Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
11. szám - Fórizs Józsefné–dr. Szabó Zoltánné–dr. Szováty György–dr. Vermes László: Szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása
478 Hidrológiai Közlöny 1979. 11. sz. Forizs J.-né és társai: Szennyvíziszapok 1. táblázat A délpesti rothasztott szennyvíziszap összetétele Taöji. 1. XuMmecKuü cocmae nepeßpoMcemibix ocaÖKoe cmaniiuu oiucmKU tilOjtcHtiiü neuinn Tabelle 1. Zusammensetzung des Südpester gefäulten Abwasserschlammes N y á r o n* Télen* Megnevezés min. max. átlag min. max. átlag pH Szárazanyag tart., [ %] Izzítási veszteség, 7,5 3,71 7,5 9,67 7,5 7,3 7,0 6,4 8,5 11,96 8,0 9,53 pH Szárazanyag tart., [ %] Izzítási veszteség, 49,7 63,1 55,0 46,16 60,19 55,16 [ %] (szerves anyag tart.) Össz. N, [ %] 2,0 2,4 2,2 — — — P 20 5, [ %] 1,93 2,56 2,36 1,96 2,98 2,38 K [mg/kg] 1200 2390 1720 1600 3000 2485 Na [mg/kg] 3990 6980 5876 5000 8000 6385 Cu [mg/kg] 288 446 397 1675 2450 1927 Cd [mg/kg] 12 28 19 — — Ni [mg/kg] 37 60 48 — — — Zn [mg/kg] 1007 1372 1226 1550 2100 1870 Pb [mg/kg] 73 112 93 35 54 46 Cr [mg/kg] 37 57 45 69 83 77 Hg [mg/kg] 7,1 12 9,3 11 19 14 Megjegyzések: * a mintavételek időpontja: nyáron — 1977. augusztus hő télen — 1978. január—február Az eredmények az iszap szárazanyag tartalmára vonakoztatott értékek. keveréke, amelyet anaerob, mezofil rothasztóban kezelnek. Az anaerob bomlási folyamatok zavartalanul lejátszódnak. Ez azt mutatja, hogy az iszap összetétele a metánbaktériumok számára kedvező, mert a gázfejlődés igen intenzív. A FCSM Vízvédelmi Osztálya éveken át végzett iszapvizsgálatokat, de csak üzemellenőrzési célból, néhány főbb komponensre kiterjedően. A nyomelem (mikroelem) vizsgálatokat 1975-ben kezdték meg. A tényleges iszapelhelyezési kísérletek megindulásakor — 1977-ben — a fontosabb nyomelemek kimutatására már kidolgozott módszer állt rendelkezésükre. Nagy probléma volt az iszap előkészítése, a nyomelem meghatározáshoz szükséges tiszta oldatba vitel megoldása. A méréseket kezdetben polarográfiás és kolorimetriás módszerekkel végezték, a Spektromom 190 A típusú mamagyar gyártmányú atomabszorpciós spektrofotométer üzembeállítása óta áttértek a nehézfémek AAS módszerrel való meghatározására. A szántóföldi elhelyezésre került délpesti iszap összetételét az 1. táblázat mutatja. A mérési eredmények a kihelyezés tartama alatt, naponta vett iszapminták elemzéséből származnak. A mért minimális és maximális értékek hasonló nagyságrendje lehetővé tette a mérési eredmények átlagértékeinek, mint az iszap összetételét jellemző legfontosabb mutatóknak kiszámítását és közlését. Az eredményeket összehasonlítva a fejlett iparral rendelkező országokban kialakult és elfogadott határértékekkel (2. táblázat) megállapítható, hogy a délpesti iszap nehézfém koncentrációi a svéd átlagos fémtartalmi értékhatárok közé esnek, a még megtűrhető koncentrációkat pedig messze nem érik el. Az ipari eredetű szennyvizeket a délpestinél kisebb arányban tartalmazó települések szennyvíziszapjának minősége a bemutatottnál rendszerint kedvezőbb. 2. táblázat A délpesti rothasztott szennyvíziszap nehézfém tartalmának összehasonlítása a svéd határértékekkel Taßji. 2. CpaenueaHue codepucanuH mnwejiux MemanAoe e nepeöpoMcennbix ocaÖKax mam)uu oiucmiai «tOxcubiü neuim» co meedcKUMu HJJK Tabelle 2. Vergleichung des Schwermetallgehalts des Südpester gefäulten Abwasserschlammes mit den schwedischen Grenzwertem Megnevezés TULLANDER (1975) szerint fémekkel szennyezett rothasztott iszapban megtűrhető nehézfémkoncentrációk átlagos fémtartalom a rothasztott iszapban Délpesti szennyvíziszap* nehézfém tartalma [mg/kg szárazanyag] Zn 1000—3000 10 000 1525 Cu 500—1500 3 000 1107 Pb 100—300 1 000 71,3 Cr 50—200 1 000 59,6 Ni 25—100 500 48,2 Cd 5—15 25 19,1 Megjegyzés: * Az 1977. augusztus és az 1978. január—február hóban vett minták eredményeinek alapján számított, súlyozott átlagértékek. 3. A szennyvíziszap mezőgazdasági hasznosításának teltételei 3.1. Agrokémiai és agronómiai feltételek Az iszap talajban való elhelyezésekor a benne lévő anyagok hatása alapján agrokémiai szemponból kedvező és kedvezőtlen tényezőket különböztethetünk meg. Föltétlenül kedvezően ítélendők meg a növényi tápanyagok (NPK) és a szervesanyag tartalom, valamint egyes nyomelemek (pl. Mn, Mo, valamint még azok, amelyekből növénytáplálkozási szempontból az adott talajban hiány mutatkozik). Kedvezőtlen elbírálás alá esik min-
