Hidrológiai Közlöny 1979 (59. évfolyam)

9. szám - Vincze József: A magyar–szovjet vízügyi műszaki-tudományos együttműködés 10 éve

382 Hidrológiai Közlöny 1979. 9. sz. Vincze J. : A magyar—szovjet vízügyi dés rögzíti a fejlesztési munka időütemezését és az intézetek megállapodnak a fejlesztési költségek megosztásában, az eredmények közös hasznosításában. Végül legfejlettebb formája az együttműködésnek a közös kutatások végzése, amikor a kutatást a másik intézet szakembereinek bevonásával az egyik országban, vagy egy közös kutatóbázison végzik. A vízügyi műszaki-tudományos együttműködés 1971—1975. évi távlati terve koordinált és kooperációs kutatások elvégzését irányozta elő az alábbi területeken: — öntözővíz-elosztó rendszerek távirányítása és automatizálása; (koordinátor intézmények: VITUKI—VIZITERV—Kirg. NIIVH Szojuzvodprojekt) — műanyagok alkalmazása vízépítésben; (koordinátor intézmények: VITUKI — Ukr. NIIGiM) Az első ötéves munkaprogram végrehajtását 1975 októberében Budapesten értékelte a szovjet szakemberek részvételével megrendezett tudományos tanácskozás. A továbbiakban teljességre törekvés nélkül idézem a szimpózium főbb megállapításait. Az öntözőrendszerek automatizálásával kapcsolatos feladatkörben a kétoldalú munkamegosztás elvi alapja az volt, hogy a szovjet kutatók foglalkoztak a nyiltcsatornás öntözőrendszerek automatizálásának kérdéseivel, míg a magyar intézmények a felszín alatti nyomócsöves esőztető öntözőrendszerek automatizálási feladatait végezték. A fejlesztési irányelveket és követelményeket mindkét öntözőrendszer típusra közösen dolgozták ki. Az együttműködő intézmények közös kísérleti területeket jelöltek ki, a Szovjetunióban a krjukovói, Magyarországon pedig a mezőhéki öntözőrendszert. A közös kísérleti rendszerek automatizálása érdekében kidolgozták a technológiai folyamatok irányítási módszereit korszerű számítástechnikai eljárások alkalmazásával, továbbá az automatizált rendszerek tervezési és üzemeltetési szabályzatát. Foglalkoztak a növények öntözővíz-szükségletének meghatározására alkalmas műszerek kialakításával. A műanyagok vízépítési alkalmazása terén a következő altémákban értek el a kutatók eredményt az említett ötéves tervidőszakban: — beton-fólia burkolatok, — betoncsatornák és csatornaburkolatok hézaglezárása, — műbetonok alkalmazása a vízépítésben, — a beton védelme műgyanta bevonatokkal, — fóliafüggönyös réselés. A furán, ill. epoxigyanták kötőanyagként való felhasználásával, ill. a fóliafüggönyös réseléssel kapcsolatban több közös szolgálati szabadalmi bejelentés is született. Az 1971—1975. évi együttműködés eredményeit figyelembe véve az OVH és a MINVODHOZ előirányozta a korábban elkezdett témák folytatását az 1976—1980. évi tervidőszakban is. Új témaként jelentkeztek azok a vizsgálatok, amelyeknek célja az árvédelmi művek létesítésének és fejlesztésének gazdasági megalapozása, továbbá az elektronikus számítógépek alkalmazása során szerzett tapasztalatok cseréje. 1975 decemberében került sor a jelenlegi munkavégzést meghatározó főhatósági szintű együttműködési megállapodások aláírására, amelyek a legújabb közös kutatás-fejlesztési munkaterveket tartalmazták. Az 1976—1980. évi tervidőszakban előtérbe került a fejlettebb együttműködési formák alkalmazása. Az öntözőrendszerek technológiai folyamatainak automatizálására és az automatizálható öntözési módszerek alkalmazására irányuló tevékenység az előző tervidőszakban kialakított munkamegosztásban folytatódott a VITUKI és frunzei partnerintézménye között, amit időközben össz-szövetségi határ körű, a meliorációs rendszerek komplex automatizálásával foglalkozó intézménnyé szerveztek át. A zárt csővezetékes öntözőrendszerek automatizálása során magyar és szovjet szakemberek közösen kidolgozták a távellenőrzött automatikus üzemű esőztető öntözőtelepek üzemelés-technológiáját és az ezekhez szükséges csőhálózati hidraulikus automata szerelvényeket, a központi szivatytyútelepi vezérlő-automatikát és a gépészeti berendezéseket. Ezek kipróbálása Magyarországon a Mezőhók 1. esőztető öntözőtelepen 1978-ban megkezdődött. A nyíltcsatornás öntözőrendszerek automatizálásával kapcsolatban magyar szakértők közreműködnek a kirgíziai „TUS" csatorna rendszeren felszerelt távirányítási rendszer üzemi vizsgálatában. A nyiltcsatornás öntözőrendszerek automatizálása terén elért közös eredmények bevezetése a magyarországi K-IV. öntözőfürtben történik. E feladatok megoldásához az intézmények között kölcsönös áruszállításokra is sor kerül. A vonatkozó külkereskedelmi szerződések összege 700 ezer transzferábilis rubel, amely egyenlő arányban oszlik meg. A VITUKI és az UkrNIIGiM közötti együttműködési munka keretében a Szovjetunióban és Magyarországon már kifejlesztett műanyagok vízépítési alkalmazására került sor. Ennek során a magyar Fél 1978 májusában elkészítette a Krímfélszigeten egy öntözőcsatorna-szakasz felszíni szigetelését a TAURUS márkanevű magyar gyártmányú butilkaucsuk fóliával. A magyar Fél a Szovjetunióban a tervezési és kivitelezési munkákat is elvégezte és a szovjet kivitelező vállalat embereit a technológia alkalmazására betanította. A csatorna 1978 június eleje óta kifogástalanul üzemel. A szovjet Fél 1978 júniusában egy vasbeton tározó-medence szigetelését készítette el szovjet