Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

10. szám - Oláh József–dr. Stéhlik József–Urbányi György: Az iszapvíztelenítés hazai eredményei

Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 438 Az iszapvíztelenítés hazai eredményei OLÁH JÓZSEF' — DR. SIÉH1IK JÓZSEF** — URBÁNYI GYÖRGY* 1. Bevezetés Hazánkban a közművesítés és ezen belül a szennyvíztisztítás ugrásszerű növekedése miatt szükségessé vált az iszapkezelési technológiák korszerűsítése. A nagy iszapmennyiségek víztelenítéséhez a hagyományos szikkasztóágyas megoldással hatalmas területekre lenne szükség. Ezért az iszap víztelenítését csak nagy teljesítményű és korszerű iszapvíztelenítő gépekkel lehet célszerűen elvégezni. Az iszapkezelési technológiák fejlesztésére célprogram készült. E célprogram keretében végeztünk üzemi méretű gravitációs sűrítési, flotációs sűrítési, iszapmosási ós iszapvíztelenítési kísérleteket, az elért eredményekről a következőkben számolunk be. Í2. szapvíztelenítést előkészítő műveletek 2.1. Iszapsűrítési kísérletek Az üzemi kísérleteket Vácott|felállított 30 m

3-es hasznos terű, keverővel ellátott acél sűrítőberendezéssel a V1TUKI által összeállított kísérleti program alapján a DmRVV végezte el. A váci friss fölösiszapot 6 óra alatt 10,65 g/l lebegőanyag-tartalomnál 40,8 g/l-re, a váci aerob részben stabilizáltat 5,51—5,35 g/l-ről 23,2—24,6 g/l-re sikerül besűríteni. Az üzemi kísérletek alapján megállapítható, hogy a keverés alkalmazása hasznos és szükséges, az optimális sűrítési idő 6 óra körül van, amikoris az iszapok az eredeti térfogat 24—25%ára besűríthetők. A különböző keverési sebességgel, 8,6 ford/ó—6,6 ford/ó végzett kísérletek gyakorlatilag azonos sűrítési eredményt adtak. így megállapítható, hogy a két fordulat bármelyike alkalmazható, hogy ezeknél nagyobb vagy kisebb keverési fordulatszám hogyan befolyásolja a sűrítést, ezt az adott viszonyok mellett nem tudtuk vizsgálni. 2.2. Iszapmosási kísérletek A kísérletek célja, hogy megállapítsuk, miként változik a mosott iszap tulajdonsága a sűríthetőség és a víztelenítés szempontjából. A vizsgálatok a MÉLYÉPTERV által tervezett és a VÍZGÉP kivitelezésében a váci szennyvíztelepen felállított 30 m

3 hasznos térfogatú iszapsűrítőben végeztük. A mosási kísérlet szakaszos jellegű volt. Iszapmosás során az iszap és a mosóvíz intenzív összekeveréséről gondoskodni kell. Mosóvízként a váci szennyvíztelep biológiailag tisztított elfolyó szennyvizét használtuk fel. A tapasztalatok alapján ismétlésként az aerob részben stabilizált váci fölösiszapot Duna-vízzel is mostuk. A kísérletek eredményei alapján az alábbi következtetésekre jutottunk: — a mosóvíz-iszap térfogati arány növelésével az iszap sűríthetősége javul, * Vízgazdálkodási Tudományos Kutatóközpont Budapest. ** Mélyépítési Tervező Vállalat, Budapest. — a szakaszos — tisztított szennyvízzel végzett — mosás során a vizsgált iszapféleségekre az alábbi optimális mosóvíz-iszap térfogati arány adódott: a) váci nyers fölösiszapnál 2—3 : 1 b) váci aerob úton részben stabilizált fölösiszapnál 4 : 1 c) D-pesti anaerob kezelt iszapnál 2—5 : 1 <l) D-pesti nyers primer iszapnál 2 : 1 e j váci aerob úton részben stabilizált fölösiszapnál Duna-vízzel történő mosásnál 2 : 1 — csökkenthető a mosott iszapok gépi víztelenítéséhez szükséges polielektrolit mennyisége (18-70%), — a mosott iszapok gépi víztelenítésekor a gépről elfolyó iszapvíz szennyezettsége csökken, — váci iszapok esetében az iszaplepény vászonhoz történő tapadása és a szűrővászon eltömődése — a mosóvíz-iszap térfogat arányától függetlenül — a mosott iszapnál is jelentkezett, — a mosott iszapok víztelenítése során keletkező iszaplepény szárazanyag-tartalma 10—15%-os javulást mutat a közvetlen víztelenítésnél keletkező lepényhez képest, — mosóvízként a szennyvíztisztító telep tisztított szennyvizét csak akkor célszerű felhasználni, ha annak szennyezettsége KOI-ban kifejezve nem haladja meg a 150 mg/l értéket. Nagyobb szennyezettség esetén ugyanis másodlagos folyamatok játszódnak le az intenzív keverés (oxigénbejuttatás) és ülepítés ideje alatt, — az eljárás kedvező, de időigényességén túlmenően költséges módszer. A mosás gazdaságossága több tényezőtől függ, ezért bevezetését esetenként kísérlettel és gazdaságossági számítással kell igazolni, 2.3. Iszapflotálási kísérletek A váci iszap kísérleti csarnokban felállított ICI (angol) gyártmányú félüzemi (max. 5 m

3/h teljesítmény) flotáló berendezéssel végzett kísérletek célja az volt, hogy megállapítsuk, milyen körülmények mellett és milyen mértékben sűríthetők a szennyvíziszapok nyomásalatti flotálással. A flotáló berendezés flotáló tartályból (1,8 m

3), légbefúvást biztosító egységből (kompresszor, légtartály, légbefúvó-fej) recirkulációs szivattyúból, 2 db vegyszeroldó tartályból, gyors és lassú vegvszerbekeverőből állt. A kísérletekhez váci friss fölös-eleven iszapot és aerob úton részben stabilizált fölösiszapot használtunk fel. A félüzemi szennyvíziszap flotálás kísérleti eredményeit az 1. táblázatban foglaltuk össze. A kísérletek eredményeit a következőkben foglalhatjuk össze: — váci iszapféleségek esetében az iszap kedvező sűrítéséhez 2,5—5,6 kg polielektrolit/tonna szá-