Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

11. szám - Fórizs Józsefné–dr. Szabó Zoltánné–dr. Szováty György–dr. Vermes László: Szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása

Forizs J.-né és társai: Szennyvíziszapok Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. 479 denképpen a kadmium[(Cd), a nikkel (Ni), az ólom (Pb), a higany (Hg) és az arzén (As), de bizonyos mennyiségen felül káros lehet a cink (Zn), a réz (Cu), a króm (Cr), a szelén (Se) és a bór (B) tartalom is. Az iszap vas és alumínium tartalma agrokémiai szempontból gyakorlatilag nem játszik szerepet, mint ahogy nincs jelentősége a makrotápanyagok közül a káliumnak sem, a települési iszapokban a nitrogénhez és a foszforhoz képest ugyanis koncentrációja igen alacsony. A talajba vitt iszappal elsősorban a növényi makrotápanyagok recirkuláltatását valósítjuk meg, míg a szervesanyag tartalom a talaj szerves anyagait dúsítja és ezáltal a talaj termékenységének fenntartásához, vagy javításához járul hozzá. A növényi tápanyagok közül a legfontosabb a nitrogén hatása, nemcsak azért, mert relative ebből találunk a legtöbbet a települési szennyvíziszapokban, hanem azért is, mert ennek hatása érvényesül a legközvetlenebbül a termesztett növényeken. Ezért általában az iszap N—tartalmát szokták alapul venni az alkalmazható iszapadagok, ill. az elhelyezéshez szükséges területnagyság méretezéséhez, amennyiben nem az iszap káros öszszetevői jelentik a limitáló tényezőt. Figyelembe kell venni azt is, hogy az iszapban kimutatható nitrogénnek nem a teljes mennyisége használható föl a növények által. Az iszapadagolás évében az összes nitrogénnek mintegy a fele, vagy harmada hasznosul a tapasztalatok szerint, de a következő években jelentkező nitrogén-utóhatásokra nincsenek egyértelmű adataink. Fontos és jelentős trágyázó szerepű az iszapban lévő foszfor is, amelynek csupán 1/3—1/4 részét vonják ki a növények az első évben, így részint utóhatásra, részint —• évenkénti adagolás esetén — feldúsúlásra lehet számítani belőle a talajban. Ez a foszfát feldúsúlás azonban aligha lesz kritikus hatású a növények növekedésére, mert a foszfát hatása alapvetően különbözik a nitrogénétől, sőt a feldúsúlás egyes talajokban kimondottan kedvezően értékelendő. Pozitívan kell értékelni fentieken kívül még az iszappal a talajba vitt meszet is, mert ez a mészmennyiség ellene dolgozik a talajok elsavanyodásának, hozzájárul az iszap bomlásakor keletkező savak semlegesítéséhez, de befolyásolja a nehézfémek oldhatóságát is. Ezért kedvező, ha az iszap mész-, ill. Ca-tartalma nagy, sőt igen gyakran az iszap mésztartalmának mesterséges kiegészítése, vagy a talaj párhuzamos mész-trágyázása is indokolt lehet. A túlnyomórészt biológiai eredetű anyagokat tartalmazó szennyvíziszap azáltal válik ún. teljes . értékű trágyává, hogy a növényi makrotápanyagok mellett mikroelemeket is tartalmaz, amelyek bizonyos koncentráció értékekig nemcsak hasznosak, de nélkülözhetetlenek is lehetnek, de a kritikus koncentráción felül toxikus anyagként szerepelnek a növényi, vagy az állati szervezetre és végső soron az emberre nézve. A kritikus határkoncentrációk és a talajokban, ill. az iszapban megengedhető mennyiségek meghatározása érdekében világszerte folynak a vizsgálatok, a méré3. táblázat Különböző elemek leggyakrabban előforduló és a növények tűrőképessége szempontjából megengedhető koncentrációi a talajban (Tietjen, 1974 nyomán) Tai)/1. 3. HauőoAee nacmo ecmpeiaeMbie KOHifeHmpaifuu pa3AUHHbix SAeMenmoe u IIJJ K c mo'iicu 3penun euHOCAüeocmu pacmeimü Tabelle 3. Die am häufigsten vorkommenden verschiedenen Elemente und aus Sicht der Toleranz der Pflanzen lässigen Konzentrationen im Boden Összes elem tartalom El

e. [mg/kg talaj] Megenged, normál talajban neto meK koncentleggyakrabban előforduló szórás-tartomány ráció Be* 1 — 5 0,1 — 10 10 B 5 —• 30 2 —100 100 F 50 —250 10 —500 500 Cr 10 — 50 1 —100 100 Ni 10 — 50 1 —100 100 Co 1 — 10 1 — 50 50 Cu 5 — 20 2 —100 100** Zn 10 — 50 10 —300 300** As 2 — 20 1 — 50 50 Se 1 — 5 0,1 — 10 10 Mo 1 — 5 0,2 — 10 10 Cd* 0,1 — 1 0,01— 1 5 Hg* 0,1 — 1 0,01— 1 5 Pb 0,1 — 5 0,1 — 10 100 Megjegyzés: * különös elővigyázat szükséges, ** komló és szőlő ültetvényben még nagyobb értékek is megengedhetők. sek hazánkban is megkezdődtek. A rendelkezésre álló külföldi források alapján a 3. táblázatban bemutatjuk a talajban a növények tűrőképessége szempontjából megengedhető, valamint általánosan előforduló mikroelem tartalom értékeit, a 4. táblázatban pedig az egyes nyomelemeknek a természetes környezet különböző fázisaiban — így a talajokban és a növényekben — előforduló koncentrációjáról adunk tájékoztatást. Agronópniai szempontból a mezőgazdasági iszapelhelyezés és hasznosítás iránt nem, vagy alig mutatkozik igény. Ennek több oka van, mindenekelőtt a talaj művelési módszerek és a termelési struktúra változása, a természetes trágyaanyagok nem kellő értékelése (éppen azok nehézkes szállítása, kiszórása, felhasználásuk egyéb problémái miatt, szemben a műtrágyákkal), továbbá félelem az esetleges toxikus hatásoktól stb. Az elzárkózás legfőbb oka azonban abban keresendő, hogy a mezőgazdaság fő feladata a hatékony termelés, ezért igyekszik minden zavaró, kockázatnövelő tevékenységet távol tartani. Ugyanakkor nincsenek a mai nagyüzemi művelés és agrotechnika sérelme nélkül alkalmazható, ahhoz igazodó és jól gépesíthető iszapelhelyezési módszerek, kidolgozott és ártalommentes technológiák. A mostanában megindult fejlesztő munkának hézagpótló szerepe van ezen a területen is. A megkezdett kísérletek és a külföldi tapasztalatok azt bizonyítják ugyanis, hogy a korszerű agrotechnika és a talajművelés igényeivel az iszapelhelyezés megoldásai összeegyeztethetők, az érdekellentétek megszüntethetők. A legtöbb helyen megtalálhatók az adott körülmények közt legalkalmasabb módszerek, még ha sok szervezési, szabályozási nehézséget kell is leküzdeni.