Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
10. szám - Benesóczky Józsefné–dr. Kelemen Borbála–Rácz Tamás: Korszerű kapcsolatok a mezőgazdaság és a vízgazdálkodás együttes fejlesztésében
Benesóczky J.-né— Dr. Kelemen B.—Rácz T.: Korszerű kapcsolatok Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 433 — A kezelcs legáltalánosabb célja a szennyvíziszap tömeg redukálása, a víztelenítés. Ennek megoldását hazai gyártású szalagszűrő préssel (VIDUS, VÍZGÉP) vagy centrifugával lehet biztosítani. A kezelés mértékét és módját a hasznosítási célú ellhelyezés lehetőségei és feltételei is meghatározzák. Az ezredfordulón várhatóan mintegy 100 ezer m 3/d 96% víztartalmú olyan iszap keletkezik, amelyet mezőgazdasági területen el lehet helyezni (ebből 45 ezer m 3/d települési-, 55 ezer in 3/d nem toxikus ipari eredetű szennyvíziszap). Előzetes mérlegelés szerint e mennyiség 15—20%-át folyékony, 55—60%-át földnedves, 25—30%-át száraz konzisztenciával célszerű a mezőgazdasági területre eljuttatni. A mechanikus víztelenítés utáni termikus kezelést agronómiai vagy higiéniai igénvek indokolhatják. A grafikonok (1. cs 2. sz. ábrák) bizonyítják, hogy gazdasági ós szállítási szempontból a 60%-os víztartalmon túl nem célszerű a víztelenítést erőltetni, mert az ezt követő térfogatcsökkenés viszonylag jelentéktelen. Figyelembe kell venni a szárítás és égetés magas költség-, üzemeltetési és energiaigényét, valamint azt is, hogy a termikus eljárások — az eddigi gyakorlat tanúsága szerint — rontják az iszapok mezőgazdasági hasznosíthatóságát. — Figyelemre méltók azok a kezdeményezések, amelyek a szennyvíziszapok kezelését más anyagokkal kombinálva, például komposztálással kívánják megoldani. A technológiai előnyökön túlmenően ezek az eljárások számottevő agronómiai, környezetvédelmi és gazdasági haszonnal járhatnak. — Az iszapelhelyezés során a környezetvédelmi . ártalmak elkerülése mellett a hasznosulás biztosítása is fontos célkitűzés. A hasznosítás módját mindig a helyi környezeti tényezők, feltételek és igények határozzák meg. — Mindenképpen biztosítani kell az iszapelhelyezés folyamatosságát. Ha tehát a hasznosítás csak időszakosan történhet, akkor gondoskodni kell az iszap közbenső deponálásáról is. A hasznosításra kerülő anyagokat amelyek lebontására a talaj nem képes — biztonságosan kell deponálni, úgy, hogy azok további ártalmakat sem altalajra, sem talajvízre, sem pedig a földfelszíni élőkörnyezetre ne jelentsenek. — Általános érvénnyel kimondható, hogv mezőgazdasági területen történő elhelyezésre, hasznosításra csak megfelelően kezelt szennyvíziszap kerülhet. A mezőgazdaság és a vízgazdálkodás összefonódása egyaránt gazdag hagyományokban és új lehetőségekben. A Hidrológiai Közlöny szennyvíziszappal kapcsolatos cikksorozata ennek az együttes tevékenységnek olyan részfeladatát tűzi napirendre — a szennyvíziszapok kezelésének és elhelyezésének kérdését — amelynek megoldása össztársadalmi érdekünk. A szennyvíziszap kezelés, szállítás és elhelyezés egyre súlyosbodó gondja arra késztette a Hidrológiai Közlöny Szerkesztőbizottságát, hogy a lehetőségekhez képest minél nagyobb teret biztosítson az iszapkérdés széleskörű megtárgyalására. A Szerkesztőbizottság i'igy döntött, hogy a témával kapcsolatos kérdések, eddigi kutatási- ós gyakorlati eredmények, trendek ismertetése céljából számos szakembert kér fel cikkek megírására olymódon, hogy az ezekből kialakuló sorozat teljesen átfogja a települési szennyvíztisztító telepeken keletkező iszapokkal kapcsolatos problémakört. A közleményekben foglalt elvek, eredmények gondolatok részben hasznosíthatók lesznek az ipari és mezőgazdasági eredetű iszapokkal összefüggő kérdések megoldásánál is. A cikksorozattal a Szerkesztőbizottság tájékoztatni és segíteni kívánja az érdekelteket a szennyvíziszapokkal kapcsolatos feladataik minél hatékonyabb megvalósításában ós reméli, hogy sikerül előmozdítani az egységesebb szemlélet kialakítását is. A Szerkesztőbizottság ezúton is szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a cikkek tájékoztató, — sok esetben útkereső — jellegüknél fogva nem tekinthetők hatósági állásfoglalásoknak. A tanulmányokat szakmai szempontból sajtó alá rendezte Mucsy György a Szennyvíz Szakosztály elnöke. (A Szerkesztőség.) CoepeiVieHHbie B3aHMOOTHOUICHH>! B COBMeCTHOM pa3B.HTHH CejlbCKOrO M BOAHOI'O X03HHCTBa EenemoifKU, ti.—d-p KejieMen, E.—Pa//, T. B TEMCHIIH npouiefliimx jieT pa3BHTne BOAHORO H cenbCKoro xosjiiícTBa BO Bcex OTHOUICHHÍIX npHHfljio cxpeMHTejibHbie TeMribi. CB>i3b 3THX OTpacJieií BOCXOAHT B APEBHOfTb h ocHOBbiBaeTca Ha 3AMHTE OT BpeflHoro B03AEÜCTBHH BOA II NA iicnojibsoBaHHH BOA — opomeHHH. Me>KAy COBpeMeHHbIMH CeJlbCKHM H BOAHLTM X03HHCTBOM B ycjiOBHjix couHajiHCTHMCCKoro oőmecTBa cyuiecTByioT HOBbie oTHouieHHsi, xapaKTepH3yeMbie HeTOBbKO KOJlimeCTBCHHblMH HO II KaMeCTBeHHbIMH nOKa3aTeJlHMH. C TOMKH 3pCHH5I 3THX OTHOIUeHHH p3CCM3TpbIBaiOTCfl B0npoci.i cejTbci<oxo3jnicTBeHHoro BOAOCHaOwenHH, OTBOA3 CTOMHblX BOA CejlbCK0X03flÍÍCTBeHHbIX IipOH3BOACTB. OCOŐO B3>KHblMH CTaHOBflTCfl (fiaKTOpbl 3KOHOMHMHOCTH H OXpaHbl oKpywaiomeH cpeAbi. Óo MHenmo aßropoB Me>KAy ÄByMH o'rpacJiyiMH ceiÍHacb OTKpbiBacTCH noBoe, B3M<HeHtuee nojie coBMecTHbix AEIICTBHH: 3TO oxpana OKpyMóromén cpeAbi; OHO oőemaeT 3(|)(})eKT B Macmraöax napoAHoro xo3HííCTBa B UCJ10M. Pa3MCIUeHHe CTOHHblX BOA H OCaAKOB OT HX OIHCTKH B CejlbCKOM X03HÍÍCTBe B03M0>KH0 TOJlbKO npH reCHOM B33HM0ACÍÍCTBHH AByX OTpSCJieíí. no MaCTH CTOHHbix BOA MM y>Ke HMecM onpeAeJieHHbiü onbiT, a no ocaaK3M COTp Y AH H M eCTBO HaXOAHTCH Ha HatajIbHOH CT3AHH. CeJibCKoxo35iHCTBeHHaíi yrHJHisauHH OCaAKOB OT OMHCTKH CTOHHblX BOA ÍIYRTCT pe3yjIbT3THBHbIM HJ1H BOOÖIHE B03MOJKHbiM jiiiiub B TÓM cjjy^ae, ecjin B npouecce OIHCTKH CTOMHbix BOA oöecneiHBaeTCji HaAJiewamaH oőpaőoTKa lUJiaMOB, MToObl K3MCCTB0 HX BO BCCM yAOBJieTBOpflJIO npeAniicamijiM caHHrapubix opraHOB H cejibCKoro X03HÜCTB3. Moderne Verbindungen in tier gemeinsamen Entwicklung der Landwirtschaft und der Wasserwirtschaft Frau Benesóczky, J.— Frl. Kelemen, B.—Rácz, T. In den vergangenen Jahren hat sich die Entwicklung der Landwirtschaft und der Wasserwirtschaft in jeder Beziehung um Grössenordnungen beschleunigt. Ihre
