Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Varga Gézáné: Műanyagok alkalmazása a vízépítésben

Hidrológiai Közlöny 1979. 10. sz. 412 Műanyagok alkalmazása a vízépítésben VARGA GÉZÁN É* A magyar—szovjet vízügyi műszaki-tudományos együttműködés keretében 1971 óta folynak kutatások a műanyagok korszerű vízépítési alkalmazásának témakörében. A közös kutatómunkában a témavezető intézetek, szovjet részről a kijevi Ukrán Meliorációs és Vízgazdálkodási Kutató Intézet (UkrNIIGiM) szakemberei, magyar részről pedig a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ (VITUKI) szakemberei (Szilágyi László témafelelős irányításával) vesznek részt, akik a feladat megoldásába más intézeteket is bevonnak. Külön ki kell emelni a műanyagok vizsgálatával kapcsolatos munkákban a Műanyagipari Kutató Intézet, a fóliafüggönyös réselő géppel kapcsolatos munkákban a Budapesti Műszaki Egyetem Építőés Anyagmozgató Gépek Tanszéke, a TAURUS W butilkaucsuk fóliaszigeteléssel kapcsolatos munkákban a TAURUS Gumiipari Vállalat és a furánepoxi gyantával történő kísérleti szigetelési munkákban a Déldunántúli Vízügyi Építő Vállalat közreműködését. A témakörben az elmúlt 9 év alatt számos eredmény született. Ezek közül az első 5 év munkájának ismertetése a Hidrológiai Közlöny 1974. évi 12. számában már megtörtént, ezért a továbbiakban azokat csupán röviden ismertetjük, az 1975 óta folyó kutatásokat, illetve azok eredményeit viszont részletesebben tárgyaljuk. 1. Beton-fólia burkolatok Földmedrű csatornák vagy tározók szigetelésére alkalmazott eljárás, amely 0,2 mm vastag koromstabilizált polietilén fólia szigetelőrétegből és az azt fedő 8—10 cm vastag monolitbeton, vagy előregyártott vasbeton védőrétegből áll. A beton-fólia burkolatok megakadályozzák a csatornák szivárgását, növényekkel való benövését és feliszapolódását. A megoldás szilárd, állékony burkolatot eredményez, amellyel hidraulikai lag kedvező szelvény alakítható ki. Karbantartása minimális költségű, készítése jól gépesíthető. A témát —• a magyar Féllel konzultálva — a szovjet Fél dolgozta ki. A monolit burkolatok készítéséhez az UkrNIIGiM célgépet fejlesztett ki, amelynek kísérleti példánya a Szovjetunióban sikeresen üzemel. 2. Műanyag hézagtömítő kittek A 10 m-nél kisebb vízoszlopnyomásnak kitett dilatációs hézagok, vagy mozgó repedések vízzáró tömítésére legegyszerűbb módszer a műanyag hézagtömítő kittek alkalmazása. Ezek az anyagok a hagyományos bitumen alapú termékeknél lényegesen jobb műszaki paraméterekkel rendelkeznek, függőleges vagy ferde felületeken nem folynak meg, tapadásuk a betonhoz legalább 2 kp/cm

2 * Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ, Budapest. (20 N/cm

2), szakadási nyúlásuk pedig legalább 100%. A hézagtömítő anyagok alkalmazása hazai viszonyok között a magasépítés területén megoldott, azonban a magasépítésben bevált anyagok és módszerek a vízépítés területén — az ott fellépő sajátos hatások miatt — többnyire nem megfelelőek. A feladat ismeretében — az UkrNIIGiM-mel közösen — több szocialista, illetve tőkés országból származó kittet vizsgáltunk meg. Ennek alapján megállapítottuk, hogy a tartósan víz alatti igénybevételnek kitett szerkezeteknél a butilkaucsuk, a szilikon, a poliuretán és a poliszulfidkaucsuk alapú kittek alkalmazhatók. Vízépítési célokra leginkább ajánlhatók a szovjet poliszulfidkaucsuk kittek, amelyek minősége nem marad el a tőkés import anyagokétól, viszont áruk azokénál lényegesen kedvezőbb. 3. Műbetonok A betonhoz jól tapadó, kopásálló műgyanta kötőanyagú betonokat a vízépítésben elsősorban betonszerkezetek felületi hibáinak és repedéseinek kijavítására lehet gazdaságosan alkalmazni. A szovjet Féllel -együttműködve kísérleteket végeztünk svájci (Araldit) magyar (TIPOX) és szovjet (FAED) típusú epoxi, kátrányepoxi és fúránepoxi gyanták felhasználásával. A kísérletek kedvező eredménnyel végződtek, megoldásra váró feladat még a tervezési és minőségellenőrzési problémák tisztázása és az ipari háttér megteremtése. 4. Nedvességmentes betonutókezelő szerek A vízépítőipar területén előforduló nagy — és nem vízszintes — felületek esetében a friss beton vizes. utókezelése nehézkesen oldható meg, ezért sok esetben felületesen végzik, aminek következtében a beton szilárdsága csökken és ezáltal károk keletkezhetnek. A nedvességmentes betonutókezelési eljárás alkalmazásával ez a hiányosság kiküszöbölhető. A megoldás lényege az, hogy a kizsaluzott friss betont műgyanta lakkal vonják be, ami gyorsan megszilárdulva vékony vízzáró filmet képez és megakadályozza a betonból a kötéshez szükséges víz kipárolgását. Az ezzel kapcsolatos munkákat kezdetben a szovjet Fél végezte, majd 1973-tól a magyar Fél is aktívan bekapcsolódott a munkába. Ennek során laboratóriumi összehasonlító vizsgálatok elvégzésére került sor a szovjet gyártmányú Etinol lakkal, a Grace cég Clear-Seal márkanevű lakkjával és a Műanyagipari Kutató Intézet által kidolgozott C-4 jelű emulzióval. A vizsgálatok alapján mindhárom anyag megfelelőnek bizonyult. Az egyes anyagok alkalmazási körét a következőkben állapítottuk meg. Jól szellőztethető építési