Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Oláh József–dr. Stéhlik József–Urbányi György: Az iszapvíztelenítés hazai eredményei
Oláh J.— Dr. Stéhlik J.—Urbányi Gy.: Az iszapvíztelenítés Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 441 3.2. Centrifugás iszapvíztelenítés hazai eredményei A Veszprém megyei víz- és Csatornamű Vállalat kezelésében lévő pápai és veszprémi szennyvíztisztító telepen üzemszerű centrifugás iszapvíztelenítés folyik. Az iszapvíztelenítést Krüger K 500 L típusú centrifugákkal végzik, melyek max. kapacitása 10 m 3/h. Az üzemi tapasztalatokat a következőkben foglalhatjuk össze: Veszprémi szennyvíztisztító telep: — Nyers primer és fölöseleven-iszap keverékének víztelenítését Hercofloc 829—3 jelű polielektroIittel (116—150 g/m 3) végezték, s így a betáplált 4,3—5,2 %-os szárazanyagtartalmú iszapból 24,2—25,6%-os szárazanyagtartalmú lepényt és 0,4—3,2 g/l szárazanyagtartalmú és 387—1367 mg/l KOl-val jellemezhető iszapvizet nyertek. A terhelés növelése erős befolyással van az elfolyó iszapvíz minőségére (rontja), ugyanakkor a lepény szárazanyagtartalma csak igen csekélv mértékben változik: 4 m 3/h terhelésnél 25,1%, 8 m 3/h-nál pedig 24,5%. — Közel azonos mennyiségű polielektrolit felhasználásakor növelve az iszapbetáplálás mennyiségét 4 m 3/h-ról 8 m 3/h-ra az iszapvíz lebegőanyagtartalma megháromszorozódott (1,1—3,2 g/l), ami közelítőleg a KOI tartalomra is áll (519—1367 mg/l). — A rothasztott iszapnál a Hercofloc 859 polielektrolit (171 g/m 3) felhasználásával 28,2%-os iszaplepény és 0,3 g/l-es elfolyó iszapvíz képződött. A kirothasztott iszap centrifugával jól vízteleníthető (is a szükséges polielektrolit mennyisége (0,2%, a szárazanyagra) a nyers, vagy fölöseleven iszap víztelenítésénél felhasznált mennyiségekhez képest viszonylag kedvező. Pápai szennyvíztisztító-telep — A gép terhelését 2 m 3/h-ról 8 m 3/h-ra növelve a 4,3—5,6% szárazan vagtartalnni nyers- és fölöseleven iszap keverékből 26,5—23,3%-os szárazanyagtartalmú lepény és 0,3—10,3 g/l szárazanyagtartalmú és 1Ö92—8310 mg/1 KOI-val jellemezhető elfolyó iszapvíz keletkezett, 150— 200 g/m 3 Hercofloc 859 adagolása mellett. — Nyers primer iszap esetében (5,9—7,2% szárazanyagtartalom) 125—150 g/m 3 Hercofloc 859 polielektrolit adagolása mellett a terhelést 2m 3/h -ról 8 m 3/h-ra növelve a lepény szárazanyagtartalma — csak csekély mértékben — 28,0%ról 26,8%-ra változott. Ez bizonyítja, hogy a nyers primer iszap önmagában polielektrolit felhasználása mellett centrifugával nehézség nélkül vízteleníthető. — Fölöseleven iszap centrifugával nehezen vízteleníthető: 150—183 g/m 3 Hercofloc—859 polielektrolit felhasználása mellett csak 16,7— —19,6% szárazanyagtartalmú lepényt lehetett elérni. 3% szárazanyag a bemenő 3 1* 5 Teljesítmény, Q [m 3/h] 5. ábra. A fajlagos vegyszerigény és a centrifuga terhelésének összefüggése Puc. 5. Cen3b Mexcdy yüeAbiibiM nompefí.ieuueM peazenma u nazpy3K0Ü na iienmpinfiysy Abb. 5. Zusammenhang des spezifischen Chemikalienbedarfs und der Zentrifugenbelastung 3.3. SSP—VN 30-as ROEDIGER szalagszűrő-prés próbaüzeme A DmRVV váci szennyvíztisztító telepén felállított ROEDIGER típusú szalagszűrőpréssel végzett próbaüzemi vizsgálatok célját a következőkben foglalhatjuk össze: — a váci szennyvíztisztító telepen keletkező friss fölös eleven és aerob úton részben stabilizált fölös iszapokra a szűrőberendezés beüzemelése, — különböző szennyvíztelepekről származó iszapok víztelenítésével kapcsolatos tapasztalatgyűjtés, — a ROEDIGER és VÍZGÉP gyártmányú SSPVN 30 típusú szalagszűrőprés összehasonlítása 3.3.1. A laboratóriumi előfcísérleti eredmények ismertetése. A szűrést POSEU1LLE—DARCY nyomán az (1) összefüggés írja le: dF PF 2 át p[rcV+R mF] ' ahol V a szűrlet térfogata [cm 3], t a szűrési idő [s], P a nyomáskülönbség [g/cm 2], F a szűrőfelület [cm 2], (1) p a szűrlet viszkozitása poise: g cm -s r az iszaji fajlagos szűrési ellenállása [s 2/g], c az iszap koncentrációja [g/cm 3], R m a szűrőkőzeg kezdeti ellenállása [s 2/cm 2]. Az (1) összefüggés értelmében a szűrési sebesség növelése végett a ,,r" szűrési ellenállás csökkentése látszik kézenfekvőnek. A szűrési ellenállás és kapilláris szűrési idő (CST) lineáris összefüggést mutat, ezért kísérleteinknél a gyorsabb és jóval egyszerűbb ,,CST": Capillary Suction Time mérést választottuk. Minél kisebb egy iszap kapilláris szűrési ideje, annál jobban ereszti el a vizét, tehát annál jobban vízteleníthető. A szűrési ellenállás vagy a CST csökkentésére az iszapok kémiai
