Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Dr. Halasi György: Az építés számítógépes irányítása

402 Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. Dr. Halasi tíy. : Az építés számítógépes irányítása Ebből eredően célunk helyesen szabályozott irányítási, döntési folyamatok kialakítása, s az ehhez illeszkedő információ rendszer létrehozása. c) Az előbbi követelményeknek eleget tenni csak megfelelő színvonalú alapadat háttér birtokában lehetséges. Ez egyébként a javasolt számítógépes termelésirányítási rendszer működésének alapvető feltétele. Az ezzel összefüggő célkitűzés szerint olyan alapadatrendszert kell létrehozni, amelynek — állandó jellegű része (az adatbázis) alapján az egyes irányítási szintek kívánt állapotokra vonatkozó döntései meghozhatók, megalapozott információk birtokában. Ehhez olyan kétszintű adatbázis kialakítását tartjuk célszerűnek, amely információ tartalmából eredően alkalmas az építési feladatok meghatározásához, vállalásához, másrészt ezek gazdaságos végrehaj tásához. A javasolt adatbázis lehetőséget nyújt jól áttekinthető, viszonylag egyszerű adatszolgáltatási igényű és az alkalmazók számára szükséges — de annál nem több eredményválasztékot nyújtó korszerű adatfeldolgozási eljárások alkalmazására. Az ajánlott kétszintű adatbázist — amelyet egyrészt a vállalati tervezési normatívák, a VTN rendszer, másrészt a vállalati költség és erőforrás normatívák, a VKEN rendszer alkotnak — csak jelentős ráfordítással lehet létrehozni és karbantartani, de ez a gyakorlati alkalmazás kedvező eredményei által megtérül. — az alapadatrendszer változó jellegű része viszont az építési feladatok teljesítésével, a ráfordításokkal összefüggő információkat tartalmazná, az irányítási folyamatok elvégzéséhez szükséges mélységben. d) A vízépítőipari termelésirányítás korszerűsítéséhez feltétlenül szükséges elektronikus számítógépet, mint eszközt alkalmazni. Célunk e tekintetben az, hogy automatikusan keletkezzenek az olyan információk, amelyek a gazdasági szervezetek feltételei, körülményei szerint adatszolgáltatási, feldolgozási, valamint felhasználási szempontból reálisnak és szükségesnek tekinthetők. Ebből eredően nem tartjuk célszerűnek csupán a számítógépesítés mértékének növelése érdekében — a bonyolult, nagymértékben automatizált, de kis mértékben üzemeltethető termelésirányítási rendszer kifejlesztését. Figyelembe kell venni azt a sajátos körülményt, amely szerint a rendszerfejlesztési munka növekvő mértékű ráfordításai (szellemi, anyagi) a bonyolult gazdasági rendszerek bevezetését és alkalmazását csak részben, vagy egyáltalán nem könnyítik meg. Az új rendszer bizonyos bonyolultsági foka után az eredmények csak elméletileg jelentkeznek, gyakorlatilag azonban rohamosan csökkennek. A felsorolt általános jellegű szervezési célkitűzések határozzák meg rendszerfejlesztési munkánk fő irányait. 2.2. A javasolt termelésirányítási rendszer felépítése és jelle mző vonásai A javasolt rendszer komplex jellegére utal, hogy az éves tervezéstől az elszámoltatásig valamennyi irányítási folyamat a rendszerfejlesztés tárgykörébe tartozik. Ennek megfelelően a rendszert a következő öt alrendszer alkotja: — az éves tervezés és vállalkozás, — az operatív tervezés, — a termelés előkészítés, — az operatív irányítás, — az ellenőrzés, elszámoltatás. Az egyes alrendszerek működésére vonatkozóan kisebb-nagyobb mértékben eltérő javaslatokat dolgoztunk ki a vízügyi igazgatóságok és vízépítőipari vállalatok részére. Ennek oka a kétfajta gazdasági szervezet felépítésénél, feladatainál meglévő különbözőség. 2.2.1. Az éves tervezési és vállalkozási alrendszer fontosabb jellemzői Közismert, hogy a gazdasági szervezetek működésének eredményességét a négy legfontosabb erőforrással — a munkaerővel, az anyaggal, a gépekkel, a pénzeszközökkel — való gazdálkodás meghatározza. Ezt a gazdálkodási tevékenységet a tervezés színvonala, megalapozottsága döntően befolyásolja. Az alrendszer működésével azt a célt kívánjuk elérni, hogy megalapozott információk birtokában lehessen — a vállalati politikát kialakítani, — az éves termelési tervet és egyéb tervfejezeteket kidolgozni, — az erőforrásokkal való gazdálkodást megalapozni, — és végül a felsoroltakat elősegítő vállalkozói döntéseket hozni. Ezen alrendszer tervezett működésére jellemző - a vállalati tervezési normatíva rendszer és az ezzel összhangban lévő kapacitás adattárak használata, — a hálótervezési módszer durva programozásra történő alkalmazása, — a tipizálásra irányuló törekvés, — az elektronikus adatfeldolgozás alkalmazása, ' — a későbbiek során kialakításra kerülő ún. vállalkozási pontrendszer felhasználása. Az elektronikus adatfeldolgozások eredményeként a következő fontosabb információk nyerhetők : a) Erőforrás és költségszükségletek a különféle irányítási szinteknek megfelelő bontásban. b) A hálótervezési módszeren alapuló durvaprogramozással