teszik ki. A megye területére tervezett vízrendezési és az azokhoz kapcsolódó telkesítési beruházások gazdaságosságát az Öntözési Kutató Intézetben dr. Szőke Molnár Lajos által végzett vizsgálatok támasztják alá. Ezekből megállapítható, hogy a 10%-os valószínűségi szinten várható évi többletjövedelem 350 millió Ft (a többleteredményt a mezőgazdaság „vállalati szintjén" számolva), a beruházás megtérülési ideje pedig 11 év. A számítások eredményei a tervezett beruházások szükségességét egyértelműen igazolják, különösen ha figyelembe vesszük a nem számszerűsíthető gazdasági és szociálpolitikai hatásokat is. A vízrendezési beruházások terv szerinti megvalósítása Csongrád megye jövője szempontjából azért is fontos, mert ez megnyitja az utat az öntözéses gazdálkodás nagyobb arányú fejlesztéséhez, amihez — másfelől — Csongrádi Vízlépcső fog megfelelő alapot teremteni. 0 pa3BHrnn BOAHO-MejiHopaTHBHOro oöecneieHHfl oöJiacTH MoHrpafl JJ-p naAcfiau, H. PaöoTa 3H3K0MHT c KOHuenuiiOHHbiM npoei<TOM, paspaSoTaHHbiM YnpaBJieHHeM BOflHoro xo3flíícTBa «HHJKHHJI Tiica» Ha nepcneKTHBy B 15—20 jier. Pa3paőoTKa npoCKTa CTana HeoSxo/uiMoií nocjie HeoflHOKpaiHbix no«TonJieHHH CejIbCK0X03$lHCTBCHHbIX nOJieft H HaCeJieHHblX nyHKTOB, KOTopbie npnMHH5iJin 3HaMHTejibHbiH ymepö (iwe>K,ny 1965—1977 rr. npn6jiH3HTejibHo 5 Mp;i <J>T-OB). C TOMKH 3peHH5i noATonjieHHH Bo^aMH 3aMefljieHHoro MecTHoro CTOKa B OCOŐO TOJKCJIOM nojro>KeHHH Haxoíwrcfl ueHTpajibHbie paííoHbi oöJiacTH, nocKOJibKy OHII pacnojio>KeHbI Ha HH3KHX OTMeTKaX MeCTHOCTH (pUC. 1.), B 3THX paöOHax uinpoKO pacnpocTpaHenbi no^Bbi c HeöiiaronpHJITHblMH BOÄHO-({)H3HHeCKHMH nOKa3aTejl51MH (pUC. 2.), rpyHTOBbie BOflbi BO MHOTHX MecTax CTOHT BHCOKO (puc. 3.) H B 3THX MecTax BO BpeMfl naBOflKOB nOJlBJIJUOTCH T. H. ÄpeHa>KHbie boám. CorJiacHO miaiiy nponycKHaji cnocoOHOcrb ro^oBHbix ocyuiHTeJibHbix coopy>KeHHH 6yneT flOBeaeHa no 32 ji/ceic c KM

2 (yBejiH^teHHe Ha 40%). üponycKHaíi cnocoőHoerb X03HHCTBCHH0H H MOKX03HHCTBCHH0H KOJIJieKTOpHOH CeTH yBejiHMHBaeTCji «o 2 KM/KM-' (TpexKpaTHoe yBejuiHemie rycTOTbi). (puc. 4.). PaöoTbi, conpoBo »«aiomne MCJTIIOpaanio (ÖJiaroycTpoHCTBO TeppHTopnn, yjiymneHHe noMB) ÄOJDKHH BbinOJIHJJTbCJI T3K>K6 (JlOpCHpOBaHHbiMH TeMnaMH. KoMnjieKCHyio MejiHopaunio HCOSXOAHMO BbinojiHHTb Ha TeppHTopnH B 275 Tbic. ra. CjieAyeT y^ejraTb ocoőoe BHHMaHHe noJiH pe>KHMa rpyrn-OBbix BOA, KOTopan MecTaMH CTaHOBHTCji onpeaejiíuomett (puc. 5.). JLnHHy BOAOOTBOAíJmeií ceTii B ripe.ne.nax TeppHTopHH HacejieHHbix nyHKTOB CJieAyeT yABOHTb. Pa3MepbI KanHTajTbHblX BJ10M<eHHH Ha OCymeCTBJTeHHe njiaHa opueHTHpoBOfHO oaeHeHbi B 4 iwpA OT-OB. llpoeKTbi coaepwaT H aKOHOMHMecKne pacneTbi. flpHBOAHTCfl peKOMeH^auHH no uejiecoo6pa3HOH HiepeAHocra paOoT. Entwicklung der Wasserregulierung des Koniitats Csongrád Dr. Pálfai, I. In der Abhandlung wird der durch die Wasserwirtschaftsdirektion Unteres Theissgebiet (Szeged) ausgearbeitete Konzeptionsplan besprochen, der für die Perspektive von 15

—

20 Jahren die Entwicklungsaufgaben der Wasserreguliering bestimmt. Die Ausarbeitung des Plans wurde notwendig, weil in der Landwirtschaft und in den Siedlungen des Komitats serienweise schwere Binnenwasserschäden entstanden sind (zwischen den Jahren 1965

—

1977 haben diese Schäden bereits 5 Milliarden Forint betragen). Auch Sicht der Binnenwässer ist besonders der mittlere Teil des Komitats gefährdet, dieser liegt nämlich am niedrigsten (Abb. 1) und hier nehmen die wasserwirtschaftlich schlechten Böden ein grosses Gebiet ein (Abb. 2), das Grundwasser ist an mehreren Stellen hoch (Abb. 3) und hier erscheinen zur Zeit der Hochwässer der Tisza und der Maros, die Qualmwässer. Laut dem Plan muss die Leistungsfähigkeit der staatlichen Hauptwerke durchschnittlich auf 32 1/s (um 40 %) und die Dichtheit des betrieblichen — zwischenbetrieblichen Kanalnetzes auf 2 km/km

2 (auf das dreifache) erhöht werden (Abb. 4). Die sich der Gewässerregulierung anschliessenden Parzellierungsarbeiten (Gebietsplanung, Bodenmelioration) müssen auch in raschem Tempo vor sich gehen. Eine komplexe Melioration ist auf insgesamt 275 000 ha notwendig. Besondere Aufmerksamkeit muss der stellenweise zu bestimmenden Rolle der Grundwasserverhältnisse zuge-