Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Dr. Halasi György: Az építés számítógépes irányítása

Dr. Halasi Gy. : Az építés számitógépes irányítása Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. 401 ségét elsősorban az indokolta, hogy csak olyan termelésirányítási rendszer kifejlesztésével célszerű foglalkozni, amely figyelembe veszi a gazdasági szervezetek adottságait, feladatait, szervezettségi színvonalát, s nem utolsósorban az e témakörben elért reális eredményeket és tapasztalatokat is. Ily módon helyzet fel mérő, elemző munkánk elsősorban a következőkre irányult: — a termelésirányítás meglévő módszereinek, jellemző vonásainak megismerésére, — milyen mértékben állnak rendelkezésre a korszerű, számítógépes háttérrel működő termelésirányítási rendszer bevezetéséhez szükséges feltételek, illetve melyek az e téren megoldásra váró feladatok, — milyen bonyolultságú, mennyire automatizált rendszer kifejlesztése, s főleg fogadása lehet reális célkitűzés, a lépcsőzetes bevezetés körülményeit is figyelembe véve, — megvizsgáltuk az építőipar más területein — főként a termelésprogramozással összefüggő —• rendszereket, számítógépes megoldásokat, annak érdekében, hogy ezek részleges, vagy esetleg teljes felhasználási lehetőségeit feltárjuk, — különös figyelmet fordítottunk a vízügyi igazgatóságok és vízépítőipari vállalatok hálótervezési módszeren alapuló, számítógépes termelésprogramozási eredményeinek megismerésére, valamint az addig bevezetett ügyviteli, számviteli célú elektronikus adatfeldolgozásokra. A helyzetfelmérő, elemző munkánk eredményei röviden a következőkben foglalhatók össze: a) A vízépítőipari termelésirányítás korszerűsítése időszerű és indokolt feladat. b) A jól szabályozott irányítási folyamatok háttereként, az elektronikus adatfeldolgozás módszerei és eszközei, megfelelő alapadat háttér mellett a vízépítőiparban is eredményesen alkalmazhatók. c) A vizsgált gazdasági szervezetek a számítógépes termelésirányítás bevezetésére alkalmasak, de csak a több fázisú rendszerfejlesztési munka, valamint meghatározott személyi és tárgyi feltételek megteremtése esetén. A teljesség kedvéért megemlítem azt is, hogy volt és jelenleg is van olyan vélemény, amely szerint a vízépítőiparban az építési munka számítógépes háttérrel történő irányítása a különféle külső és belső okok miatt jelenleg nem időszerű ós főként nem megoldható feladat. Az objektív okok között elsősorban az építmények egyedi jellege, az anyagellátási gondok, az időjárási ós vízállási hatások szerepelnek. A belső okok tekintetében főleg a személyi feltótelek hiányáról a megszokott módszerekhez való ragaszkodásról esik szó. E véleménnyel összefüggően — anélkül, hogy ezen aggályok jelentőségét kisebbíteni igyekeznék —- csupán két megjegyzést kívánok tenni. Az egyik, hogy a felsorolt gondok mellett is minden bizonnyal lehetséges az eddiginél eredményesebb termelésirányítási eljárásokat kidolgozni és bevezetni, éppen azért, hogy az említett kellemetlen tényezők hatását kisebb-nagyobb mértékben csökkenteni lehessen. A másik megjegyzés csupán annyi, hogy minél később kezdenénk el az irányítási és információ rendszer korszerűsítését, annál nehezebb és nem könnyebb alaphelyzetből indulhatna a megoldás. A helyzetfelmérő és elemző munkánkat az OVH elfogadta és az 1078. év elején elkezdtük a javasolt komplex termelésirányítási rendszerterv kidolgozását. A javasolt rendszer leírását 1978. július elején adtuk át az OVH részére, azt követően, hogy előbb megvitattuk a Megbízó és a felhasználók képviselőivel. Az OVH 1978 októberében döntött a javasolt rendszer megvalósítása mellett. A következőkben a lehetőség szerinti részletességgel ismertetem a javasolt rendszer — célkitűzéseit, — felépítését, —- jellemző vonásait, — a megvalósítás ütemezését és feltételeit. 2.1. A szervezési célkitűzések A javasolt termelésirányítási rendszer szervezési célkitűzéseit —- a helyzetfelmérési munkánk tapasztalataira támaszkodva — igyekeztünk alaposan meghatározni. Közismert, hogy a rendszerfejlesztés és az eredményes alkalmazás közötti megfelelő kapcsolatot első lépésben az adottságokat és lehetőségeket figyelembe vevő célkitűzésekkel kell megalapozni. A gyakorlati tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy számos rendszerfejlesztési munka azért nem hozta meg a kívánt eredményt, mert nem sikerült reális, a lehetőségeknek és korlátoknak egyaránt megfelelő célkitűzéseket kialakítani. Rendszertervünkben egyrészt a teljes komplex rendszerre vonatkozó általános szervezési célkitűzéseket, másrészt az egyes alrendszerekkel kapcsolatos sajátos célkitűzéseket fogalmaztunk meg. Az utóbbiakat az egyes alrendszerek felépítésével, működésével összefüggően tárgyalom. A fontosabb általános jellegű célkitűzéseink a következők : a) A vízépítőipari építés jelentős mértékben nyitott rendszer. Sok ponton érintkezik más rendszerekkel — az ellátással, a közlekedéssel, az időjárással stb. — ily módon igen sok a bizonytalanság, amely e bonyolult gazdasági rendszer eredményes működését befolyásolja. Ezért alapvető célkitűzés, hogy az irányítás korszerűsítésével a bizonytalanságok mértékét, hatását csökkenteni lehessen. b) A termelésirányítási rendszer megfelelő működéséhez, a bizonytalanságok csökkentéséhez a különböző vezetési szinteken ismerni kell — az elérni kívánt állapotra, — a tényleges helyzetre vonatkozó információkat, valamint az ezekre alapuló döntési eljárásokat.