Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
12. szám - Dr. Pálfai Imre: Csongrád megye vízrendezésének fejlesztése
Dr. Pálfai I.: Csongrád megye vízrendezése Hidrológiai Közlöny 1979. 12. sz. 563 nelc fajlagos teljesítőképességét, az 1975. évi 23 l/s * •km 2 átlagos értékről, 32 l\s-km 2-re kell növelni. Ennek eléréséhez a korábbi fejlesztési ütemet továbbra is tartani kell (4. ábra). Az egyes belvízrendszerekre vonatkozó javaslatokat az 1. táblázat ban foglaltuk össze. Mint látható, a legerőteljesebb fejlesztés a 83. Maros balparti belvízrendszerben szükséges. A 35. Vidreéri, a 38. Tápé-Yesszősi és a 82. Ujszegedi belvízrendszerek főműveit a közelmúltban kellő mértékben fejlesztették, ezért ezeket — a következő 15—20 évben — nem kell bővíteni. A koncepció leszögezi, hogy az anyagi erőforrásokat egy-egy belvízrendszer fejlesztésére kell össz•1. ábra. A Csongrád megyei vízrendezési főművek teljesítőképességének és az üzemi-üzemközi csatornahálózat sűrűségének növekedése Puc. 4. tí03pacmHbte nponycKHoü cnocoömcmu eoAoenbix coopyyiceHuü u eycmomu x03aucmeeHH0Ü u MeMcxo3nücmeeHHoü KOAAeKmopmü cemu e OÖA. tompád Abb. 4. Erhöhung der Dichte der Leistungsfähigkeit und des betrieblichen-zwischenbetrieblichen Kanalnetzes der Gewässerregulierungs-Hauptwerke im Komitat Csongrád pontosítani, mégpedig a következő sorrendben: 83. Maros balparti, 79. Tisza—Maroszugi a (hozzákapcsolt 78. Mártélyival együtt), 3G. Percsora— Sövényházi, 77. Kurcai, 37. Algyői és 39. Gyálai rendszer. A kivitelezés javasolt sorrendjét az eddigi belvízkárok és a társadalmi-gazdasági adottságok színvonalának mérlegével határoztuk meg, felhasználva az Öntözési Kutató Intézet — megbízásunkra végzett — ilyen irányú vizsgálatait. Megjegyzendő, hogy a 80. Sámsoni belvízrendszer fejlesztése ugyancsak sürgős, de ez elsősorban a Békés megyei helyzet javítását szolgálja. A belvízrendszerek teljesítőképességének növelésénél mindenekelőtt a tározási lehetőségek kihasználására törekedtünk, s a jelenlegi belvíztározási össztérfogat 15 millió m 3-rel (67%-kal) való megemelését irányoztuk elő. A torkolati szivattyútelepek kapacitását 26 m 3/s-mal (36%-kal), a közbenső átemelőkét pedig 15 m 3/s-mal kell növelni, s szükségessé válik a belvízi főcsatornák mintegy 300 km hosszúságban történő bővítése és 50 km hosszú új főcsatorna építése is. Gondot fordítottunk arra, hogy a torkolati teljesítőképességet a belvízrendszeren belüli ,,szűk keresztmetszetek" ne JELMAGYARÁZAT: !:'; [ Szegény homok F^T] Televényes homok Hl. homokos vályog 1 , középkötött vályog epg Erősen kötött vályog & és agyag Hl Szikesek 0 5 10 15 20[km] JUGOSZLÁVIA \ ROMANIA 3. ábra. A talajvíztükör (közepes nagyvíz) terep alatti mélysége Csongrád, megyében Puc. 3. CpedHHH znyöuHa 3aAeeauun nuaoebix eopu30Hmoe nod3eMHbix eod nod ypoemM Mecmmcmu e oöAacmu lompad Abb. 3. Tiefe des Grundwasserspiegels unter dem Gelände (mittleres Hochwasser ) im Komitat Csongrád A számítások végeredményét — néhány belvízrendszernél — dr. Oroszlány István módszerével ellenőriztük (ez a belvízi mintaöblözetekben mért tényleges lefolyási értékeken alapszik), s jó egyezést találtunk. A folyók menti belvízrendszereknél az árvizek következtében keletkező fakadóvizek mennyiségét is meghatároztuk, km-enként 60 1/s-mal számolva. A hidrológiai vizsgálatokon alapuló javaslatunk szerint a Csongrád megyei belvízrendszerek főműveiJUÖUÖILAVIA K RUMANIA 2. ábra. Talajtani vázlat Csongrád megyéről Puc. 2. noteeHHaa Kapma oöAacmu Vonepad Abb. 2. Bodenkundliches Schema des Komitats Csongrád