Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

10. szám - Egyesületi és Műszaki hírek

434 Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. Benesóczky J.-né—Dr. Kelemen B.—Rácz T.: Korszerű kapcsolatok Verbindung ist von uralter Herkunft: und beruht auf der Abwehr der Wasserschäden bzw. auf der Bewässerung. Zwischen der modernen sozialistischen Landwirtschaft und der Wasserwirtschaft hat sich nicht nur das Mass der Zusammenarbeit sondern auch der Charakter geändert. Aus de dieser Verbindung werden die Wasserversorgungs- und Abwasserableitungsfragen der Landwirtschaft untersucht, mit besonderer Rücksicht auf die Fragen des Umweltschutzes und der Wirtschaftlichkeit. Bs wurde nachgewiesen, dass sich gerade auf dem Gebiet des Umweltschutzes eine neuere Möglichkeit für nutzbringende Zusammenarbeit zwischen den zwei Wirtschaftsazweigen ergibt, die auch aus volkswirtschaftlicher Sicht bedeutende vorteile verspricht. Die Unterbringung der Abwässer bzw. der Abwasserschlämme auf landwirtschaftlichen Flächen, kann nur über gemeinsames Vorhaben und gemeinsame Arbeit der zwei Wirtschaftszweige gelöst werden. Mit ersterein sind schon Erfahrungen vorhanden, mit letzterer sind Versuche im Gange. Die mit der Nutzimg verbundene Unterbringung der Abwasserschlämme auf landwirtschaftlichen Flächen verspricht nur dann Erfolge, wenn mit der den organischen Teil der Abwasserreinigung bildenden Schlammbehandlung jene Anforderungen erfüllt werden, die die landwirtschaftlichen Organe für Gesundheitswesen als Vorbedingung der Verwendung bezeichnen. Egyesületi és műszaki hírek Rovatvezető: Dr. Vágás István Beszámoló a hulladékszegény technológiák tárgyában tartott tudományos konferenciáról A MTESZ Környezetvédelmi Bizottsága 1977-ben — az OMFB kezdeményezése nyomán — albizottságot hozott létre a tagegyesületek képviselőiből a hulladékmentes technológiák hazai fejlesztésének, terjesztésének előmozdítása céljából. Az albizottság — többhónapos előkészítő munka után — kétnapos tudományos konferenciát rendezett Budapesten, a Kertészeti Egyetemen, 1978. december 11—12-én HULLADÉKSZEGÉNY TECHNOLÓGIÁK címmel. A konferencia megrendezését időszerűvé tette az, hqgy hazánkban az ipar átlagában a termelési költség mintegy 60 %-át az anyagköltség teszi ki, és a felhasznált anyag jelentős része importból származik. A termelési költségek csökkentésének egyik leghatékonyabb eszköze tehát az anyagfelhasználás csökkentése. Az anyagfelhasználás a hulladék keletkezésének mérséklésével és a hulladék másodnyersanyagként való hasznosításával csökkenthető leginkább. A hulladékszegény, anyagtakarékos technológiák egyúttal jelentősen csökkentik a környezet szennyezését, és így mérsékelhetők a hulladék ártalmatlanítására, a vizek és a levegő tisztítására fordítandó költségek is. Indokolta a kérdéssel való részletesebb és szélesebb körű foglalkozást az is, hogy külföldön már korábban megélénkült a hulladékszegény technológiák kidolgozására, fejlesztésére irányuló tevékenység. A konferencia célja az volt, hogy áttekintést nyújtson a hulladékszegény és a hulladékmentes technológiák hazai kutatási, fejlesztési és alkalmazási helyzetéről, lehetőséget teremtsen a tárgykörben már kidolgozott módszerek bemutatására, megismerésére, az eljárások elterjesztése érdekében. A konferencia elő kívánta segíteni — a gyártás során keletkező hulladók mennyiségének jelentős csökkentését a technológia, illetve a technológiai berendezések továbbfejlesztése, átalakítása eredményeként, — a gyártás során keletkező hulladék (melléktermék) másodnyersanyagként való hasznosítását, — a levegő, a víz és a talaj szennyeződésének csökkentését, — az ipari termelés, valamint a mezőgazdaság és a környezetvédelem érdekeinek összehangolását. A konferencia ezen túlmenően fel kívánta hívni a fisyelmet a környezetet nem terhelő, ún. zárt technológiák, valamint a melléktermék- és hulladékfeldolgozó gechnológiák, technológia-sorok kialakításának fontostágára. A konferencia a népgazdaság minden ágazatával foglalkozott ós a MTESZ Tagegyesületek közreműködésével begyűjtött dolgozatokat a következő négy szekcióba sorolva tárgyalta meg: I. Ipari I. szekció (bányászat, kohászat, építő-, energia- és könnyűipar). II. Ipari II. szekció (gumi-, műanyag-, olaj-, papír- és gyógyszeripar). III. Mezőgazdasági, élelmiszeripari ós fagazdasági szekció. IV. Vízgazdálkodási-szennyvíztisztítási szekció. A plenáris ülést az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke nyitotta meg, majd a kérdéskört több oldalról megvilágító, általános jellegű, ill. összefoglaló előadások hangzottak el. A második napon a négy szekcióban párhuzamosan folyt az összesen 43 szakmai előadás meghallgatása ós vitája. A szekcióüléseken elfogadott javaslatokat a MTESZ Környezetvédelmi Bizottságának elnöke által vezetett záró plenáris ülés összegezte, majd jóváhagyta a konferencia ajánlásait, amelyek a következőket tartalmazzák. A MTESZ szervezésében korábban, 1977. május 5—7. között „A környezetvédelem gazdasági kérdései" címmel tartott konferencia egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy mind gazdaságossági, mind környezetvédelmi szempontból a problémák megoldását a hulladékszegény, zárt technológiák széles körű bevezetósefogja megoldani, nem pedig a jelenlegi környezetszenynyező technológiák konzerválása, a költséges tisztítóberendezések létesítése mindenütt, ahol a technológia folytán a szennyeződés a megengedett határokat átlépi. A hazai megfontolások és lapasztalatok mellett a fejlett ipari államok eredményei is azt mutatják, hogy a technikai fejlődés ma már egyre tökéletesebb és gazdaságosabb megoldásokat eredményez a hulladékszegény technológiák területén. Ezért időszerűvé vált, hogy a MTESZ ezúttal ezt a témát tűzze egy országos konferencia napirendjére. I. A hulladékszegény technológiák akkor oldják meg a jelentkező környezetvédelmi és gazdaságossági problémákat, ha kialakításuk komplex rendszerszemléletben történik, magába foglalva mindazokat az ágazatokat, amelyeknek a rendszerbe kapcsolása szükséges. ( Folytatás a 473. oldalon)