Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Oláh József–dr. Stéhlik József–Urbányi György: Az iszapvíztelenítés hazai eredményei
442 Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. Oláh J.—Dr. Stéhlik J.—Urbányi Gy.: Az iszapvíztelenítés JELMAGYARÁZAT: o Nalco 600 • Praestol 411 k A Proestol 444 k • Proestol 423 k o Sedipur CF 501 lebegőanyag konc. •• 15,3 g/l hőmérséklet: 20 C° [g polielekt/m 3 iszap] 100 125 150 175 200 9 10 11 12 13 [g po/ie/ekt/kff iszap] 6. ábra. Váci aerob úton részben stabilizált iszap kapilláris szűrési idejének változása Puc. 6. H3MehteHue epeMenu KanuAnpiioü (ßuAbmpaquu nacmuutio aapoßno cmaöuAU3oeannoeo UAÜ co cmamiuu Bau Abb. 6. Änderung der kapillaren Filtrierzeit des Vácer, auf aeroben Weg teils stabilisierten Schlammes 7. ábra. Laboratóriumi szűrőberendezés Puc. 7. Jlaßopamopiiaa ycmaiioeica ÖAH ßuAbmpaquu Abb. 7. Laboratoriums-Filtrieranlage kondicionálása a legmegfelelőbb módszer. A váci félstabilizált iszap esetében a kapilláris szűrési idő és a vegyszer-koncentráció összefüggését a 6. ábra mutatja be. Megállapítható, hogy a különböző kationaktív polielektrolitoknál a kapilláris szűrési idők lényegesen nem különböznek egymástól. Igv pl. Praestol 411 K, 444 K, 423 K, és a Sedipur CF esetében a minimális szűrési idő 10—20 sec között változott, ez azt bizonyítja, hogy a különböző gyártmányú polielektrolitok hatásban alig különböznek egymástól. A görbe minimuma után a szűrési idő lassú emelkedést mutat, tehát a görbe minimuma határozza meg az optimális vegyszer-koncentrációt. A vegyszer túladagolás hatására az iszapok szűrhetősége valamelyest romlik [4, 5]. A CST vagy a szűrési ellenállás csak mint viszonyított szűrési mutató alkalmazható, a szűrési viszonyok változásáról csak a szűrés előtti és utáni értékek összehasonlítása alapján tájékozódhatunk. A kapilláris szűrési idő arra alkalmas, hogy öszszehasonlítsuk a különböző kémiai kondicionáló szerek hatását és megállapítsuk az optimális vegyszer-koncentrációt, de nem alkalmas arra, hogy a várható szűrési teljesítményre és az iszap szűrés közbeni viselkedésére (tapadás, lepényképzés stb) következtessünk. A laboratóriumi próbaszűrések elvégzésére a CST mérőn túlmenően a 7. ábrán bemutatott egyszerű berendezést ajánljuk. Ezzel a berendezéssel az iszap szűrővászonhoz való tapadását, a lepényvastagságot tanulmányozhatjuk és a szűrőfelület ismeretében szűrési ellenállást számolhatunk. A 7. ábrán bemutatott berendezésnél innert gázzal (N 2, CO.,) a szűrőnyomást tetszés szerint változtathatjuk utánozva az eredeti szűrőberendezésben uralkodó nyomásviszonyokat [1]. 3.3.2. Üzemi kísérleti eredmények ismertetése. A szalagszűrő-prés próbaüzemi eredményeit a 2. táblázatban mutatjuk be. A próbaüzem során az általunk kipróbált valamennyi polielektrolit (mintegy 24—féle: Nalco, Sedipur, Zetag, Praestol, Clearfloc stb) esetében — a váci nyers fölös eleven és a félstabilizált iszapnál egyaránt — az iszaplepény a szűrővászonhoz tapadt és a vászon a szűrési ciklus végére eltömődött. Ilyen körülmények mellett legfeljebb 1—2 órás folyamatos üzemmenet tartható fenn, utána a gépet le kell állítani és a vásznakat kézi erővel le kell tisztítani. A váci friss fölös-eleven iszapra és aerob úton részben stabilizált iszapra legmegfelelőbbnek a Praestol sorozat 411 K és a 423 K tagja bizonyult, de a tapadás és a vászon-eltömődés jelensége ezeknél a vegyszereknél sem szűnt meg, legfeljebb valamivel hosszabb szűrési üzemidőt (kb. 2 óra) lehetett tartani. A váci szennyvíztelepen megfigyeléseink szerint a szennyvíziszap minősége — gyakran változik, mert volt olyan eset, amikor iszap külön adalékanyag nélkül is jól vízteleníthető volt: polielektrolit hatására képződött flokkok alkotta iszaplepény porózus volt, az iszap vizét jól leadta ós az iszaplepény a vászonhoz nem tapadt. Az iszapkekezelés (aerob vagy anaerob) egyik célja éppen az, hogy ezeket a minőségi különbségeket kiegyenlítse
