Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Oláh József–dr. Stéhlik József–Urbányi György: Az iszapvíztelenítés hazai eredményei
Oláh J.— Dr. Stéhlik J.—Urbányi Gy.: Az iszapvíztelenítés Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 439 1. táblázat Félüzemi szennyvíziszap ílotálási kísérletek méréseredményei TaöA. 1. Pe3yjibmambi noAynpoiLieoőcmeeiinozo dKcnepuMeuma no ynnomHeHun ocaÖKoe MemodoM (fiAomaijuu Tabelle 1. Messer gebnisse der Flotationsversuche des halbbetrieblichen Abwasserschlammes m •a ft FLS Iszapko ne. [ %] SorIszaptípus és a kezelés G0 G J« u -O R—, leválaszszám megnevezese •3 G o <D "Sä? rátáplált tott sfí-cö ' S áJ? tri I—I Pí aj - cl H rítmény 1. Fölös eleven iszap 1.7 C94 100 4,1 1,7 2,4 2. vegyszeradagolás 3,4 1387 60 2,6 1,7 2,2 3. nélkül 4,3 1754 40 3,2 1,7 2,0 4. Fölös eleven iszap 1,7 286 100 3,6 0,7 5,8 5. polielektrolittal 3,4 571 90 3,2 0,7 3,2 6. Fölös eleven iszap, 1,7 408 65 4,0 1,0 3,9 7. anorganikus + poli1,7 649 65 4,0 1,7 4,2 8. elektrolittal 1,7 359 65 4,0 0,9 3,1 9. Aerob rész-stabilizált 2,5 900 96 5,8 1,5 3,4 vegyszer nélkül 5,8 1,5 10. Aerob rész-stabilizált, 1,7 1100 1 15 2,8 2,7 8,3 11. polielektrolittal 2,5 1620 78 3,7 2,7 3,9 Megjegyzés: A 4—11 sorszámú kísérleteknél az alábbi vegyszeradagolást, alkalmaztuk: 4 és 5 200 mg/l XD 8454 polielektrolit C 200 ing/l A1 2(S0 4) 318H 20 + 20 mg/l P 411 K polielektrolit 7 100 mg/l FeS0 4-7H 20 + 20 mg/l P 411 K polielektrolit 8 200 mg/l FeS0 4-7H 20+20 mg/1 XD 8454 polielektrolit 10 250 mg/l XD 8454 polielektrolit 11 75 mg/l XD 8454 polielektrolit razanyag szükséges, de az így nyert sűrítmény gépi víztelenítésekor a szűrővászon eltömődése továbbra is fennállt, — a DOW Chemical XD 8454 készítményének 15—17 kg polielektrolit/tonna szárazanyag adagolása mellett nyertünk olyan nagy szárazanyag-tartalmú sűrítményt (6,5—8,3%), mely gépi víztelenítés során nem ragad a szűrővászonra, — szervetlen vegyszer és polielektrolit együttes alkalmazása esetén a sűríthetőség javul, a szervetlen vegyszer mennyiségek optimalizálhatók, de gépi víztelenítéshez újabb polielektrolit és adalékanyag (fűrészpor) szükséges, — kísérleteinknél 110 kg/m 2 nap felületi terhelés (1 órás tartózkodási idő) és 250 mg/l XD 8454 polielektrolit adagolás mellett jó, 8,3% szárazanyag-tartalmú sűrítményt értünk el. 3. Iszapvíztelenítési kísérletek értékelése 3.1. A víztelenítési előklsérlet eredményei 1973—74-ben különböző centrifugát (Humbold, Wedag, Krüger) és szalagszűrő-prést (Andritz, Klein) gyártó cég mobil kivitelű berendezésekkel hazánkban iszapvíztelenítési kísérleteket végzett. E kísérletek célja az volt, hogy választ kapjunk a következő kérdésekre: — Mennyire helytállóak a nemzetközi irodalomban közölt adatok a modern gépi iszapvíztelenítőkre. Mennyiben teljesítik a berendezések a prospektusokban közölt adatokat? — Melyek a különböző iszapokhoz a legmegfelelőbb polielektrolit fajták? — A különféle iszapokra melyek a legmegfelelőbb gépfajták? — Végezetül a nemzetközi együttműködés melyik formája lehet a leghasznosabb (import, knowhow vásárlás, gyártási kooperáció). Az eredmények és az 1—6. ábrák részletes elemzése, valamint a helyszíni tapasztalataink alapján a következőket állapíthatjuk meg: — Mindegyik cég berendezéseivel megfelelő iszapvíztelenítést végzett. Az eredmények — mint ahogy azok az ábrákból is láthatók — néhány esetben nem érték el az irodalmi adatok legjobb értékeit, ami érthető, hiszen kísérleteink időtartama nagyon korlátozott volt. — Egyértelműen látható, hogy a centrifugák megfelelő üzemeltetéséhez — elsősorban a szervesiszapok esetében — külföldi (kationos) polielektrolit szükséges (1. ábra). A magyar gyártmányú Flokonit a kommunális iszapok esetében igen gyenge eredményt adott. Különösen a magasabb szárazanyag-tartalmú iszapok esetében sokszor vegyszer nélkül magasabb szárazanyag-tartalmat értünk el az iszapsűrítményben, mint Floconit adagolás mellett. — I pari szennyvíziszapoknál (szervetlen) a magyar Floconit polielektrolit jó, sőt jobbnak bizonyult a külföldi vegyszernél. — Megállapítható, hogy a legkedvezőbb minimális vegyszerszükségleten felüli vegyszeradagolás a fajlagos üzemköltséget emeli és csak az elfolyó csurgalékban pozitív hatású, annak szárazanyag-tartalmát ugyanis csökkenti (az 1—4. ábrán a szaggatott vonalú görbék).
