Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)
9. szám - Dr. V. Nagy Imre: A távérzékelés mezőgazdasági célú alkalmazásai
I Dr. V. Nagy I. : A távérzékelés Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. 411 kel együtt) elsősorban geológiai, erdészeti és általános hidrográfiai célú vizsgálatainkhoz szolgáltathatnak integrált áttekintést, azonban mezőgazdasági, üzemi célokra korlátozottan használhatók, és térképészeti szempontból pillanatnyilag csak a kisméretarányú, tematikus kartográfiában van jelentőségük. A korszerű, a mezőgazdasági nagyüzemi szempontból operatív módon használható eljárást a repülőgépen elhelyezett spektrofotométerekkel, digitális fedélzeti átalakítókkal ellátott berendezések képezik. A felvételező repülőgépet ezen esetben is alkalmassá kell tenni a multispektrális fényképezésre, s a termovíziós felvételekre is. Amint már korábban hangsúlyoztuk, a légi eszközökkel kapott információk akkor jelentenek tényleges és gyakorlatilag is hasznosítható értéket a mezőgazdasági nagyüzemek részére, ha a felvétel időpontja és a felhasználó számára való rendelkezésrebocsátás időpontja közötti időtartam, az adott típusú információt illetően még elfogadható. Amennyiben pl. a detektált növénybetegségre vonatkozó felvételeket, pl. burgonya esetében a virágzás időpontjában végezték, azonban a tájékoztatás csak a betakarítás idején jut a felhasználóhoz, akkor ennek az információnak az értéke már jelentősen lecsökken. A szükséges időelőny csak akkor biztosítható, ha a spektrofotométeres felvételek révén nyert adatokat megfelelő fizikai-matematikai modellek révén interpretáljuk, a repülőgép fedélzetén az elsődleges adatrögzítést és feldolgozást automatikus berendezések (mikroprocesszor) révén megvalósítjuk, a MÉM kiértékelő és adattovábbító csoportja biztosítja az érintett felhasználók (nagyüzemek) gyors tájékoztatását, pl. talajnedvesség-tartalom növénybetegségek, belvízi elöntési állapot stb. vonatkozásokban. A hagyományos fotogrammetriai eljárások alapvető hátránya a fekete-fehér, a normál, vagy az infra filmanyagok vonatkozásában éppen az, hogy — széles hullámhossz-tartományban dolgozva, nem képesek egyértelműen elkülöníteni az adott jelenség (pl. növénybetegség) szempontjából lényeges információkat (adott hullámhosszon való visszaverődési értéket), a zavaró lényegtelen (más hullámhosszakon kapott) információktól. — az utólagos feldolgozás igen költséges berendezéseket igényel s az időszükséglet is jelentős. A spektrofotométeres, szelektív hullámhosszakon végzett mérések jelentik ma már azt az elérhető technikai színvonalat, amelyben a viszonylag gyorsan változó földfelszíni jelenségek (növényzetállapot, nedvességtartalom stb.) numerikusan is kellő biztonsággal meghatározhatók. Fel kell hívnunk azonban a figyelmet arra, hogy ezen korszerű technika gyakorlati használatbavételét megelőzően, igen sok elméleti és gyakorlati kutatási feladat elvégzésére van szükség. A Szovjetunióban és az USA-ban már megoldották a spektrofotométeres adatok közvetlen számítógépes (tehát gyors) kiértékelésének egy sor feladatát. Hazai feladatainkat célszerűen (lehetőségeinkkel reálisan számolva) úgy lehet meghatározni, hogy a spektorfotométerek kifejlesztésével itthon ne foglalkozzunk, hanem a már meglevő és kipróbált szovjet műszereket szerezzük be a Leningrádi Állami Egyetemről. Az LAE a Szovjetunió Meliorációs és Vízgazdálkodási Minisztériumának megbízásából, ugyanazokat a feladatokat teljesíti, amelyekkel a MÉM megbízta a MÉM-FÖLDFOTÓ hazai egyetemközi munkacsoportot. npHMetteHHe /nicTaHUHOnubix MeTOAOB nafi.iKi/ieiiUH B CejlbCKOM X03HÜCTBe /J-p B. Hadb, M., donm. mexH. B paöore oöpainaeTCH BHHMamie Ha íicKJiioiHTejibHo 3HaMHTejlbHbie B03M0 >KH0CTH NPHMEHEHHH MeTOßOB«MCTaHUHOHHORO Ha6jiio,neHHfl fljifl CJIOKCHHH aaBoaHoßajiaHcoBblMH IipOUeCCaMlI B CejlbCK0XO3HHCTBCHHOM npOH3BOflCTBe. BO3M0>KH0CTH ßbIJIH BbIHBJICHbl HHTEPAHCUHRIJUIHAPHOK paöoteö rpyiinoii OTeMecTBeHHbix UHCIUHX y»ie6Hbix 3aBefleHHii npH yqacTHH JleHtmrpancKoro rocy^apcTBeHHoro y HMBCpCHTGTa. B MaTepHajie npeflCTaBaeubi Meroflbi iipeacKa3biBaim>i ypoHcaeB, onpeaejiemm Bjiaro3anacoB noMBbi, cocTaBjieHHH reHOTHqecKHX KapT noMB, onpeAejienHH otaroB 3a6ojieBaHHH pacTGHHH. npHBOflHTCH COBCTCKO —BeHrepcKaa nporpaMMa coTpyAHunecTBa no aanbHefíiiiHM uccJieaoBaHHHM B ßaHHOH oÖJiacTH. 3aTparHBaK>TCH H Bonpoci.1 npaKTHHeCKOrO npHMeHGHHH pe3yjlbTaT0B. Anwendung der Fern Wahrnehmung für landwirtschaftliche Zwecke Dr. V. Nagy, I. Doktor der technischen Wissenschaften Iii der Abhandlung wird die Aufmerksamkeit auf jene aus wissenschaftlichem und praktischem Gesichtspunkte ausserordentlich bedeutenden Möglichkeiten gelenkt, die den, mit Teilnahme der Staatlichen Universität Leningrad konstruierten ungarischen interuniversitären, interdisziplinären Theam aufgeschlossen hat mit dem Zweck, dass die Fernwahrnehmung in der landwirtschaftlichen Wasserwirtschaft angewendet werde. Besprochen wird die Ernte-Vorhersage, Bestimmung des Bodenfeuchtigkeitsgehalts, die Feststellungsmöglichkeit der genetischen Bodenkartierung und der Pflanzenkrankheiten, sowie das auf ungarischer und sowjetisch —ungarischer Kooperation fussende Forschungs- und Anwendungsprogramm.
